Magánnyugdíjpénztárak: menni vagy maradni? - Kalkulátor is segít eldönteni

- A kalkulátor segítségével mindenki ki tudja majd számolni, mi éri meg jobban számára: menni vagy maradni - hangsúlyozza dr. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. - A kalkulátor reményeink szerint december végén, de legkésőbb január elején már biztosan elérhető lesz a pénztárak és a szövetség honlapján. S emellett minden pénztár gőzerővel dolgozik azon, hogy tagjai minél előbb megkapják számlaértesítőjüket.

Lesznek, akik már a két ünnep közt értesülnek arról, mennyit fialtak befizetéseik, ám január közepéig a legtöbb postaládába megérkezik a számlaértesítő.

Az első tesztjelleggel lefuttatott számítások arról tanúskodnak: a számok tükrében csak keveseknek éri meg kitartani pénztáruk mellett (a Stabilitás szerint is elsősorban csak a nyugdíj előtt állóknak s a magas jövedelemmel rendelkezőknek). A döntést pedig már csak azért is érdemes alaposan megfontolni, mert annak, aki marad, a kormány tervei szerint később már nem lesz módja meggondolni magát. (Kivétel, ha végelszámolják, felszámolják pénztárát.)

- Arra, hogy évtizedek múlva a pénztári befizetésekből vagy az állami nyugdíjból számíthatnak-e az emberek magasabb összegre, jelen tudásunk alapján képtelenség válaszolni - szögezi le a főtitkár. - Akkor, amikor valaki arról dönt, hogy a pénztárban marad, valószínűleg nem is ezt mérlegeli.

Juhász Istvánné szerint azok, akik bíznak abban, hogy a későbbiekben jöhet még olyan intézkedés, ami azoknak is visszaállítja nyugdíjjogosultságát, akik most a magánnyugdíjpénztárban maradnak, lévén a munkaadójuk továbbra is fizeti utánuk a 24 százalékot, biztos maradnak.

Sokan azonban a Stabilitás várakozásai szerint sem döntenek így, a szervezet körülbelül tíz-húsz százalékra becsüli a maradók táborát. Ez pedig súlyos nehézségek elé állítja a pénztárak többségét.

- A vagyon és a tagok jelentős része átvándorol az államhoz, s mindennek tetejébe a törvény a mostani 4,5-ről 0,9 százalékra csökkenti a tagdíjakból működésre levonható összeget. Ilyen feltételek mellett viszont csak azok a pénztárak tudnak életben maradni, amelyek valamilyen külső segítséget kapnak, támogatók révén - mondja a főtitkár. - A szövetség úgy számol, a 18-ból 5-6 pénztár maradhat, tehát összeolvadások biztos lesznek a szektorban, ez pedig komoly elbocsátásokkal jár majd, hiszen egy pénztár működéséhez minimum 2000 tag szükségeltetik, a kisebbek esetében pedig a jelentős visszalépési arány könnyen ez alá csökkentheti a létszámot.

Mivel kormányrendelet egyelőre nem született erről, a pénztárak is csak a sajtóból értesültek arról, hogy nekik kell majd az elszámolásokat végezni, a reálhozamokat kiszámolni, és náluk kell majd márciusban az átlépőknek nyilatkozni arról is, mihez kezdenek a reálhozam feletti résszel.

- Az újságokban olvastam, hogy amenyiben ezt elmulasztják, a többszöri kiértesítés is a pénztárakra hárul, és az utalásokat is nekünk kell végeznünk. Ehhez azonban megfelelő pénzügyi fedezet kell.

Addig tehát, amíg a végrehajtási rendeletek nem látnak napvilágot, senki ne induljon útnak, tanácsolja a szakember, ezek hiányában ugyanis a pénztárak csak tájékoztatni tudnak mindenkit, ügyet intézni és a technikai teendőkre vonatkozó részletes útmutatást adni nem. (A törvény szerint egyébként legalább hat rendeletnek kell elkészülnie, a legsürgetőbb a nyilatkozattétel szabályairól és a visszalépő tagokkal való elszámolás és kifizetés rendjéről szóló, teszi hozzá Juhász Istvánné.)

Ne felejtsük el: ha valaki úgy dönt, nem lép vissza, erről nem pénztárában, hanem valamelyik nyugdíjbiztosítási, nyugdíjfolyósítási igazgatóságnál kell nyilatkoznia, január végéig. A visszalépés automatikus. Az államtól egyébként minden magánnyugdíjpénztári tag levelet kap majd arról, mi a teendője s milyen jogok illetik meg.

Az alkotmányos visszásságok miatt a szövetség levélben szólította fel Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy a törvényt elôzetes normakontrollra küldje meg az Alkotmánybíróságnak. Amennyiben ezt nem teszi meg, a szervezet a törvényt megtámadja az Alkotmánybíróságnál, kérve az utólagos alkotmányossági vizsgálatot. Ha itt sem járnak sikerrel, a Stabilitás a strasbourgi emberi jogok európai biztottságához fordul, igaz, ennek döntése évek múlva várható, öszszegez Juhász Istvánné.