Az ősz derekára belejött a ZTE FC: nem sok esélyt hagyott ősrégi riválisának

Ez is azt igazolja, hogy a publikum szereti a futballt, de annál jobban a sikert! A szombat esti pedig az volt a javából, hiszen az ilyen szomszédvári találkozókon teljesen mindegy, hogy ki hányadik a tabellán, csak egy dolog számít, hogy nyerjen a csapat. Ez pedig megtörtént, meggyőző játékkal, magabiztosan, így aztán teljesen érthető volt a zalai szimpatizánsok nagy ünneplése.

Ez is azt igazolja, hogy a publikum szereti a futballt, de annál jobban a sikert! A szombat esti pedig az volt a javából, hiszen az ilyen szomszédvári találkozókon teljesen mindegy, hogy ki hányadik a tabellán, csak egy dolog számít, hogy nyerjen a csapat. Ez pedig megtörtént, meggyőző játékkal, magabiztosan, így aztán teljesen érthető volt a zalai szimpatizánsok nagy ünneplése.

Néhány hete még arról beszéltünk, hogy öregurasan futballozik ez a csapat. Akkor Csank János annyit mondott: ezt ő is látja. Azon dolgoznak, hogy minél előbb dinamikus legyen ismét a gárda. Látszik, hogy a szakember érti a dolgát, mert a Haladás elleni meccs bizonyította, hogy nagyon felgyorsult a csapat. Ha nem is Bolt szintre , de jó páran sokkal többet és gyorsabban futnak, mint az előző hetekben. Ennek meg is van az eredménye, hiszen az utóbbi hetekben sorozatban szállítják a sikereket.

A találkozón sokan játszottak jól. Miljatovic ismét régi fényében villogott, határozott, gyors és magabiztos volt. Klasszikus középhátvéd teljesítményt nyújtott. Rudnevs rúgott két gólt. Pavicevic adott két gólpasszt, s betalált a kapuba. S mégsem közülük került ki a legjobb. Marian Sluka, aki tavaly télen szabadlistára került, egész pontosan nagyon kevesen mertek volna fogadni arra, hogy játszik még a ZTE színeiben. Aztán egy kicsit szűkösnek tűnt a keret, így maradhatott a szlovák középpályás. Meg-megvillant, aztán ismét gyengébben futballozott. Még a csapattársak is gyakran megjegyezték, nem biztos, hogy helye van a gárdában. Szombaton persze aztán még a vele legkevésbé szimpatizálókat is meggyőzte, hogy bizony egy jó Sluka nyerő ember lehet. Megállíthatatlanul száguldozott, az egész pályát bejátszotta, s olyan helyzetekben is fölvette a harcot az ellenféllel, amikor már rajta kívül nagyon sokan lemondtak arról, hogy a Zetéé lehet a labda. Többnyire neki lett igaza, mert kimagasló produkciójával sokat tett a zalaiak nagyszerű sikeréhez.

Ha már szó esett a szomszédvári rivalizálásról, amely régóta zajlik a zalai és a vasi csapatok között, akkor szólni kell arról is, hogy érdekes hónap volt az október. A Zalakerámia-ZTE KK kosarasai nyertek Körmenden, aztán a labdarúgó Magyar Kupában a ZTE FC lépett tovább a Haladás ellen. Pénteken pedig a ZTE KK szinte kiütötte a Falco kosarasait. Ezt követően jött a szombat, amikor ismét egerszegi sikernek szurkolhattak sportbarátaink. Finoman szólva: ez a hónap most nem a vasiaké volt...

Néhány hete még arról beszéltünk, hogy öregurasan futballozik ez a csapat. Akkor Csank János annyit mondott: ezt ő is látja. Azon dolgoznak, hogy minél előbb dinamikus legyen ismét a gárda. Látszik, hogy a szakember érti a dolgát, mert a Haladás elleni meccs bizonyította, hogy nagyon felgyorsult a csapat. Ha nem is Bolt szintre , de jó páran sokkal többet és gyorsabban futnak, mint az előző hetekben. Ennek meg is van az eredménye, hiszen az utóbbi hetekben sorozatban szállítják a sikereket.

A találkozón sokan játszottak jól. Miljatovic ismét régi fényében villogott, határozott, gyors és magabiztos volt. Klasszikus középhátvéd teljesítményt nyújtott. Rudnevs rúgott két gólt. Pavicevic adott két gólpasszt, s betalált a kapuba. S mégsem közülük került ki a legjobb. Marian Sluka, aki tavaly télen szabadlistára került, egész pontosan nagyon kevesen mertek volna fogadni arra, hogy játszik még a ZTE színeiben. Aztán egy kicsit szűkösnek tűnt a keret, így maradhatott a szlovák középpályás. Meg-megvillant, aztán ismét gyengébben futballozott. Még a csapattársak is gyakran megjegyezték, nem biztos, hogy helye van a gárdában. Szombaton persze aztán még a vele legkevésbé szimpatizálókat is meggyőzte, hogy bizony egy jó Sluka nyerő ember lehet. Megállíthatatlanul száguldozott, az egész pályát bejátszotta, s olyan helyzetekben is fölvette a harcot az ellenféllel, amikor már rajta kívül nagyon sokan lemondtak arról, hogy a Zetéé lehet a labda. Többnyire neki lett igaza, mert kimagasló produkciójával sokat tett a zalaiak nagyszerű sikeréhez.

Ha már szó esett a szomszédvári rivalizálásról, amely régóta zajlik a zalai és a vasi csapatok között, akkor szólni kell arról is, hogy érdekes hónap volt az október. A Zalakerámia-ZTE KK kosarasai nyertek Körmenden, aztán a labdarúgó Magyar Kupában a ZTE FC lépett tovább a Haladás ellen. Pénteken pedig a ZTE KK szinte kiütötte a Falco kosarasait. Ezt követően jött a szombat, amikor ismét egerszegi sikernek szurkolhattak sportbarátaink. Finoman szólva: ez a hónap most nem a vasiaké volt...

Néhány hete még arról beszéltünk, hogy öregurasan futballozik ez a csapat. Akkor Csank János annyit mondott: ezt ő is látja. Azon dolgoznak, hogy minél előbb dinamikus legyen ismét a gárda. Látszik, hogy a szakember érti a dolgát, mert a Haladás elleni meccs bizonyította, hogy nagyon felgyorsult a csapat. Ha nem is Bolt szintre , de jó páran sokkal többet és gyorsabban futnak, mint az előző hetekben. Ennek meg is van az eredménye, hiszen az utóbbi hetekben sorozatban szállítják a sikereket.

A találkozón sokan játszottak jól. Miljatovic ismét régi fényében villogott, határozott, gyors és magabiztos volt. Klasszikus középhátvéd teljesítményt nyújtott. Rudnevs rúgott két gólt. Pavicevic adott két gólpasszt, s betalált a kapuba. S mégsem közülük került ki a legjobb. Marian Sluka, aki tavaly télen szabadlistára került, egész pontosan nagyon kevesen mertek volna fogadni arra, hogy játszik még a ZTE színeiben. Aztán egy kicsit szűkösnek tűnt a keret, így maradhatott a szlovák középpályás. Meg-megvillant, aztán ismét gyengébben futballozott. Még a csapattársak is gyakran megjegyezték, nem biztos, hogy helye van a gárdában. Szombaton persze aztán még a vele legkevésbé szimpatizálókat is meggyőzte, hogy bizony egy jó Sluka nyerő ember lehet. Megállíthatatlanul száguldozott, az egész pályát bejátszotta, s olyan helyzetekben is fölvette a harcot az ellenféllel, amikor már rajta kívül nagyon sokan lemondtak arról, hogy a Zetéé lehet a labda. Többnyire neki lett igaza, mert kimagasló produkciójával sokat tett a zalaiak nagyszerű sikeréhez.

Ha már szó esett a szomszédvári rivalizálásról, amely régóta zajlik a zalai és a vasi csapatok között, akkor szólni kell arról is, hogy érdekes hónap volt az október. A Zalakerámia-ZTE KK kosarasai nyertek Körmenden, aztán a labdarúgó Magyar Kupában a ZTE FC lépett tovább a Haladás ellen. Pénteken pedig a ZTE KK szinte kiütötte a Falco kosarasait. Ezt követően jött a szombat, amikor ismét egerszegi sikernek szurkolhattak sportbarátaink. Finoman szólva: ez a hónap most nem a vasiaké volt...

A találkozón sokan játszottak jól. Miljatovic ismét régi fényében villogott, határozott, gyors és magabiztos volt. Klasszikus középhátvéd teljesítményt nyújtott. Rudnevs rúgott két gólt. Pavicevic adott két gólpasszt, s betalált a kapuba. S mégsem közülük került ki a legjobb. Marian Sluka, aki tavaly télen szabadlistára került, egész pontosan nagyon kevesen mertek volna fogadni arra, hogy játszik még a ZTE színeiben. Aztán egy kicsit szűkösnek tűnt a keret, így maradhatott a szlovák középpályás. Meg-megvillant, aztán ismét gyengébben futballozott. Még a csapattársak is gyakran megjegyezték, nem biztos, hogy helye van a gárdában. Szombaton persze aztán még a vele legkevésbé szimpatizálókat is meggyőzte, hogy bizony egy jó Sluka nyerő ember lehet. Megállíthatatlanul száguldozott, az egész pályát bejátszotta, s olyan helyzetekben is fölvette a harcot az ellenféllel, amikor már rajta kívül nagyon sokan lemondtak arról, hogy a Zetéé lehet a labda. Többnyire neki lett igaza, mert kimagasló produkciójával sokat tett a zalaiak nagyszerű sikeréhez.

Ha már szó esett a szomszédvári rivalizálásról, amely régóta zajlik a zalai és a vasi csapatok között, akkor szólni kell arról is, hogy érdekes hónap volt az október. A Zalakerámia-ZTE KK kosarasai nyertek Körmenden, aztán a labdarúgó Magyar Kupában a ZTE FC lépett tovább a Haladás ellen. Pénteken pedig a ZTE KK szinte kiütötte a Falco kosarasait. Ezt követően jött a szombat, amikor ismét egerszegi sikernek szurkolhattak sportbarátaink. Finoman szólva: ez a hónap most nem a vasiaké volt...

A találkozón sokan játszottak jól. Miljatovic ismét régi fényében villogott, határozott, gyors és magabiztos volt. Klasszikus középhátvéd teljesítményt nyújtott. Rudnevs rúgott két gólt. Pavicevic adott két gólpasszt, s betalált a kapuba. S mégsem közülük került ki a legjobb. Marian Sluka, aki tavaly télen szabadlistára került, egész pontosan nagyon kevesen mertek volna fogadni arra, hogy játszik még a ZTE színeiben. Aztán egy kicsit szűkösnek tűnt a keret, így maradhatott a szlovák középpályás. Meg-megvillant, aztán ismét gyengébben futballozott. Még a csapattársak is gyakran megjegyezték, nem biztos, hogy helye van a gárdában. Szombaton persze aztán még a vele legkevésbé szimpatizálókat is meggyőzte, hogy bizony egy jó Sluka nyerő ember lehet. Megállíthatatlanul száguldozott, az egész pályát bejátszotta, s olyan helyzetekben is fölvette a harcot az ellenféllel, amikor már rajta kívül nagyon sokan lemondtak arról, hogy a Zetéé lehet a labda. Többnyire neki lett igaza, mert kimagasló produkciójával sokat tett a zalaiak nagyszerű sikeréhez.

Ha már szó esett a szomszédvári rivalizálásról, amely régóta zajlik a zalai és a vasi csapatok között, akkor szólni kell arról is, hogy érdekes hónap volt az október. A Zalakerámia-ZTE KK kosarasai nyertek Körmenden, aztán a labdarúgó Magyar Kupában a ZTE FC lépett tovább a Haladás ellen. Pénteken pedig a ZTE KK szinte kiütötte a Falco kosarasait. Ezt követően jött a szombat, amikor ismét egerszegi sikernek szurkolhattak sportbarátaink. Finoman szólva: ez a hónap most nem a vasiaké volt...

Ha már szó esett a szomszédvári rivalizálásról, amely régóta zajlik a zalai és a vasi csapatok között, akkor szólni kell arról is, hogy érdekes hónap volt az október. A Zalakerámia-ZTE KK kosarasai nyertek Körmenden, aztán a labdarúgó Magyar Kupában a ZTE FC lépett tovább a Haladás ellen. Pénteken pedig a ZTE KK szinte kiütötte a Falco kosarasait. Ezt követően jött a szombat, amikor ismét egerszegi sikernek szurkolhattak sportbarátaink. Finoman szólva: ez a hónap most nem a vasiaké volt...

Ha már szó esett a szomszédvári rivalizálásról, amely régóta zajlik a zalai és a vasi csapatok között, akkor szólni kell arról is, hogy érdekes hónap volt az október. A Zalakerámia-ZTE KK kosarasai nyertek Körmenden, aztán a labdarúgó Magyar Kupában a ZTE FC lépett tovább a Haladás ellen. Pénteken pedig a ZTE KK szinte kiütötte a Falco kosarasait. Ezt követően jött a szombat, amikor ismét egerszegi sikernek szurkolhattak sportbarátaink. Finoman szólva: ez a hónap most nem a vasiaké volt...