Gazdaság

2011.02.11. 10:55

Sokkoló csomag az APEH-tól: 165 ezres csekk

Létezik-e olyan törvény, amely kimondja, hogy akkor is kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha az ember hajléktalanként, jövedelem nélkül él, kérdezte egyik megyeszékhelyi olvasónk.

Varga Lívia

- Ötvenegyedik születésnapomra három tömött borítékot kaptam az APEH-től, melyben sajnos nem pénzt küldtek, hanem sárga postai csekkeket, valamint három határozatot, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék tekintetében összesen 165 ezer 600 forint megfizetésére köteleznek - meséli. - Az összeg 2008-2009-2010-re vonatkozik. Indoklásukban arra hivatkoztak, hogy 2005 novemberétől nem szerepelek a nyilvántartásukban egészségügyi szolgáltatásra jogosultként. Sajnos már elég régóta nem sikerült munkát kapnom. Mit tehet ilyenkor az ember, ha nincs jövedelme, amiből ezt az összeget ki tudná fizetni? - kérdezi kétségbeesetten.

Olvasónk hozzáteszi: ez idő alatt semmilyen egészségügyi szolgáltatást nem vett s jelenleg sem vesz igénybe.

Az adóhatóság olyan törvényre hivatkozik, folytatja olvasónk, amely szerint akkor is kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha az ember hajléktalanként, jövedelem nélkül él. Mint mondja, azért kérte lapunk segítségét, mert nem talált semmilyen felettes szervet, amelynél az APEH-hel (ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, azaz NAV-val) kapcsolatban panaszt tehetett volna.

- Szeretném megkérdezni: van-e joguk ezt a járulékot követelni és kiváltképpen három évre visszamenőleg?


VÉGREHAJTÁS
A válasz egyértelmû igen, azaz a tartozás nem válik semmissé, az adóhatóság ugyanis, amenynyiben felszólítása eredménytelen, megindítja a végrehajtást.

– Annak a magyar állampolgárnak, aki a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, továbbá nem áll biztosítási jogviszonyban, és egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, az úgynevezett természetbeni egészségügyi ellátás igénybevétele érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie – szögezi le Kovács Mária, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának sajtószóvivője, hozzátéve: a járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. – Annak, aki szociális helyzete miatt rászorulónak minősül, fel kell keresnie a lakhelye szerint illetékes jegyzőt, akitől kérheti ennek igazolását és egy hatósági bizonyítvány kiállítását. Ennek birtokában ugyanis járulék fizetése nélkül, alanyi jogon vehetők igénybe az egészségügyi ellátások.

ÁLLÁSKERESŐK
A járulék összege idén egyébként havi 5100 forint, amennyiben azonban a fizetési kötelezettség nem áll fenn a hónap minden napján, napi 170 forintot kell fizetni. Aki álláskeresési vagy rendelkezésre állási támogatást kap, az ellátás ideje alatt biztosítottnak minősül, így igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat.

ELMARADÁS
Aki egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére bejelentkezett, teszi hozzá Kovács Mária, jogosult egészségügyi ellátásra, függetlenül attól, hogy a járulékot befizette-e vagy sem. Fizetési elmaradás esetén az adóhatóság beszedi az elmaradt járulékokat, de emiatt az orvosi ellátásból nincs kizárva senki sem.

Fontos szabály, hogy például amennyiben valaki munkába áll, és így jogosult lesz egészségügyi ellátásra, nem kell kijelentkeznie az adóhatóságnál, azt ugyanis a foglalkoztató adatszolgáltatása alapján a NAV hivatalból rendezi. Ám ha a fizetési kötelezettség nem emiatt szûnik meg, hanem például azért, mert valaki nyugdíjas lesz vagy a jegyző szociálisan rászorulónak minősíti – ezt már be kell jelenteni az adóhatóságnak. A hivatal a kijelentkezés jogosságát természetesen megvizsgálja.

A konkrét ügyre visszatérve a sajtószóvivő hangsúlyozza: azt csak a tények és az összes körülmény ismeretében lehet megítélni, ezért azt javasolja, panaszosunk keresse fel a határozatot kiküldő szervezeti egységet vagy írjon levelet, hogy a kérdéseket tisztázni lehessen. Ám egy gyakori, félreértésre okot adó kérdésben a kommunikátor segít eloszlatni a bizonytalanságot.

– Az alanyi ellátásra jogosultak körét a jogszabály részletesen és tételesen felsorolja, így 2007. április elsejétől eltartott hozzátartozóként például nem lehet jogosultságot szerezni egészségügyi ellátásra – fogalmaz Kovács Mária.

Alanyi jogú biztosított például, aki gyest, gyedet, táppénzt kap, s ebbe a körbe tartoznak a nyugdíjasok, a kiskorúak, a nappali tagozaton tanuló egyetemisták, a szociálisan rászorulók és a rendelkezésre állási támogatásban részesülők. Ők a járulék megfizetése nélkül kapnak egészségügyi ellátást.

– A törvény lehetőséget biztosít arra – magyarázza Kovács Mária –, amennyiben valakinek nincs jövedelme s jegyző által kiállított hatósági bizonyítványa sem (amely a szociális rászorultságot igazolja), hogy tőle valaki átvállalja a járulékfizetést.

ÁTVÁLLALÓ
Az átvállaló lehet magánszemély vagy valamely szervezet is, ám fontos, hogy ezt minden esetben be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hangzik a figyelmeztetés.
Vannak olyan speciális helyzetek, amikor a biztosítási jogviszony nem áll fenn egész hónapra, ilyen például, ha a munkáltató nem fizet minden napra járulékot. Ezen szituációra is gondolt a törvényalkotó. Fő szabály szerint további 45 napig még fennáll a biztosítási jogviszony, tehát a 46. naptól kell járulékot fizetni. Amennyiben viszont 45 napnál rövidebb ideig tartott a jogviszony, akkor csak azzal a rövidebb idővel hosszabbodik meg az érvényesség.

SZÁMOLGATÁS
Tehát, aki után például egy 31 napos hónapban csak 14 napig fizettek járulékot, további 14 napig jogosult még egészségügyi ellátásra, és így csak három napra kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, idén napi 170 forintos összeggel, segített a számolgatásban az adóhatóság.


Információk:
● Egészségügyi szolgáltatási járulékot mindenkinek fizetnie kell, aki nem áll biztosítási jogviszonyban, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra
● Akinek elmaradása van, változatlanul ellátják a rendelőkben, kórházakban, de a NAV később beszedi (behajtja) a járulékot
● A járulék összege évről évre változik (lásd grafikon), idén havi 5100 forintot vagy napi 170 forintot kell fizetni
● Aki szociálisan rászorult, s ezt a jegyző igazolja, mentesül a fizetési kötelezettség alól

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!