Gazdaság

2008.06.18. 02:29

A csábító kamatok és a valóság

<b>Zalaegerszeg - </b>Forint, euró, svájci frank, netán japán jen? - a kérdés, amivel mindannyiunknak szembesülni kell, ha hitelfelvételre szánjuk magunkat. A jó döntéshez pedig elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a deviza- illetve forint alapú hitelek kockázataival.

Kovács Krisztián

Manapság egyre népszerűbbé válnak a devizahitelek, közülük is leginkább a svájci frank alapú, ám a jegybank adatai szerint a jenhitel is egyre kedveltebb - az új hitelek 5-10 százalékát már japán valutában veszik fel az emberek.

- Mielőtt eldöntenénk, forintban vagy devizában vesszük-e fel hitelünket, fontos, hogy tájékozódjunk az esetleges kockázatokról - mondja elöljáróban Balázsné Lendvai Marietta közgazdász, a számviteli főiskola tanársegédje. - Ha a devizahitelek mellett tesszük le voksunkat, az árfolyam- és kamatkockázattal mindenképp számolnunk kell, míg forintalapú hitel esetén csak ez utóbbival.

Mivel az adott deviza árfolyamváltozása miatt a devizahitelek törlesztőrészleteinek mértéke gyakran és akár jelentős mértékben is változhat, devizahitelt elsősorban gyenge forint esetén érdemes felvenni, tanácsolja a szakember, ugyanis ahogy a forint erősödik, úgy csökken a törlesztőrészlet. Az árfolyamkockázatban azonban természetesen a veszteség is benne rejlik.

- A devizában meghatározott és nyilvántartott hitelösszeg folyósítása és törlesztése általában forintban történik. Ilyenkor a bank devizavételi árfolyamon számol, mintha vásárolná ügyfelétől azt a devizaösszeget, aminek ellenértékét aztán forintban bocsátja annak rendelkezésére. Mivel legtöbbször a szerződésben devizaösszeget rögzítenek, erősödő forintnál akár az is előfordulhat, hogy az igényelt 5 millió helyett mindössze 4 millió 950 ezret utal a bank. A hitel törlesztésénél mindez fordítva játszódik le, a bank ugyanis devizában határozza meg a törlesztőrészletet, ám, mivel az ügyfél forintban fizet, a bank azt devizaeladási árfolyamon számítja át, tehát eladja ügyfelének a törlesztéshez szükséges devizaösszeget.

A vételi árfolyam természetesen alacsonyabb az eladásinál, ám a különbség mértéke a devizanemtől függően ingadozó - 0,2-0,4-től akár 2-3 százalékig is terjedhet -, ez pedig változatlan árfolyam mellett is emeli a hitel költségeit.

- A devizahitelek kockázatát növeli a külföldi jegybanki kamatok esetleges változása is, hiszen a kamatszint emelkedése a belföldi devizahitelekre is hatással van. Jelenleg az eurózónában 4, Svájcban 2,75, Japánban pedig 0,5 százalék az alapkamat - sorolja a szakértő. - Minél alacsonyabb a külföldi alapkamat, a bank annál kedvezőbb feltételeket tud biztosítani. A mostani kamatszintnél az euróhitel kamata 7-8, a svájci franké 5-6, míg a japán jené 3-4 százalék között mozog a piacon, bár mértéküket nagyban meghatározza a hitelfelvétel célja is, így nehéz teljesen pontosan meghatározni ezeket.

A forint alapú hitel esetében nincs árfolyam-, csak kamatkockázat. Az elmúlt időszakban azonban folyamatosan emelkedett a jegybanki alapkamat, ami jelenleg 8,5 százalék, ez pedig a hitelkamat növekedését eredményezi, a bankok ugyanis az irányadó kamatlábhoz viszonyítva állapítják meg a hitelek és a betétek kamatait - előbbieket magasabban, utóbbiakat valamivel alacsonyabban. Éppen ezért kétkedéssel fogadjuk a 10 százalékos, vagy akár ennél magasabb betéti kamatkínálatot, hiszen az akciós időszak eltelte után ez valószínűsíthetően csökkenni fog.

- A forint alapú jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) 10-13 százalék között mozog, a fogyasztási hiteleké pedig akár 20-25 százalék vagy azt meghaladó is lehet. Ennél olcsóbban forinthitelhez kizárólag lakáscélú felhasználás esetén juthatunk, amennyiben jogosultak vagyunk például a kiegészítő kamattámogatás igénybevételére, ebben az esetben ugyanis a jelenleg 11 százalék körüli piaci kamatlábhoz 5-5,3 százalékos támogatás kapcsolódik, amit azonban kizárólag házaspárok vehetnek igénybe - új lakás vásárlásakor.

Hitelfelvétel előtt tehát nem árt alaposabban tájékozódni, számolni, és nem kizárólag a hirdetésekben szereplő csábító kamatokat figyelembe venni.

- Tanácsos az elmúlt két-három év árfolyam- és kamatváltozásait elemezni, és ennek függvényében dönteni a hitelfelvételről - tanácsolja Balázsné Lendvai Marietta. - Meg kell vizsgálni például, hogy amennyiben a 35 ezer forintos havi induló törlesztőrészlet, egy rendkívül szélsőségesnek mondható, 30 százalékos emelkedés után 45-50 ezerre emelkedik, azt elbírja-e még a családi költségvetés. Ha igen, akkor mérlegelhetjük a hitelfelvételt, hisz forinthitel esetén már az indulásnál találkozhatunk ekkora törlesztőrészlettel.

S mivel a devizahitelek kamatának és árfolyamának ingadozása hol csökkenő hol növekvő tendenciát mutat - szerencsés esetben ezek a hatások akár ki is egyenlítődhetnek.

- Érdemes tájékozódni arról is, milyen kiegészítő szolgáltatások kapcsolódnak az adott devizahitel-termékhez. Sok bank kínál például egy meghatározott időre árfolyamgaranciát, ami annyit jelent, hogy bizonyos határokon belüli ingadozást nem érvényesít a törlesztőrészletben. A kínálati palettán találhatunk továbbá kombinált devizanemű hitelkonstrukciókat is, amelyek lehetőséget biztosítanak a kockázatmegosztásra. Végül: kellemetlen meglepetésektől kímélhetjük meg magunkat, ha előre tisztázzuk a vég- és előtörlesztés, a szerződésmódosítás és az esetleges devizanem-váltás költségeit.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!