Nehéz helyzetben az almatermesztők

Mihályka Gyula, aki 20 éve elsőként telepített hazánkban intenzív almaültetvényt, a mostani problémák okának az átgondolatlan támogatási feltételeket látja, melyek eredményeként sok apró, néhány hektáros ültetvény jött létre - egymástól távol.

- A telepítők jelentős részét megtévesztette a nagy támogatási összeg, szakmai hozzáértés hiányában ugyanis nem vették figyelembe, hogy egy almatermesztésre alapozott gazdálkodás kiadásai köztaz ültetvény megvalósítása elenyésző részt képez - fogalmaz a szakember. - Nagy összegeket a gépesítettség megteremtése, a tároló megépítése és a tároláshoz szükséges göngyöleg beszerzése emészt fel, ami többszöröse a telepítési költségeknek. Ám sokan ezzel csak az első komolyabb termés beérésekor szembesültek.

A gazdálkodók kilátástalan helyzetbe kerültek, kis területeikre alapozva ugyanis a tárolók építésének költsége irreálisan magas volt. A jelenlegi követelményeknek megfelelő ULO technológiai berendezések kis kapacitású tárolókba ráadásul nem is beépíthetők.

- A csak hűtőtechnológiával felszerelt tárolókban - folytatja Mihályka Gyula - mindössze 5-6 hónapig tartható el a termés, ám ez idő alatt is nagy az értékvesztése. Ennek ellenére komoly állami támogatással épültek szükségtárolók még hűtőtechnológia beépítése nélkül is, ám ezek csak azt a célt szolgálják, hogy a nem kívánt minőségű alma hosszabb ideig legyen jelen a piacon.

Az őszi túltermelést az is fokozta, hogy jelentős területen települtek állami támogatással ipari feldolgozásra alkalmas almafajták, amelyekre azonban csökkent kereslet mutatkozik, mivel a százszázalékos almalé helyett inkább az alacsony gyümölcslétartalmú italokat keresik a vásárlók. Az ipari almát termesztők pedig szüret idején - kereslet hiányában - leverik az étkezési alma fogyasztói árát.

Az őszi túltermelést az is fokozta, hogy jelentős területen települtek állami támogatással ipari feldolgozásra alkalmas almafajták, amelyekre azonban csökkent kereslet mutatkozik, mivel a százszázalékos almalé helyett inkább az alacsony gyümölcslétartalmú italokat keresik a vásárlók. Az ipari almát termesztők pedig szüret idején - kereslet hiányában - leverik az étkezési alma fogyasztói árát.

- Árcsökkentő hatású az elöregedett szövetkezeti ültetvényekről nagy mennyiségben kikerülő ipari minőségű alma is. Ezek a gyümölcsök ugyanis a fogyasztóvédelmi ellenőrzések hiányosságai miatt ősszel nagy tömegben, számomra ismeretlen csatornákon bekerülnek még a nagyáruházak polcaira is - teszi hozzá a szakember. - Nem megfelelő minőségi, élvezeti és beltartalmi értékük miatt vevőriasztóként működnek, jelentős részük úgy rothad ki az áruházak polcairól. Ez pedig visszaszorítja az amúgy is alacsony fogyasztást.

Szintén fogyasztáscsökkentően hat az elaprózott ültetvények nem megfelelő tárolóiból egészen februárig kitárolt, leromlott minőségű termék. Ezen körülmények pedig lehetetlenné teszik hazánkban a jövedelmező almatermesztést. A helyzetet súlyosbítja a Lengyelországból nagy mennyiségben behozott, alacsonyabb költséggel előállított alma.

- A szomszédos országokban állami pénzen épített tárolók, csomagolók, hiteles, független szaktanácsadás segíti a kisebb területek gazdáit, a termés közös tárolókba kerül, az értékesítést pedig a termesztők nonprofit szövetkezete oldja meg - hangsúlyozza Mihályka Gyula, megjegyezve: ősszel a hazai kertekből is kerül áru a szomszédos országok, például Ausztria tárolóiba, ahonnan folyamatosan jó minőségben kerülhetnek piacra a kisebb tételek is. Márciustól nagyrészt a hazai áruházakban is külföldi tárolókból behozott alma kapható, innentől javul a gyümölcs minősége, emelkedik a felvásárlási ára s a fogyasztás mennyisége.

- A zöldség-gyümölcs kiskereskedők létszámának folyamatos csökkenése miatt hazánkban jelenleg az almaértékesítés jelentős része a nagyáruházakon keresztül bonyolódik, ahova, hiába jó minőségű a termék, kis mennyiséggel nem lehet bejutni. A hazai nagyüzemi konyhák és intézmények ellátásából pedig a közbeszerzési törvény előírásai miatt szorultak ki a gazdálkodók - szögezi le a szakértő. - Próbálkozás volt az elmúlt időszakban a termelők TÉSZ-be tömörítésére, ám ezek nagy része inkább csak terhet jelent a gazdáknak, a forgalmazásért ugyanis díjat számol fel, ám piaccal az eszközállomány hiánya miatt nem rendelkezik.

A tagságot azonban a költségek ellenére is fenn kell tartani, mert a pályázatoknál, támogatásoknál plusz pontot jelent, figyelmeztet Mihályka Gyula. Hozzáteszi: nagy problémája az ágazatnak, hogy egy független szaktanácsadói hálózat helyett a termesztéshez szükséges anyagokat forgalmazó társaságok hatáskörébe tartozik a tanácsadás. S bár az elmaradott térségekben a lakosság megtartása érdekében szükség lenne a mezőgazdasági területek műveléséhez kötődő foglalkoztatásra, a tendenciák épp a tevékenység megszűnése felé hatnak. Így pedig egyre csökken a gyümölcstermő terület.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

- Árcsökkentő hatású az elöregedett szövetkezeti ültetvényekről nagy mennyiségben kikerülő ipari minőségű alma is. Ezek a gyümölcsök ugyanis a fogyasztóvédelmi ellenőrzések hiányosságai miatt ősszel nagy tömegben, számomra ismeretlen csatornákon bekerülnek még a nagyáruházak polcaira is - teszi hozzá a szakember. - Nem megfelelő minőségi, élvezeti és beltartalmi értékük miatt vevőriasztóként működnek, jelentős részük úgy rothad ki az áruházak polcairól. Ez pedig visszaszorítja az amúgy is alacsony fogyasztást.

Szintén fogyasztáscsökkentően hat az elaprózott ültetvények nem megfelelő tárolóiból egészen februárig kitárolt, leromlott minőségű termék. Ezen körülmények pedig lehetetlenné teszik hazánkban a jövedelmező almatermesztést. A helyzetet súlyosbítja a Lengyelországból nagy mennyiségben behozott, alacsonyabb költséggel előállított alma.

- A szomszédos országokban állami pénzen épített tárolók, csomagolók, hiteles, független szaktanácsadás segíti a kisebb területek gazdáit, a termés közös tárolókba kerül, az értékesítést pedig a termesztők nonprofit szövetkezete oldja meg - hangsúlyozza Mihályka Gyula, megjegyezve: ősszel a hazai kertekből is kerül áru a szomszédos országok, például Ausztria tárolóiba, ahonnan folyamatosan jó minőségben kerülhetnek piacra a kisebb tételek is. Márciustól nagyrészt a hazai áruházakban is külföldi tárolókból behozott alma kapható, innentől javul a gyümölcs minősége, emelkedik a felvásárlási ára s a fogyasztás mennyisége.

- A zöldség-gyümölcs kiskereskedők létszámának folyamatos csökkenése miatt hazánkban jelenleg az almaértékesítés jelentős része a nagyáruházakon keresztül bonyolódik, ahova, hiába jó minőségű a termék, kis mennyiséggel nem lehet bejutni. A hazai nagyüzemi konyhák és intézmények ellátásából pedig a közbeszerzési törvény előírásai miatt szorultak ki a gazdálkodók - szögezi le a szakértő. - Próbálkozás volt az elmúlt időszakban a termelők TÉSZ-be tömörítésére, ám ezek nagy része inkább csak terhet jelent a gazdáknak, a forgalmazásért ugyanis díjat számol fel, ám piaccal az eszközállomány hiánya miatt nem rendelkezik.

A tagságot azonban a költségek ellenére is fenn kell tartani, mert a pályázatoknál, támogatásoknál plusz pontot jelent, figyelmeztet Mihályka Gyula. Hozzáteszi: nagy problémája az ágazatnak, hogy egy független szaktanácsadói hálózat helyett a termesztéshez szükséges anyagokat forgalmazó társaságok hatáskörébe tartozik a tanácsadás. S bár az elmaradott térségekben a lakosság megtartása érdekében szükség lenne a mezőgazdasági területek műveléséhez kötődő foglalkoztatásra, a tendenciák épp a tevékenység megszűnése felé hatnak. Így pedig egyre csökken a gyümölcstermő terület.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

- Árcsökkentő hatású az elöregedett szövetkezeti ültetvényekről nagy mennyiségben kikerülő ipari minőségű alma is. Ezek a gyümölcsök ugyanis a fogyasztóvédelmi ellenőrzések hiányosságai miatt ősszel nagy tömegben, számomra ismeretlen csatornákon bekerülnek még a nagyáruházak polcaira is - teszi hozzá a szakember. - Nem megfelelő minőségi, élvezeti és beltartalmi értékük miatt vevőriasztóként működnek, jelentős részük úgy rothad ki az áruházak polcairól. Ez pedig visszaszorítja az amúgy is alacsony fogyasztást.

Szintén fogyasztáscsökkentően hat az elaprózott ültetvények nem megfelelő tárolóiból egészen februárig kitárolt, leromlott minőségű termék. Ezen körülmények pedig lehetetlenné teszik hazánkban a jövedelmező almatermesztést. A helyzetet súlyosbítja a Lengyelországból nagy mennyiségben behozott, alacsonyabb költséggel előállított alma.

- A szomszédos országokban állami pénzen épített tárolók, csomagolók, hiteles, független szaktanácsadás segíti a kisebb területek gazdáit, a termés közös tárolókba kerül, az értékesítést pedig a termesztők nonprofit szövetkezete oldja meg - hangsúlyozza Mihályka Gyula, megjegyezve: ősszel a hazai kertekből is kerül áru a szomszédos országok, például Ausztria tárolóiba, ahonnan folyamatosan jó minőségben kerülhetnek piacra a kisebb tételek is. Márciustól nagyrészt a hazai áruházakban is külföldi tárolókból behozott alma kapható, innentől javul a gyümölcs minősége, emelkedik a felvásárlási ára s a fogyasztás mennyisége.

- A zöldség-gyümölcs kiskereskedők létszámának folyamatos csökkenése miatt hazánkban jelenleg az almaértékesítés jelentős része a nagyáruházakon keresztül bonyolódik, ahova, hiába jó minőségű a termék, kis mennyiséggel nem lehet bejutni. A hazai nagyüzemi konyhák és intézmények ellátásából pedig a közbeszerzési törvény előírásai miatt szorultak ki a gazdálkodók - szögezi le a szakértő. - Próbálkozás volt az elmúlt időszakban a termelők TÉSZ-be tömörítésére, ám ezek nagy része inkább csak terhet jelent a gazdáknak, a forgalmazásért ugyanis díjat számol fel, ám piaccal az eszközállomány hiánya miatt nem rendelkezik.

A tagságot azonban a költségek ellenére is fenn kell tartani, mert a pályázatoknál, támogatásoknál plusz pontot jelent, figyelmeztet Mihályka Gyula. Hozzáteszi: nagy problémája az ágazatnak, hogy egy független szaktanácsadói hálózat helyett a termesztéshez szükséges anyagokat forgalmazó társaságok hatáskörébe tartozik a tanácsadás. S bár az elmaradott térségekben a lakosság megtartása érdekében szükség lenne a mezőgazdasági területek műveléséhez kötődő foglalkoztatásra, a tendenciák épp a tevékenység megszűnése felé hatnak. Így pedig egyre csökken a gyümölcstermő terület.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

Szintén fogyasztáscsökkentően hat az elaprózott ültetvények nem megfelelő tárolóiból egészen februárig kitárolt, leromlott minőségű termék. Ezen körülmények pedig lehetetlenné teszik hazánkban a jövedelmező almatermesztést. A helyzetet súlyosbítja a Lengyelországból nagy mennyiségben behozott, alacsonyabb költséggel előállított alma.

- A szomszédos országokban állami pénzen épített tárolók, csomagolók, hiteles, független szaktanácsadás segíti a kisebb területek gazdáit, a termés közös tárolókba kerül, az értékesítést pedig a termesztők nonprofit szövetkezete oldja meg - hangsúlyozza Mihályka Gyula, megjegyezve: ősszel a hazai kertekből is kerül áru a szomszédos országok, például Ausztria tárolóiba, ahonnan folyamatosan jó minőségben kerülhetnek piacra a kisebb tételek is. Márciustól nagyrészt a hazai áruházakban is külföldi tárolókból behozott alma kapható, innentől javul a gyümölcs minősége, emelkedik a felvásárlási ára s a fogyasztás mennyisége.

- A zöldség-gyümölcs kiskereskedők létszámának folyamatos csökkenése miatt hazánkban jelenleg az almaértékesítés jelentős része a nagyáruházakon keresztül bonyolódik, ahova, hiába jó minőségű a termék, kis mennyiséggel nem lehet bejutni. A hazai nagyüzemi konyhák és intézmények ellátásából pedig a közbeszerzési törvény előírásai miatt szorultak ki a gazdálkodók - szögezi le a szakértő. - Próbálkozás volt az elmúlt időszakban a termelők TÉSZ-be tömörítésére, ám ezek nagy része inkább csak terhet jelent a gazdáknak, a forgalmazásért ugyanis díjat számol fel, ám piaccal az eszközállomány hiánya miatt nem rendelkezik.

A tagságot azonban a költségek ellenére is fenn kell tartani, mert a pályázatoknál, támogatásoknál plusz pontot jelent, figyelmeztet Mihályka Gyula. Hozzáteszi: nagy problémája az ágazatnak, hogy egy független szaktanácsadói hálózat helyett a termesztéshez szükséges anyagokat forgalmazó társaságok hatáskörébe tartozik a tanácsadás. S bár az elmaradott térségekben a lakosság megtartása érdekében szükség lenne a mezőgazdasági területek műveléséhez kötődő foglalkoztatásra, a tendenciák épp a tevékenység megszűnése felé hatnak. Így pedig egyre csökken a gyümölcstermő terület.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

Szintén fogyasztáscsökkentően hat az elaprózott ültetvények nem megfelelő tárolóiból egészen februárig kitárolt, leromlott minőségű termék. Ezen körülmények pedig lehetetlenné teszik hazánkban a jövedelmező almatermesztést. A helyzetet súlyosbítja a Lengyelországból nagy mennyiségben behozott, alacsonyabb költséggel előállított alma.

- A szomszédos országokban állami pénzen épített tárolók, csomagolók, hiteles, független szaktanácsadás segíti a kisebb területek gazdáit, a termés közös tárolókba kerül, az értékesítést pedig a termesztők nonprofit szövetkezete oldja meg - hangsúlyozza Mihályka Gyula, megjegyezve: ősszel a hazai kertekből is kerül áru a szomszédos országok, például Ausztria tárolóiba, ahonnan folyamatosan jó minőségben kerülhetnek piacra a kisebb tételek is. Márciustól nagyrészt a hazai áruházakban is külföldi tárolókból behozott alma kapható, innentől javul a gyümölcs minősége, emelkedik a felvásárlási ára s a fogyasztás mennyisége.

- A zöldség-gyümölcs kiskereskedők létszámának folyamatos csökkenése miatt hazánkban jelenleg az almaértékesítés jelentős része a nagyáruházakon keresztül bonyolódik, ahova, hiába jó minőségű a termék, kis mennyiséggel nem lehet bejutni. A hazai nagyüzemi konyhák és intézmények ellátásából pedig a közbeszerzési törvény előírásai miatt szorultak ki a gazdálkodók - szögezi le a szakértő. - Próbálkozás volt az elmúlt időszakban a termelők TÉSZ-be tömörítésére, ám ezek nagy része inkább csak terhet jelent a gazdáknak, a forgalmazásért ugyanis díjat számol fel, ám piaccal az eszközállomány hiánya miatt nem rendelkezik.

A tagságot azonban a költségek ellenére is fenn kell tartani, mert a pályázatoknál, támogatásoknál plusz pontot jelent, figyelmeztet Mihályka Gyula. Hozzáteszi: nagy problémája az ágazatnak, hogy egy független szaktanácsadói hálózat helyett a termesztéshez szükséges anyagokat forgalmazó társaságok hatáskörébe tartozik a tanácsadás. S bár az elmaradott térségekben a lakosság megtartása érdekében szükség lenne a mezőgazdasági területek műveléséhez kötődő foglalkoztatásra, a tendenciák épp a tevékenység megszűnése felé hatnak. Így pedig egyre csökken a gyümölcstermő terület.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

- A szomszédos országokban állami pénzen épített tárolók, csomagolók, hiteles, független szaktanácsadás segíti a kisebb területek gazdáit, a termés közös tárolókba kerül, az értékesítést pedig a termesztők nonprofit szövetkezete oldja meg - hangsúlyozza Mihályka Gyula, megjegyezve: ősszel a hazai kertekből is kerül áru a szomszédos országok, például Ausztria tárolóiba, ahonnan folyamatosan jó minőségben kerülhetnek piacra a kisebb tételek is. Márciustól nagyrészt a hazai áruházakban is külföldi tárolókból behozott alma kapható, innentől javul a gyümölcs minősége, emelkedik a felvásárlási ára s a fogyasztás mennyisége.

- A zöldség-gyümölcs kiskereskedők létszámának folyamatos csökkenése miatt hazánkban jelenleg az almaértékesítés jelentős része a nagyáruházakon keresztül bonyolódik, ahova, hiába jó minőségű a termék, kis mennyiséggel nem lehet bejutni. A hazai nagyüzemi konyhák és intézmények ellátásából pedig a közbeszerzési törvény előírásai miatt szorultak ki a gazdálkodók - szögezi le a szakértő. - Próbálkozás volt az elmúlt időszakban a termelők TÉSZ-be tömörítésére, ám ezek nagy része inkább csak terhet jelent a gazdáknak, a forgalmazásért ugyanis díjat számol fel, ám piaccal az eszközállomány hiánya miatt nem rendelkezik.

A tagságot azonban a költségek ellenére is fenn kell tartani, mert a pályázatoknál, támogatásoknál plusz pontot jelent, figyelmeztet Mihályka Gyula. Hozzáteszi: nagy problémája az ágazatnak, hogy egy független szaktanácsadói hálózat helyett a termesztéshez szükséges anyagokat forgalmazó társaságok hatáskörébe tartozik a tanácsadás. S bár az elmaradott térségekben a lakosság megtartása érdekében szükség lenne a mezőgazdasági területek műveléséhez kötődő foglalkoztatásra, a tendenciák épp a tevékenység megszűnése felé hatnak. Így pedig egyre csökken a gyümölcstermő terület.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

- A szomszédos országokban állami pénzen épített tárolók, csomagolók, hiteles, független szaktanácsadás segíti a kisebb területek gazdáit, a termés közös tárolókba kerül, az értékesítést pedig a termesztők nonprofit szövetkezete oldja meg - hangsúlyozza Mihályka Gyula, megjegyezve: ősszel a hazai kertekből is kerül áru a szomszédos országok, például Ausztria tárolóiba, ahonnan folyamatosan jó minőségben kerülhetnek piacra a kisebb tételek is. Márciustól nagyrészt a hazai áruházakban is külföldi tárolókból behozott alma kapható, innentől javul a gyümölcs minősége, emelkedik a felvásárlási ára s a fogyasztás mennyisége.

- A zöldség-gyümölcs kiskereskedők létszámának folyamatos csökkenése miatt hazánkban jelenleg az almaértékesítés jelentős része a nagyáruházakon keresztül bonyolódik, ahova, hiába jó minőségű a termék, kis mennyiséggel nem lehet bejutni. A hazai nagyüzemi konyhák és intézmények ellátásából pedig a közbeszerzési törvény előírásai miatt szorultak ki a gazdálkodók - szögezi le a szakértő. - Próbálkozás volt az elmúlt időszakban a termelők TÉSZ-be tömörítésére, ám ezek nagy része inkább csak terhet jelent a gazdáknak, a forgalmazásért ugyanis díjat számol fel, ám piaccal az eszközállomány hiánya miatt nem rendelkezik.

A tagságot azonban a költségek ellenére is fenn kell tartani, mert a pályázatoknál, támogatásoknál plusz pontot jelent, figyelmeztet Mihályka Gyula. Hozzáteszi: nagy problémája az ágazatnak, hogy egy független szaktanácsadói hálózat helyett a termesztéshez szükséges anyagokat forgalmazó társaságok hatáskörébe tartozik a tanácsadás. S bár az elmaradott térségekben a lakosság megtartása érdekében szükség lenne a mezőgazdasági területek műveléséhez kötődő foglalkoztatásra, a tendenciák épp a tevékenység megszűnése felé hatnak. Így pedig egyre csökken a gyümölcstermő terület.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

- A zöldség-gyümölcs kiskereskedők létszámának folyamatos csökkenése miatt hazánkban jelenleg az almaértékesítés jelentős része a nagyáruházakon keresztül bonyolódik, ahova, hiába jó minőségű a termék, kis mennyiséggel nem lehet bejutni. A hazai nagyüzemi konyhák és intézmények ellátásából pedig a közbeszerzési törvény előírásai miatt szorultak ki a gazdálkodók - szögezi le a szakértő. - Próbálkozás volt az elmúlt időszakban a termelők TÉSZ-be tömörítésére, ám ezek nagy része inkább csak terhet jelent a gazdáknak, a forgalmazásért ugyanis díjat számol fel, ám piaccal az eszközállomány hiánya miatt nem rendelkezik.

A tagságot azonban a költségek ellenére is fenn kell tartani, mert a pályázatoknál, támogatásoknál plusz pontot jelent, figyelmeztet Mihályka Gyula. Hozzáteszi: nagy problémája az ágazatnak, hogy egy független szaktanácsadói hálózat helyett a termesztéshez szükséges anyagokat forgalmazó társaságok hatáskörébe tartozik a tanácsadás. S bár az elmaradott térségekben a lakosság megtartása érdekében szükség lenne a mezőgazdasági területek műveléséhez kötődő foglalkoztatásra, a tendenciák épp a tevékenység megszűnése felé hatnak. Így pedig egyre csökken a gyümölcstermő terület.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

- A zöldség-gyümölcs kiskereskedők létszámának folyamatos csökkenése miatt hazánkban jelenleg az almaértékesítés jelentős része a nagyáruházakon keresztül bonyolódik, ahova, hiába jó minőségű a termék, kis mennyiséggel nem lehet bejutni. A hazai nagyüzemi konyhák és intézmények ellátásából pedig a közbeszerzési törvény előírásai miatt szorultak ki a gazdálkodók - szögezi le a szakértő. - Próbálkozás volt az elmúlt időszakban a termelők TÉSZ-be tömörítésére, ám ezek nagy része inkább csak terhet jelent a gazdáknak, a forgalmazásért ugyanis díjat számol fel, ám piaccal az eszközállomány hiánya miatt nem rendelkezik.

A tagságot azonban a költségek ellenére is fenn kell tartani, mert a pályázatoknál, támogatásoknál plusz pontot jelent, figyelmeztet Mihályka Gyula. Hozzáteszi: nagy problémája az ágazatnak, hogy egy független szaktanácsadói hálózat helyett a termesztéshez szükséges anyagokat forgalmazó társaságok hatáskörébe tartozik a tanácsadás. S bár az elmaradott térségekben a lakosság megtartása érdekében szükség lenne a mezőgazdasági területek műveléséhez kötődő foglalkoztatásra, a tendenciák épp a tevékenység megszűnése felé hatnak. Így pedig egyre csökken a gyümölcstermő terület.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

A tagságot azonban a költségek ellenére is fenn kell tartani, mert a pályázatoknál, támogatásoknál plusz pontot jelent, figyelmeztet Mihályka Gyula. Hozzáteszi: nagy problémája az ágazatnak, hogy egy független szaktanácsadói hálózat helyett a termesztéshez szükséges anyagokat forgalmazó társaságok hatáskörébe tartozik a tanácsadás. S bár az elmaradott térségekben a lakosság megtartása érdekében szükség lenne a mezőgazdasági területek műveléséhez kötődő foglalkoztatásra, a tendenciák épp a tevékenység megszűnése felé hatnak. Így pedig egyre csökken a gyümölcstermő terület.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

A tagságot azonban a költségek ellenére is fenn kell tartani, mert a pályázatoknál, támogatásoknál plusz pontot jelent, figyelmeztet Mihályka Gyula. Hozzáteszi: nagy problémája az ágazatnak, hogy egy független szaktanácsadói hálózat helyett a termesztéshez szükséges anyagokat forgalmazó társaságok hatáskörébe tartozik a tanácsadás. S bár az elmaradott térségekben a lakosság megtartása érdekében szükség lenne a mezőgazdasági területek műveléséhez kötődő foglalkoztatásra, a tendenciák épp a tevékenység megszűnése felé hatnak. Így pedig egyre csökken a gyümölcstermő terület.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

- Nagy gond, hogy a zalai almatermesztők egyetlen értékesítési lehetősége, a budapesti nagybani piac messze van, ráadásul a gazdálkodókat csak a bérlettel rendelkező kereskedők után több órával engedik a piac területére. Akkorra, amikor a kereskedők már végeztek a vásárlással.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

Az állam kereskedelmi szabályozó rendszere lehetővé tette a felvásárlás koncentrálódását, szakmailag rossz támogatási intézkedéseivel elaprózta a termelést, nem teremtette meg az áru koncentrált tárolási, értékesítési feltételeit, nem korlátozza az áruházláncok fogyasztói áraiban megjelenő irreális árkülönbözetet, összegez Mihályka Gyula.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.

- A jelentős állami támogatással és magánerővel mindenki számára terhet jelentő almaültetvények létrejöttéhez a termelők tevékenységi körén kívülálló okok vezettek, a befektetések pedig jövedelemtermelés helyett a veszteség forrásai lettek. A források szakszerű használatával s néhány kedvezőtlenül ható jogszabály megváltoztatásával azonban a helyzet még kezelhető lenne.