Gazdaság

2007.02.21. 03:28

QTöbb az alkalmi munkavállaló

Zalaegerszeg (tt) - Az előző évekhez hasonlóan 2006-ban is nőtt az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltók száma, ugyanakkor a feketefoglalkoztatás kiszűrésére tett erőfeszítések ellenére sem javult egyes munkáltatók foglalkoztatói magatartása.

Tódor Tamás

Évről évre emelkedik azon dolgozók száma, akik alkalmi munkák vállalásával keresik meg a kenyérre valót addig, amíg nem tudnak tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ezt támasztja alá az alkalmi könyvet kiváltók statisztikája is: tavaly az előző évinél 50 százalékkal többen, több mint 14 ezren kérték ki ezt a dokumentumot a zalai munkaügyi hivatalokban. A legtöbben a zalaegerszegi kirendeltségen éltek a lehetőséggel: a megyeszékhelyen és a hozzá tartozó 79 településen 6762-en igényelték az alkalmi munkavállalói könyvet. A kiváltók mindössze 25 százaléka regisztrált álláskereső, a többiek a nem nyilvántartott munkanélküli kategóriába (gyesen lévők, nyugdíjasok, tanulók) tartoznak.

Hegyi László és Rubi János, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Zalaegerszegi Kirendeltségének igazgatója és kirendeltségvezetője elmondta, az időszakosan dolgozók többsége a kereskedelem, a vendéglátás, az építőipar és a mezőgazdaság területén helyezkedik el bizonyos időtartamra. A népszerű idényfeladatok közé tartozik a gyümölcsszedés, a koszorúkötés, de sokan dolgoznak parkolóőrként, eladóként, illetőleg strandokon felszolgálóként.

Kétségtelen, hogy az alkalmi munkavállalói könyv rendszere elérte egyik célját - a foglalkoztatottak számának növelését. A dolgozók többsége többnyire egy munkaadóhoz jár, aki a munkanap végén közteherjegy beragasztásával teljesíti adózási és járulékfizetési kötelezettségét. Ezekre a napokra a munkavállaló biztosítottá válik és szolgálati idejébe is beszámít az így igazolt munkanap.

Ugyanakkor bizonyos problémák évek óta felmerülnek. Egyes munkáltatók megszüntették dolgozóik munkaviszonyát és alkalmi munkavállalóként foglalkoztatták tovább őket. Van, ahol nem ragasztják be a közteherjegyet a munkanap végén, csupán zsebből fizetik a munkavállalót. Olyanra is akadt példa, hogy a munkaadó közteherjegy helyett illetékbélyeget ragasztott a dokumentumba.

A munkavállalói könyvekbe tett bejegyzések is eléggé változatosak: van, akinek csupán néhány napot igazol a munkaadója, de létezik olyan is, aki egy évben 90 napot dolgozik alkalmi munkásként. Ugyanakkor a kiadott alkalmi munkavállalói dokumentumok egyharmadában semmiféle bejegyzést sem találnak a munkaközvetítők, ami azt jelenti, ha az ügyfél dolgozott is valahol, azt feketén tette.

Az alkalmi munkavállalók számának növekedésével megemelkedett a postahivatalokban beszerezhető közteherjegyek forgalma is. Nemes Margit, a megyeszékhelyi Széchenyi téri, 1-es számú postahivatal vezetője elmondta, az utóbbi időszakban évről évre történő emelkedést tapasztalnak az eladott közteherjegyek számában, de a 2006-os év kiugró eredményt hozott: havonta átlagosan 1,5 és 2 millió forint közötti értékben vásároltak náluk közteherjegyet a cégek és a vállalkozók. A legkeresettebb még mindig a 200 forintos jegy, amelyből 6-7 ezer darab fogy havonta, az 500 forintosból átlagosan ezer darabot vásárolnak, míg az ezer forintosból csupán néhány százat.

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

Hegyi László és Rubi János, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Zalaegerszegi Kirendeltségének igazgatója és kirendeltségvezetője elmondta, az időszakosan dolgozók többsége a kereskedelem, a vendéglátás, az építőipar és a mezőgazdaság területén helyezkedik el bizonyos időtartamra. A népszerű idényfeladatok közé tartozik a gyümölcsszedés, a koszorúkötés, de sokan dolgoznak parkolóőrként, eladóként, illetőleg strandokon felszolgálóként.

Kétségtelen, hogy az alkalmi munkavállalói könyv rendszere elérte egyik célját - a foglalkoztatottak számának növelését. A dolgozók többsége többnyire egy munkaadóhoz jár, aki a munkanap végén közteherjegy beragasztásával teljesíti adózási és járulékfizetési kötelezettségét. Ezekre a napokra a munkavállaló biztosítottá válik és szolgálati idejébe is beszámít az így igazolt munkanap.

Ugyanakkor bizonyos problémák évek óta felmerülnek. Egyes munkáltatók megszüntették dolgozóik munkaviszonyát és alkalmi munkavállalóként foglalkoztatták tovább őket. Van, ahol nem ragasztják be a közteherjegyet a munkanap végén, csupán zsebből fizetik a munkavállalót. Olyanra is akadt példa, hogy a munkaadó közteherjegy helyett illetékbélyeget ragasztott a dokumentumba.

A munkavállalói könyvekbe tett bejegyzések is eléggé változatosak: van, akinek csupán néhány napot igazol a munkaadója, de létezik olyan is, aki egy évben 90 napot dolgozik alkalmi munkásként. Ugyanakkor a kiadott alkalmi munkavállalói dokumentumok egyharmadában semmiféle bejegyzést sem találnak a munkaközvetítők, ami azt jelenti, ha az ügyfél dolgozott is valahol, azt feketén tette.

Az alkalmi munkavállalók számának növekedésével megemelkedett a postahivatalokban beszerezhető közteherjegyek forgalma is. Nemes Margit, a megyeszékhelyi Széchenyi téri, 1-es számú postahivatal vezetője elmondta, az utóbbi időszakban évről évre történő emelkedést tapasztalnak az eladott közteherjegyek számában, de a 2006-os év kiugró eredményt hozott: havonta átlagosan 1,5 és 2 millió forint közötti értékben vásároltak náluk közteherjegyet a cégek és a vállalkozók. A legkeresettebb még mindig a 200 forintos jegy, amelyből 6-7 ezer darab fogy havonta, az 500 forintosból átlagosan ezer darabot vásárolnak, míg az ezer forintosból csupán néhány százat.

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

Hegyi László és Rubi János, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Zalaegerszegi Kirendeltségének igazgatója és kirendeltségvezetője elmondta, az időszakosan dolgozók többsége a kereskedelem, a vendéglátás, az építőipar és a mezőgazdaság területén helyezkedik el bizonyos időtartamra. A népszerű idényfeladatok közé tartozik a gyümölcsszedés, a koszorúkötés, de sokan dolgoznak parkolóőrként, eladóként, illetőleg strandokon felszolgálóként.

Kétségtelen, hogy az alkalmi munkavállalói könyv rendszere elérte egyik célját - a foglalkoztatottak számának növelését. A dolgozók többsége többnyire egy munkaadóhoz jár, aki a munkanap végén közteherjegy beragasztásával teljesíti adózási és járulékfizetési kötelezettségét. Ezekre a napokra a munkavállaló biztosítottá válik és szolgálati idejébe is beszámít az így igazolt munkanap.

Ugyanakkor bizonyos problémák évek óta felmerülnek. Egyes munkáltatók megszüntették dolgozóik munkaviszonyát és alkalmi munkavállalóként foglalkoztatták tovább őket. Van, ahol nem ragasztják be a közteherjegyet a munkanap végén, csupán zsebből fizetik a munkavállalót. Olyanra is akadt példa, hogy a munkaadó közteherjegy helyett illetékbélyeget ragasztott a dokumentumba.

A munkavállalói könyvekbe tett bejegyzések is eléggé változatosak: van, akinek csupán néhány napot igazol a munkaadója, de létezik olyan is, aki egy évben 90 napot dolgozik alkalmi munkásként. Ugyanakkor a kiadott alkalmi munkavállalói dokumentumok egyharmadában semmiféle bejegyzést sem találnak a munkaközvetítők, ami azt jelenti, ha az ügyfél dolgozott is valahol, azt feketén tette.

Az alkalmi munkavállalók számának növekedésével megemelkedett a postahivatalokban beszerezhető közteherjegyek forgalma is. Nemes Margit, a megyeszékhelyi Széchenyi téri, 1-es számú postahivatal vezetője elmondta, az utóbbi időszakban évről évre történő emelkedést tapasztalnak az eladott közteherjegyek számában, de a 2006-os év kiugró eredményt hozott: havonta átlagosan 1,5 és 2 millió forint közötti értékben vásároltak náluk közteherjegyet a cégek és a vállalkozók. A legkeresettebb még mindig a 200 forintos jegy, amelyből 6-7 ezer darab fogy havonta, az 500 forintosból átlagosan ezer darabot vásárolnak, míg az ezer forintosból csupán néhány százat.

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

Kétségtelen, hogy az alkalmi munkavállalói könyv rendszere elérte egyik célját - a foglalkoztatottak számának növelését. A dolgozók többsége többnyire egy munkaadóhoz jár, aki a munkanap végén közteherjegy beragasztásával teljesíti adózási és járulékfizetési kötelezettségét. Ezekre a napokra a munkavállaló biztosítottá válik és szolgálati idejébe is beszámít az így igazolt munkanap.

Ugyanakkor bizonyos problémák évek óta felmerülnek. Egyes munkáltatók megszüntették dolgozóik munkaviszonyát és alkalmi munkavállalóként foglalkoztatták tovább őket. Van, ahol nem ragasztják be a közteherjegyet a munkanap végén, csupán zsebből fizetik a munkavállalót. Olyanra is akadt példa, hogy a munkaadó közteherjegy helyett illetékbélyeget ragasztott a dokumentumba.

A munkavállalói könyvekbe tett bejegyzések is eléggé változatosak: van, akinek csupán néhány napot igazol a munkaadója, de létezik olyan is, aki egy évben 90 napot dolgozik alkalmi munkásként. Ugyanakkor a kiadott alkalmi munkavállalói dokumentumok egyharmadában semmiféle bejegyzést sem találnak a munkaközvetítők, ami azt jelenti, ha az ügyfél dolgozott is valahol, azt feketén tette.

Az alkalmi munkavállalók számának növekedésével megemelkedett a postahivatalokban beszerezhető közteherjegyek forgalma is. Nemes Margit, a megyeszékhelyi Széchenyi téri, 1-es számú postahivatal vezetője elmondta, az utóbbi időszakban évről évre történő emelkedést tapasztalnak az eladott közteherjegyek számában, de a 2006-os év kiugró eredményt hozott: havonta átlagosan 1,5 és 2 millió forint közötti értékben vásároltak náluk közteherjegyet a cégek és a vállalkozók. A legkeresettebb még mindig a 200 forintos jegy, amelyből 6-7 ezer darab fogy havonta, az 500 forintosból átlagosan ezer darabot vásárolnak, míg az ezer forintosból csupán néhány százat.

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

Kétségtelen, hogy az alkalmi munkavállalói könyv rendszere elérte egyik célját - a foglalkoztatottak számának növelését. A dolgozók többsége többnyire egy munkaadóhoz jár, aki a munkanap végén közteherjegy beragasztásával teljesíti adózási és járulékfizetési kötelezettségét. Ezekre a napokra a munkavállaló biztosítottá válik és szolgálati idejébe is beszámít az így igazolt munkanap.

Ugyanakkor bizonyos problémák évek óta felmerülnek. Egyes munkáltatók megszüntették dolgozóik munkaviszonyát és alkalmi munkavállalóként foglalkoztatták tovább őket. Van, ahol nem ragasztják be a közteherjegyet a munkanap végén, csupán zsebből fizetik a munkavállalót. Olyanra is akadt példa, hogy a munkaadó közteherjegy helyett illetékbélyeget ragasztott a dokumentumba.

A munkavállalói könyvekbe tett bejegyzések is eléggé változatosak: van, akinek csupán néhány napot igazol a munkaadója, de létezik olyan is, aki egy évben 90 napot dolgozik alkalmi munkásként. Ugyanakkor a kiadott alkalmi munkavállalói dokumentumok egyharmadában semmiféle bejegyzést sem találnak a munkaközvetítők, ami azt jelenti, ha az ügyfél dolgozott is valahol, azt feketén tette.

Az alkalmi munkavállalók számának növekedésével megemelkedett a postahivatalokban beszerezhető közteherjegyek forgalma is. Nemes Margit, a megyeszékhelyi Széchenyi téri, 1-es számú postahivatal vezetője elmondta, az utóbbi időszakban évről évre történő emelkedést tapasztalnak az eladott közteherjegyek számában, de a 2006-os év kiugró eredményt hozott: havonta átlagosan 1,5 és 2 millió forint közötti értékben vásároltak náluk közteherjegyet a cégek és a vállalkozók. A legkeresettebb még mindig a 200 forintos jegy, amelyből 6-7 ezer darab fogy havonta, az 500 forintosból átlagosan ezer darabot vásárolnak, míg az ezer forintosból csupán néhány százat.

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

Ugyanakkor bizonyos problémák évek óta felmerülnek. Egyes munkáltatók megszüntették dolgozóik munkaviszonyát és alkalmi munkavállalóként foglalkoztatták tovább őket. Van, ahol nem ragasztják be a közteherjegyet a munkanap végén, csupán zsebből fizetik a munkavállalót. Olyanra is akadt példa, hogy a munkaadó közteherjegy helyett illetékbélyeget ragasztott a dokumentumba.

A munkavállalói könyvekbe tett bejegyzések is eléggé változatosak: van, akinek csupán néhány napot igazol a munkaadója, de létezik olyan is, aki egy évben 90 napot dolgozik alkalmi munkásként. Ugyanakkor a kiadott alkalmi munkavállalói dokumentumok egyharmadában semmiféle bejegyzést sem találnak a munkaközvetítők, ami azt jelenti, ha az ügyfél dolgozott is valahol, azt feketén tette.

Az alkalmi munkavállalók számának növekedésével megemelkedett a postahivatalokban beszerezhető közteherjegyek forgalma is. Nemes Margit, a megyeszékhelyi Széchenyi téri, 1-es számú postahivatal vezetője elmondta, az utóbbi időszakban évről évre történő emelkedést tapasztalnak az eladott közteherjegyek számában, de a 2006-os év kiugró eredményt hozott: havonta átlagosan 1,5 és 2 millió forint közötti értékben vásároltak náluk közteherjegyet a cégek és a vállalkozók. A legkeresettebb még mindig a 200 forintos jegy, amelyből 6-7 ezer darab fogy havonta, az 500 forintosból átlagosan ezer darabot vásárolnak, míg az ezer forintosból csupán néhány százat.

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

Ugyanakkor bizonyos problémák évek óta felmerülnek. Egyes munkáltatók megszüntették dolgozóik munkaviszonyát és alkalmi munkavállalóként foglalkoztatták tovább őket. Van, ahol nem ragasztják be a közteherjegyet a munkanap végén, csupán zsebből fizetik a munkavállalót. Olyanra is akadt példa, hogy a munkaadó közteherjegy helyett illetékbélyeget ragasztott a dokumentumba.

A munkavállalói könyvekbe tett bejegyzések is eléggé változatosak: van, akinek csupán néhány napot igazol a munkaadója, de létezik olyan is, aki egy évben 90 napot dolgozik alkalmi munkásként. Ugyanakkor a kiadott alkalmi munkavállalói dokumentumok egyharmadában semmiféle bejegyzést sem találnak a munkaközvetítők, ami azt jelenti, ha az ügyfél dolgozott is valahol, azt feketén tette.

Az alkalmi munkavállalók számának növekedésével megemelkedett a postahivatalokban beszerezhető közteherjegyek forgalma is. Nemes Margit, a megyeszékhelyi Széchenyi téri, 1-es számú postahivatal vezetője elmondta, az utóbbi időszakban évről évre történő emelkedést tapasztalnak az eladott közteherjegyek számában, de a 2006-os év kiugró eredményt hozott: havonta átlagosan 1,5 és 2 millió forint közötti értékben vásároltak náluk közteherjegyet a cégek és a vállalkozók. A legkeresettebb még mindig a 200 forintos jegy, amelyből 6-7 ezer darab fogy havonta, az 500 forintosból átlagosan ezer darabot vásárolnak, míg az ezer forintosból csupán néhány százat.

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

A munkavállalói könyvekbe tett bejegyzések is eléggé változatosak: van, akinek csupán néhány napot igazol a munkaadója, de létezik olyan is, aki egy évben 90 napot dolgozik alkalmi munkásként. Ugyanakkor a kiadott alkalmi munkavállalói dokumentumok egyharmadában semmiféle bejegyzést sem találnak a munkaközvetítők, ami azt jelenti, ha az ügyfél dolgozott is valahol, azt feketén tette.

Az alkalmi munkavállalók számának növekedésével megemelkedett a postahivatalokban beszerezhető közteherjegyek forgalma is. Nemes Margit, a megyeszékhelyi Széchenyi téri, 1-es számú postahivatal vezetője elmondta, az utóbbi időszakban évről évre történő emelkedést tapasztalnak az eladott közteherjegyek számában, de a 2006-os év kiugró eredményt hozott: havonta átlagosan 1,5 és 2 millió forint közötti értékben vásároltak náluk közteherjegyet a cégek és a vállalkozók. A legkeresettebb még mindig a 200 forintos jegy, amelyből 6-7 ezer darab fogy havonta, az 500 forintosból átlagosan ezer darabot vásárolnak, míg az ezer forintosból csupán néhány százat.

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

A munkavállalói könyvekbe tett bejegyzések is eléggé változatosak: van, akinek csupán néhány napot igazol a munkaadója, de létezik olyan is, aki egy évben 90 napot dolgozik alkalmi munkásként. Ugyanakkor a kiadott alkalmi munkavállalói dokumentumok egyharmadában semmiféle bejegyzést sem találnak a munkaközvetítők, ami azt jelenti, ha az ügyfél dolgozott is valahol, azt feketén tette.

Az alkalmi munkavállalók számának növekedésével megemelkedett a postahivatalokban beszerezhető közteherjegyek forgalma is. Nemes Margit, a megyeszékhelyi Széchenyi téri, 1-es számú postahivatal vezetője elmondta, az utóbbi időszakban évről évre történő emelkedést tapasztalnak az eladott közteherjegyek számában, de a 2006-os év kiugró eredményt hozott: havonta átlagosan 1,5 és 2 millió forint közötti értékben vásároltak náluk közteherjegyet a cégek és a vállalkozók. A legkeresettebb még mindig a 200 forintos jegy, amelyből 6-7 ezer darab fogy havonta, az 500 forintosból átlagosan ezer darabot vásárolnak, míg az ezer forintosból csupán néhány százat.

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

Az alkalmi munkavállalók számának növekedésével megemelkedett a postahivatalokban beszerezhető közteherjegyek forgalma is. Nemes Margit, a megyeszékhelyi Széchenyi téri, 1-es számú postahivatal vezetője elmondta, az utóbbi időszakban évről évre történő emelkedést tapasztalnak az eladott közteherjegyek számában, de a 2006-os év kiugró eredményt hozott: havonta átlagosan 1,5 és 2 millió forint közötti értékben vásároltak náluk közteherjegyet a cégek és a vállalkozók. A legkeresettebb még mindig a 200 forintos jegy, amelyből 6-7 ezer darab fogy havonta, az 500 forintosból átlagosan ezer darabot vásárolnak, míg az ezer forintosból csupán néhány százat.

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

Az alkalmi munkavállalók számának növekedésével megemelkedett a postahivatalokban beszerezhető közteherjegyek forgalma is. Nemes Margit, a megyeszékhelyi Széchenyi téri, 1-es számú postahivatal vezetője elmondta, az utóbbi időszakban évről évre történő emelkedést tapasztalnak az eladott közteherjegyek számában, de a 2006-os év kiugró eredményt hozott: havonta átlagosan 1,5 és 2 millió forint közötti értékben vásároltak náluk közteherjegyet a cégek és a vállalkozók. A legkeresettebb még mindig a 200 forintos jegy, amelyből 6-7 ezer darab fogy havonta, az 500 forintosból átlagosan ezer darabot vásárolnak, míg az ezer forintosból csupán néhány százat.

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

A megyeszékhelyi Kovács László 36 éven át dolgozott villanyszerelőként a Zalahúsnál, illetve a Zalabaromfinál. Miután munkanélkülivé vált, több munkahelyre pályázott sikertelenül.

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

- Tavaly szeptemberben váltottam ki az alkalmi munkavállalói könyvemet, s az azóta eltelt időben 15 napot dolgoztam, mint villanyszerelő - válaszolta érdeklődésünkre az 59 éves férfi. - Örülök a lehetőségnek, de természetesen az lenne a legjobb, ha a nyugdíjig újra mindennap dolgozhatnék.

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

Kérdésünkre Kovács László elmondta, hogy zalaegerszegi munkaadója minden egyes napját igazolta, ráadásul a kifizetett munkadíj után járó közteherjegyet - esetében az 1100 forint értékűt - ragasztotta be az alkalmi munkavállalói könyvébe. Van olyan alkalmi dolgozó, akinek csupán néhány napját igazolta munkaadója

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!