Végleg bezárul egy ajtó a pénztártagok mögött...

- Tavalyhoz képest, amikor több mint 100 ezren döntöttek úgy, nem lépnek át az állami rendszerbe, sokat javult a helyzet, hisz az a veszély már nem fenyegeti a pénztártagokat, hogy nem kapnak állami nyugdíjat - fogalmaz Szabics Zsolt, a portfolio.hu nyugdíjszakértője, hozzátéve: bár törvény még nem született arról, hogy 2012-től 100 százalékos állami nyugdíjra lesznek jogosultak, a kormányzati szándék ez irányba mutat. Igaz, a hatályos jogszabályokban még 75 százalék szerepel... Az viszont már biztos, hogy a 10 százalékos nyugdíjjárulékot mindenki az államnak fizeti, a kasszatagok is.

A szakember szerint a többségnek megéri maradni, ám azoknak a tagoknak, akiknek relatíve kevesebb vagyon gyűlt össze számláján, vagy akik bizonytalanok a pénztári rendszer jövőjét illetően, érdemes elgondolkodni a visszalépésen. Eddig nem sokan döntöttek így, az arányok azonban pénztáranként eltérőek: az Allianznál például 1 százalék alatti a visszalépők aránya, ám a jóval kisebb, és a végelszámolás mellett döntő Ersténél a 15 százalékot is elérheti. Az Aegon viszont, amely a további működés helyett ugyancsak a végelszámolást választotta, komolyan megmozgatja a szektort, hiszen a közel 19 ezer tagnak el kell döntenie: másik kasszát keres vagy visszalép az állami rendszerbe. A gondolkodásra a végelszámolás megindításától számítva egy hónap áll majd rendelkezésre. S persze a most szombatig terjedő időszak...

- Minden pénztártagnak célszerű alaposan átgondolni a döntést, hiszen aki március 31-ig nem nyilatkozik arról, hogy meg kívánja szüntetni tagságát, később már nem léphet vissza az állami rendszerbe, kivéve, ha pénztára időközben megszűnik - hívja fel a figyelmet Szabics Zsolt. - Akkor azonban már nem veheti fel a reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést, amit, ha most lép vissza, adómentesen megtehet. Sőt, ha önkéntes pénztári számlájára utaltatja, 20 százalékos, maximum 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhet.

Azzal azonban minden most visszalépőnek tisztában kell lennie, hogy a reálhozam nagyságát tekintve rosszabbul jár, mint ha tavaly mondott volna búcsút pénztárának, a PSZÁF adataiból ugyanis kiderül, hogy a 2011-es hozamok, különösen a tagok többsége által birtokolt növekedési portfóliók esetében, a gyengén teljesítő részvénypiacok miatt jellemzően negatívak voltak.

Komoly bizonytalanságot okoz a rendszerben, amit a pénztárak is folyamatosan kommunikálnak, hogy jelen jogszabályi környezetben nem fenntartható a működés. Szabics Zsolt szerint ezért az egyetlen járható út, ha a kasszák adományt kérnek a tagoktól, az ugyanis teljes egészében működésre fordítható, míg a tagdíjnak mindössze 0,9 százaléka mehet e célra. Azaz 20 ezer forintból mindössze 180 forint, aminek legalább a duplájára lenne szükség. Csak tagdíjból tehát biztosan nem fenntartható a működés, hiszen ez esetben olyan magas összeget kellene havonta befizetni, amit a többség valószínűleg nem vállalna. További gond, hogy míg a tagdíj esetében meghatározható egy minimálisan elvárt összeg, az adomány nem kikényszeríthető. Igaz, utóbbi esetében, főleg a nagyobb pénztáraknál, elegendő lenne évente 4-5 ezer forintot befizetni, a többmilliós egyenleg megtartásáért, kezeléséért cserébe. (Részleteket lásd a táblázatban.)

- Arról, hogy a pénztárak végül hogy döntenek, egyelőre keveset tudni, hisz még csak az Allianz, az OTP és az ING jelezte: a piacon kíván maradni. Utóbbi azt is közölte, a tagdíj mellé adományt kér a tagoktól. A kisebb pénztáraktól a következő hónapokban várható döntés.

Míg tavaly a maradók nyilatkoztak, most a viszszalépôknek kell jelezniük, hogy meg kívánják szüntetni tagságukat.
Ezúttal azonban nem a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokon, hanem a nyugdíjpénztáraknál. A reálhozam ezúttal is felvehetô készpénzben, de bankszámlára, önkéntes pénztárba vagy az állami számlára is utaltatható.