Gomba a föld alól, aranyáron

A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy megalakult a Dél-Zalai Szarvasgombás Egyesület, amely a térség szarvasgomba-termesztéssel foglalkozó vállalkozóit hivatott összefogni, a termelést koordinálni. Nemeskürti László, a 15 tagú szervezet elnöke elmondta: céljaik közt szerepel, hogy feltérképezzék a Dél-Zalában őshonos szarvasgomba fajokat. A térség termelői elsősorban az olasz és francia piacokat szeretnék ellátni szarvasgombával, amely a legenda szerint értékesebb az aranynál is. Nos, ez így nem teljesen igaz, de maradjunk annyiban: ha valaki szerencsés, tisztes haszonra tehet szert. Még akkor is, ha sok időbe telik, amíg egy ültetvény termőre fordul, s a telepítés jelentős anyagi ráfordítást igényel. Nemeskürti László most vágott bele társával, Németh Pállal egy ilyen, hosszú távú befektetésként is felfogható beruházásba.


 Nemeskürti László, a Dél-Zalai Szarvasgombás Egyesület elnöke
Fotó: Szakony Attila

- Egy-egy ültetvény létrehozása hosszadalmas és anyagilag is megterhelő - mondta elöljáróban a nagykanizsai férfi. - A terület, amit a társammal kinéztünk, egy hathektáros földdarab Valkonyán, ezt ültetjük be gombaspórákkal beoltott növényekkel. Reményeink szerint az ültetvény öt-hat év múlva termőre fordul. Azt lehet mondani, hogy amikor a gazdanövény meghozza első termését, akkor fejlődik ki a gomba termőteste is. Ültetvény egyébként kétféle módszerrel létesíthető. Az egyik az extenzív, amikor az anyanövény magját spórákkal kezeljük, majd elvetjük a végleges termőhelyére. A másik - nem nehéz kitalálni - az intenzív: ekkor konténeres facsemetéket (esetünkben gyertyánt és mogyorót) nevelünk, majd egyéves korukban beoltjuk a gyökeret spórákkal, s újabb egy év után kiültetjük a kis növényeket. Mint az talán kiderült, mi is az utóbbi módszert választottuk. A telepítés során arra is figyelni kell, hogy milyen növények vannak már jelen a területen, ugyanis bizonyos növényfajokhoz kapcsolódik más, konkurens gombafaj. Példának okáért: a tölgy-, vagy bükkfák esetében vélhetően már kialakult élet van a földfelszín alatt, ami kedvezőtlen irányba tolja el az új ültetvényt. Körülbelül az első négy-öt év kritikus a szarvasgomba szempontjából, az első termőtest kialakulásáig meglehetősen érzékeny. Ekkor a legnagyobb a veszélye az átfertőződésnek, amikor például egy rágcsáló, mondjuk, egy egér hurcol be a szomszédos erdőből idegen gomba-spórákat. Ezért szükséges egyfajta védvonal kialakítása, a szakemberek azt mondják, ha hatszáz méterre van az erdő, akkor minimálisra csökkenthető a rágcsálóveszély. 

Nemeskürti László elmondta: ültetvényük egyfajta kísérleti telep is lesz, többféle szarvasgomba faj termesztésével próbálkoznak. A területet gyümölcsfákkal, örökzöldekkel félhektáros parcellákra osztják, s nyári-, téli-, nagy spórás-, fehér- és homoki szarvasgomba-spórákkal oltják be a gazdanövények gyökereit.

- Utóbbiak sorában újabbakat is kipróbálunk, ami nem garantál minden esetben sikert, de ez majd kiderül. Olyan növényekkel próbálkoznánk, amelyek nem 5-6, hanem 2-3 év alatt hoznak termést.