Drága mondatok: Az elhamarkodott kijelentéseket az adósok és a gazdaság sínyli meg

A hét végén az államháztartási hiány korábban sejtetett növelése helyett már a 3,8 százalék hiánycél tartásáról szólt a kormány, és hozzácsapták az egykulcsos, 16 százalékos szja ígéretét. Gazdasági vezetők, szakértők véleményét kértük minderről.

Besenyei Ferenc, a Pannontej Zrt. igazgatóságának elnöke előrebocsátja, elején vagyunk az új kormány terveinek megismerésében, de mint mondja: - A piacgazdaság szereplőinek a kiszámíthatóság és a stabilitás a legfontosabb. Kiemelten igaz ez a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra, mert ezekben az ágazatokban éves ciklusok szerint alakulnak ki a termelés volumenei és az árak. Ezeket rövid távon nehéz befolyásolni. Ilyen körülmények közt a forint-euró, a forint-dollár árfolyam ugrálásai megnehezítik a helyzetet. Leszerződött volumeneink vannak, amelyeket mindenképp ki kell szállítani. A gyenge forint átmenetileg kedvez ugyan az exportbevételnek, de előre is kell gondolni. A következő szerződéseinket milyen árfolyamon számítva kössük? Mert ha újra erősödik a forint, 270 forint/euró alá, akkor az más árrést fog jelenteni. A kívülről ad hocnak tűnő, vagy politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarja a piaci szereplőket. A költségvetési hiánycél tartásáról szóló kijelentések viszont pozitívumnak számítanak. Az elmúlt kis kommunikációs csörtéről azt gondolom, hamarosan lecsillapodik, s pozitív kommunikáció, átláthatóbb intézkedéssorozat jellemzik majd a kormányzatot, melynek a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra vonatkozó tervei szimpatikusak számomra - mondta a Pannontej elnöke.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint korántsem olyan rossz az ország helyzete, mint azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Ezt támasztják alá a nemzeti bank és a költségvetési tanács elemzései is.

- A piac a GDP fél százalékának megfelelő elfutásra számított a költségvetésben, ami nem olyan mértékű, hogy adott esetben kezelhetetlen lenne, a kockázatokra pedig már a Bajnai-kormány is felhívta a figyelmet - szögezi le a vezető elemző, aki szerint a túlzó kormányzati kommunikáció alapvetően a mozgástér bővítését s az ellentmondások feloldását szolgálta, hisz a szigort fenn kell tartani, ez viszont szemben áll a korábbi ígéretekkel. - Ahhoz, hogy a hiánycélt tartani lehessen, nincs szükség drámai intézkedésekre, az viszont tény, hogy növekedésösztönzésre és adócsökkentésre sincs fedezet a költségvetésben.

Hogy ez miből teremthető meg, konkrétumok híján még kérdéses. A személyi jövedelemadó kulcsainak egy-egy százalékpontos mérséklése Kondrát Zsolt szerint körülbelül 100 milliárdos adóbevétel-csökkenést eredményezne, ez pedig más adók emelését vagy újak bevezetését, illetve bizonyos kiadások csökkentését tenné szükségessé. Felmerült például a - kormány reményei szerint körülbelül épp ekkora bevételt eredményező - bankadó bevezetésének ötlete, s felvetődött a magánnyugdíjpénztárak államosítása is, ami feszültséget keltett a piacokon.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

A hét végén az államháztartási hiány korábban sejtetett növelése helyett már a 3,8 százalék hiánycél tartásáról szólt a kormány, és hozzácsapták az egykulcsos, 16 százalékos szja ígéretét. Gazdasági vezetők, szakértők véleményét kértük minderről.

Besenyei Ferenc, a Pannontej Zrt. igazgatóságának elnöke előrebocsátja, elején vagyunk az új kormány terveinek megismerésében, de mint mondja: - A piacgazdaság szereplőinek a kiszámíthatóság és a stabilitás a legfontosabb. Kiemelten igaz ez a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra, mert ezekben az ágazatokban éves ciklusok szerint alakulnak ki a termelés volumenei és az árak. Ezeket rövid távon nehéz befolyásolni. Ilyen körülmények közt a forint-euró, a forint-dollár árfolyam ugrálásai megnehezítik a helyzetet. Leszerződött volumeneink vannak, amelyeket mindenképp ki kell szállítani. A gyenge forint átmenetileg kedvez ugyan az exportbevételnek, de előre is kell gondolni. A következő szerződéseinket milyen árfolyamon számítva kössük? Mert ha újra erősödik a forint, 270 forint/euró alá, akkor az más árrést fog jelenteni. A kívülről ad hocnak tűnő, vagy politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarja a piaci szereplőket. A költségvetési hiánycél tartásáról szóló kijelentések viszont pozitívumnak számítanak. Az elmúlt kis kommunikációs csörtéről azt gondolom, hamarosan lecsillapodik, s pozitív kommunikáció, átláthatóbb intézkedéssorozat jellemzik majd a kormányzatot, melynek a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra vonatkozó tervei szimpatikusak számomra - mondta a Pannontej elnöke.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint korántsem olyan rossz az ország helyzete, mint azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Ezt támasztják alá a nemzeti bank és a költségvetési tanács elemzései is.

- A piac a GDP fél százalékának megfelelő elfutásra számított a költségvetésben, ami nem olyan mértékű, hogy adott esetben kezelhetetlen lenne, a kockázatokra pedig már a Bajnai-kormány is felhívta a figyelmet - szögezi le a vezető elemző, aki szerint a túlzó kormányzati kommunikáció alapvetően a mozgástér bővítését s az ellentmondások feloldását szolgálta, hisz a szigort fenn kell tartani, ez viszont szemben áll a korábbi ígéretekkel. - Ahhoz, hogy a hiánycélt tartani lehessen, nincs szükség drámai intézkedésekre, az viszont tény, hogy növekedésösztönzésre és adócsökkentésre sincs fedezet a költségvetésben.

Hogy ez miből teremthető meg, konkrétumok híján még kérdéses. A személyi jövedelemadó kulcsainak egy-egy százalékpontos mérséklése Kondrát Zsolt szerint körülbelül 100 milliárdos adóbevétel-csökkenést eredményezne, ez pedig más adók emelését vagy újak bevezetését, illetve bizonyos kiadások csökkentését tenné szükségessé. Felmerült például a - kormány reményei szerint körülbelül épp ekkora bevételt eredményező - bankadó bevezetésének ötlete, s felvetődött a magánnyugdíjpénztárak államosítása is, ami feszültséget keltett a piacokon.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

Besenyei Ferenc, a Pannontej Zrt. igazgatóságának elnöke előrebocsátja, elején vagyunk az új kormány terveinek megismerésében, de mint mondja: - A piacgazdaság szereplőinek a kiszámíthatóság és a stabilitás a legfontosabb. Kiemelten igaz ez a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra, mert ezekben az ágazatokban éves ciklusok szerint alakulnak ki a termelés volumenei és az árak. Ezeket rövid távon nehéz befolyásolni. Ilyen körülmények közt a forint-euró, a forint-dollár árfolyam ugrálásai megnehezítik a helyzetet. Leszerződött volumeneink vannak, amelyeket mindenképp ki kell szállítani. A gyenge forint átmenetileg kedvez ugyan az exportbevételnek, de előre is kell gondolni. A következő szerződéseinket milyen árfolyamon számítva kössük? Mert ha újra erősödik a forint, 270 forint/euró alá, akkor az más árrést fog jelenteni. A kívülről ad hocnak tűnő, vagy politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarja a piaci szereplőket. A költségvetési hiánycél tartásáról szóló kijelentések viszont pozitívumnak számítanak. Az elmúlt kis kommunikációs csörtéről azt gondolom, hamarosan lecsillapodik, s pozitív kommunikáció, átláthatóbb intézkedéssorozat jellemzik majd a kormányzatot, melynek a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra vonatkozó tervei szimpatikusak számomra - mondta a Pannontej elnöke.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint korántsem olyan rossz az ország helyzete, mint azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Ezt támasztják alá a nemzeti bank és a költségvetési tanács elemzései is.

- A piac a GDP fél százalékának megfelelő elfutásra számított a költségvetésben, ami nem olyan mértékű, hogy adott esetben kezelhetetlen lenne, a kockázatokra pedig már a Bajnai-kormány is felhívta a figyelmet - szögezi le a vezető elemző, aki szerint a túlzó kormányzati kommunikáció alapvetően a mozgástér bővítését s az ellentmondások feloldását szolgálta, hisz a szigort fenn kell tartani, ez viszont szemben áll a korábbi ígéretekkel. - Ahhoz, hogy a hiánycélt tartani lehessen, nincs szükség drámai intézkedésekre, az viszont tény, hogy növekedésösztönzésre és adócsökkentésre sincs fedezet a költségvetésben.

Hogy ez miből teremthető meg, konkrétumok híján még kérdéses. A személyi jövedelemadó kulcsainak egy-egy százalékpontos mérséklése Kondrát Zsolt szerint körülbelül 100 milliárdos adóbevétel-csökkenést eredményezne, ez pedig más adók emelését vagy újak bevezetését, illetve bizonyos kiadások csökkentését tenné szükségessé. Felmerült például a - kormány reményei szerint körülbelül épp ekkora bevételt eredményező - bankadó bevezetésének ötlete, s felvetődött a magánnyugdíjpénztárak államosítása is, ami feszültséget keltett a piacokon.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

Besenyei Ferenc, a Pannontej Zrt. igazgatóságának elnöke előrebocsátja, elején vagyunk az új kormány terveinek megismerésében, de mint mondja: - A piacgazdaság szereplőinek a kiszámíthatóság és a stabilitás a legfontosabb. Kiemelten igaz ez a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra, mert ezekben az ágazatokban éves ciklusok szerint alakulnak ki a termelés volumenei és az árak. Ezeket rövid távon nehéz befolyásolni. Ilyen körülmények közt a forint-euró, a forint-dollár árfolyam ugrálásai megnehezítik a helyzetet. Leszerződött volumeneink vannak, amelyeket mindenképp ki kell szállítani. A gyenge forint átmenetileg kedvez ugyan az exportbevételnek, de előre is kell gondolni. A következő szerződéseinket milyen árfolyamon számítva kössük? Mert ha újra erősödik a forint, 270 forint/euró alá, akkor az más árrést fog jelenteni. A kívülről ad hocnak tűnő, vagy politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarja a piaci szereplőket. A költségvetési hiánycél tartásáról szóló kijelentések viszont pozitívumnak számítanak. Az elmúlt kis kommunikációs csörtéről azt gondolom, hamarosan lecsillapodik, s pozitív kommunikáció, átláthatóbb intézkedéssorozat jellemzik majd a kormányzatot, melynek a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra vonatkozó tervei szimpatikusak számomra - mondta a Pannontej elnöke.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint korántsem olyan rossz az ország helyzete, mint azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Ezt támasztják alá a nemzeti bank és a költségvetési tanács elemzései is.

- A piac a GDP fél százalékának megfelelő elfutásra számított a költségvetésben, ami nem olyan mértékű, hogy adott esetben kezelhetetlen lenne, a kockázatokra pedig már a Bajnai-kormány is felhívta a figyelmet - szögezi le a vezető elemző, aki szerint a túlzó kormányzati kommunikáció alapvetően a mozgástér bővítését s az ellentmondások feloldását szolgálta, hisz a szigort fenn kell tartani, ez viszont szemben áll a korábbi ígéretekkel. - Ahhoz, hogy a hiánycélt tartani lehessen, nincs szükség drámai intézkedésekre, az viszont tény, hogy növekedésösztönzésre és adócsökkentésre sincs fedezet a költségvetésben.

Hogy ez miből teremthető meg, konkrétumok híján még kérdéses. A személyi jövedelemadó kulcsainak egy-egy százalékpontos mérséklése Kondrát Zsolt szerint körülbelül 100 milliárdos adóbevétel-csökkenést eredményezne, ez pedig más adók emelését vagy újak bevezetését, illetve bizonyos kiadások csökkentését tenné szükségessé. Felmerült például a - kormány reményei szerint körülbelül épp ekkora bevételt eredményező - bankadó bevezetésének ötlete, s felvetődött a magánnyugdíjpénztárak államosítása is, ami feszültséget keltett a piacokon.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint korántsem olyan rossz az ország helyzete, mint azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Ezt támasztják alá a nemzeti bank és a költségvetési tanács elemzései is.

- A piac a GDP fél százalékának megfelelő elfutásra számított a költségvetésben, ami nem olyan mértékű, hogy adott esetben kezelhetetlen lenne, a kockázatokra pedig már a Bajnai-kormány is felhívta a figyelmet - szögezi le a vezető elemző, aki szerint a túlzó kormányzati kommunikáció alapvetően a mozgástér bővítését s az ellentmondások feloldását szolgálta, hisz a szigort fenn kell tartani, ez viszont szemben áll a korábbi ígéretekkel. - Ahhoz, hogy a hiánycélt tartani lehessen, nincs szükség drámai intézkedésekre, az viszont tény, hogy növekedésösztönzésre és adócsökkentésre sincs fedezet a költségvetésben.

Hogy ez miből teremthető meg, konkrétumok híján még kérdéses. A személyi jövedelemadó kulcsainak egy-egy százalékpontos mérséklése Kondrát Zsolt szerint körülbelül 100 milliárdos adóbevétel-csökkenést eredményezne, ez pedig más adók emelését vagy újak bevezetését, illetve bizonyos kiadások csökkentését tenné szükségessé. Felmerült például a - kormány reményei szerint körülbelül épp ekkora bevételt eredményező - bankadó bevezetésének ötlete, s felvetődött a magánnyugdíjpénztárak államosítása is, ami feszültséget keltett a piacokon.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint korántsem olyan rossz az ország helyzete, mint azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Ezt támasztják alá a nemzeti bank és a költségvetési tanács elemzései is.

- A piac a GDP fél százalékának megfelelő elfutásra számított a költségvetésben, ami nem olyan mértékű, hogy adott esetben kezelhetetlen lenne, a kockázatokra pedig már a Bajnai-kormány is felhívta a figyelmet - szögezi le a vezető elemző, aki szerint a túlzó kormányzati kommunikáció alapvetően a mozgástér bővítését s az ellentmondások feloldását szolgálta, hisz a szigort fenn kell tartani, ez viszont szemben áll a korábbi ígéretekkel. - Ahhoz, hogy a hiánycélt tartani lehessen, nincs szükség drámai intézkedésekre, az viszont tény, hogy növekedésösztönzésre és adócsökkentésre sincs fedezet a költségvetésben.

Hogy ez miből teremthető meg, konkrétumok híján még kérdéses. A személyi jövedelemadó kulcsainak egy-egy százalékpontos mérséklése Kondrát Zsolt szerint körülbelül 100 milliárdos adóbevétel-csökkenést eredményezne, ez pedig más adók emelését vagy újak bevezetését, illetve bizonyos kiadások csökkentését tenné szükségessé. Felmerült például a - kormány reményei szerint körülbelül épp ekkora bevételt eredményező - bankadó bevezetésének ötlete, s felvetődött a magánnyugdíjpénztárak államosítása is, ami feszültséget keltett a piacokon.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

- A piac a GDP fél százalékának megfelelő elfutásra számított a költségvetésben, ami nem olyan mértékű, hogy adott esetben kezelhetetlen lenne, a kockázatokra pedig már a Bajnai-kormány is felhívta a figyelmet - szögezi le a vezető elemző, aki szerint a túlzó kormányzati kommunikáció alapvetően a mozgástér bővítését s az ellentmondások feloldását szolgálta, hisz a szigort fenn kell tartani, ez viszont szemben áll a korábbi ígéretekkel. - Ahhoz, hogy a hiánycélt tartani lehessen, nincs szükség drámai intézkedésekre, az viszont tény, hogy növekedésösztönzésre és adócsökkentésre sincs fedezet a költségvetésben.

Hogy ez miből teremthető meg, konkrétumok híján még kérdéses. A személyi jövedelemadó kulcsainak egy-egy százalékpontos mérséklése Kondrát Zsolt szerint körülbelül 100 milliárdos adóbevétel-csökkenést eredményezne, ez pedig más adók emelését vagy újak bevezetését, illetve bizonyos kiadások csökkentését tenné szükségessé. Felmerült például a - kormány reményei szerint körülbelül épp ekkora bevételt eredményező - bankadó bevezetésének ötlete, s felvetődött a magánnyugdíjpénztárak államosítása is, ami feszültséget keltett a piacokon.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

- A piac a GDP fél százalékának megfelelő elfutásra számított a költségvetésben, ami nem olyan mértékű, hogy adott esetben kezelhetetlen lenne, a kockázatokra pedig már a Bajnai-kormány is felhívta a figyelmet - szögezi le a vezető elemző, aki szerint a túlzó kormányzati kommunikáció alapvetően a mozgástér bővítését s az ellentmondások feloldását szolgálta, hisz a szigort fenn kell tartani, ez viszont szemben áll a korábbi ígéretekkel. - Ahhoz, hogy a hiánycélt tartani lehessen, nincs szükség drámai intézkedésekre, az viszont tény, hogy növekedésösztönzésre és adócsökkentésre sincs fedezet a költségvetésben.

Hogy ez miből teremthető meg, konkrétumok híján még kérdéses. A személyi jövedelemadó kulcsainak egy-egy százalékpontos mérséklése Kondrát Zsolt szerint körülbelül 100 milliárdos adóbevétel-csökkenést eredményezne, ez pedig más adók emelését vagy újak bevezetését, illetve bizonyos kiadások csökkentését tenné szükségessé. Felmerült például a - kormány reményei szerint körülbelül épp ekkora bevételt eredményező - bankadó bevezetésének ötlete, s felvetődött a magánnyugdíjpénztárak államosítása is, ami feszültséget keltett a piacokon.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

Hogy ez miből teremthető meg, konkrétumok híján még kérdéses. A személyi jövedelemadó kulcsainak egy-egy százalékpontos mérséklése Kondrát Zsolt szerint körülbelül 100 milliárdos adóbevétel-csökkenést eredményezne, ez pedig más adók emelését vagy újak bevezetését, illetve bizonyos kiadások csökkentését tenné szükségessé. Felmerült például a - kormány reményei szerint körülbelül épp ekkora bevételt eredményező - bankadó bevezetésének ötlete, s felvetődött a magánnyugdíjpénztárak államosítása is, ami feszültséget keltett a piacokon.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

Hogy ez miből teremthető meg, konkrétumok híján még kérdéses. A személyi jövedelemadó kulcsainak egy-egy százalékpontos mérséklése Kondrát Zsolt szerint körülbelül 100 milliárdos adóbevétel-csökkenést eredményezne, ez pedig más adók emelését vagy újak bevezetését, illetve bizonyos kiadások csökkentését tenné szükségessé. Felmerült például a - kormány reményei szerint körülbelül épp ekkora bevételt eredményező - bankadó bevezetésének ötlete, s felvetődött a magánnyugdíjpénztárak államosítása is, ami feszültséget keltett a piacokon.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

Kósa Lajos és Szijjártó Péter bejelentései viszont az amúgy is negatív és egyre romló nemzetközi befektetői hangulat révén kialakult helyzetre még rá is erősítettek. - Az európai adósságválság kapcsán világszerte erősödik az aggodalom, hogy ismét recesszióba süllyedhet Európa, esetleg a világ - jelenti ki Kondrát Zsolt. - A kormányok költségvetési szigorításra készülnek, a megszorítások pedig lassítani fogják a növekedést. A magyar bejelentések ilyen nemzetközi környezetben hangzottak el, nem csoda hát, ha a kelleténél nagyobb hatást értek el. Épp ezért kérdéses, a reális magyar gazdasági kilátások felismerésétől várható pozitív hatás képes lesz-e a kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat piaci következményeit ellensúlyozni.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

Tóth Zoltántól, az egersze-gi WH-Consulting vezetőjétől kérdeztük, nem ellentmondás-e a 3,8 százalé-kos hiánycél tartása mellett 16 százalékos szja-ról beszélni?- Hogy most a hiánycél tartását hirdeti a kormány, nyilván összefügg a miniszterelnök brüsszeli látogatásával. Ott valószínűleg elég határozottan tudatták velünk, hogy a költségvetést keményen tartani kell, így nem is nyilatkozhattak másként. A 16 százalékos szja bevezetése nem ellentétes ezzel. Már a választások során is célkitűzés volt, hogy a környező országok szintjéhez próbálják közelíteni az adót, ezt előbb-utóbb meg is kell csinálni. De rövid távon nem megy, mert a fedezetét elő kell teremteni. Mivel a költségvetési hiány növelésével nem lehet forráshoz jutni, másnak a terhére kell megtenni. Lehet ez az állami adminisztráció csökkentése, de annak hosszabb idő kell. Kormánypárti politikusok megfogalmazták azt is, hogy megpróbálják inkább a fogyasztási adók felé elvinni a terheket. Ha a gazdaság élénkül, és remélhetőleg nő a fogyasztás, annak a terhére majd lehet az szja-t csökkenteni. De ez szerintem még jövőre sem fog bekövetkezni - mondta Tóth Zoltán. Politikai erőtér által motivált kommunikáció zavarjaa piaci szereplőketA csőd közeli helyzetre vonatkozó túlzó nyilatkozatok után pozitív hír, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalé-

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

kos hiánycélt, mondja Kondrát Zsolt, ugyanis, ha a korábban kijelölt hiánypályán haladunk, ncs adósságprobléma, s nem fenyeget a göröghöz hasonló államcsőd réme sem, hiszen az adósság automatiku-

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.

san stabilizálódik, majd pedig csökkenni kezd.