2016.12.04. 16:53
A közösség nem feledheti őket
Felsőrajk– „A szenvedést nem szabad dramatizálni, az élet apró örömeit észre kell venni és meg kell örvendezni, nem szabad azt mondani, hogy én vagyok a világ legkiválóbb embere, mert a másik is lehet kiváló, de az adott helyzetben kell nemesebbnek lennem, mint a környezetem.
És a negyedik: tudnom kell azt, hogy az Úristen is akarja, hogy túléljem a mostani nehézségemet, a mostani szenvedésemet." Dr. Olafsson Placid atya szavait idézte ma Csonka Nándor plébános Felsőrajkon, ahol Gulag-emlékművet avattak.
Placid atya 10 évet töltött a Gulágon, s tapasztalatait, emlékeit A túlélés szabályai a Gulágon címmel foglalta össze. Nem véletlen hát, hogy Csonka Nándor atya e gondolatokkal nyitotta meg az ünnepséget.
A Szent Anna templom kertjében álló Gulág-emlékmű elkészítésével (melyhez a kormány is nyújtott támogatást) régi adósságot törlesztett az önkormányzat. Ugyanis az 1848-as szabadságharc, a két világháború, valamint az 1956-os forradalom hőseinek is van már emlékművük a településen, de annak a 23 főnek, akik innét hurcoltak el a Gulág-ra, ezidáig nem volt – ezt már Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos mondta, aki a kommunizmus rémtetteivel kapcsolatos személyes, családi vonatkozásokról is beszámolt.
Vigh László is elhelyezte koszorúját az emlékműnél Fotó: Gergely Szilárd
– Édesapámék nyolcan voltak testvérek, s kettejüket elvitték. Azt mondják, mindössze annyi volt a bűnük, hogy leventék voltak – mondta Vigh László, aki rámutatott: hazánkból csaknem 800 ezer főt, azaz minden 12. lakost elhurcoltak a Szovjetunióba. – Egyiket Mihálynak hívták, a másikat Szilveszternek. Utóbbi mesélte, hogy amikor jöttek az oroszok Felsőrajkra, a helyiek közül páran megijedtek és elkezdték szervezni a védelmet. Íródott egy lista, amelyen azok szerepeltek, akik segítettek volna elrejteni a lányokat és asszonyokat, mert mindenki attól félt, hogy úgy, mint más településeken, az orosz katonák megbecstelenítik a nőket. A listán rajt voltak az én rokonaim is. Az oroszok egy nap alatt átmentek a falun és szerencsére, semmi különös nem történt. Viszont valaki megtalálta ezt a listát, elküldte a hatóságoknak azzal, hogy ezeket az embereket okvetlenül össze kellene szedni... Szilveszter túlélte a szenvedéseket, de Mihály soha többé nem tért haza.
Beszédet mondott a Zala Megyei Közgyűlés képviseletében Nagy Kálmán, a közgyűlés tagja is. Rámutatott: becslések szerint a Gulág-munkatáborokban 20 millióan veszítették életüket.
Czémán László polgármester a kényszermunkatáborokban uralkodó embertelen körülményeket mutatta be, megemlékezve a Gulág felsőrajki áldozatairól és sokat szenvedett túlélőiről.
Az eseményt helyi versmondók és a Szent Anna Kórus tagjai színesítették dalaikkal. A megemlékezés – melyen részt vett a Gulágot megjárt, helyi Nagy János, valamint sorstársa, a nagykanizsai Szabó Zsigmond – végén Csonka Nándor megáldotta az emlékművet, s koszorúzásra került sor.
