Magyar emlékek, élmények Abbáziában

Jó levegőjének gyógyító hatását az 1860-as évektől hasznosították. Ebben több magyar orvosnak, közöttük Markusovszky Lajosnak (a szombathelyi kórház névadójának) is kiemelkedő szerepe volt. A 19. század végén sorra épültek az elegáns szállodák, a bécsi udvartartás is itt töltötte a téli hónapokat Ferenc József császárral együtt. Végigsétálva a 12 kilométeres tengerparti sétányon, a Lungo Marén, Voloscától Lovranáig sorra találkozunk híres magyarjaink emlékeivel. Elsőként a voloscai Minach-villánál gróf Andrássy Gyula emléktáblája jelzi, hogy élete utolsó napjait ott töltötte a kiegyezés egyik létrehozója, a Monarchia külügyminisztere. Márai Sándor sokat időzött itt. „Számomra a tenger Fiume és Abbázia között még mindig a »magyar tenger«, akkor is, ha tudom, hogy a történelem időközben odaadta az olaszoknak a Szentkorona Gyöngyét. … Az egész világból ez az öböl az a hely, ahol a magyarnak közvetlen köze volt a tengerhez”– írta egyik elbeszélésében.

A magyar közélet és irodalom szinte minden jelentős alakja, számos író, költő megfordult a 19. század utolsó, a 20. század első évtizedeiben Abbáziában. Hosszú lenne mindenkit felsorolni, csak néhány név: Jókai Mór, Füst Milán, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső, Tamási Áron. Móra Ferencet a 15. századi Szent Jakab-templom harangja ihlette az Ének a búzamezőkről című regényének megírására, ami miatt négy héttel meghosszabbította ott-tartózkodását. József Attila szegény gyerekek üdültetése keretében volt Abbáziában. A botanikai különlegességekben gazdag Amerikai kertet Kurucz Mihály vállalkozó létesítette feleségének a 20. század elején. Itt töltötte élete utolsó éveit és hunyt el 1897-ben Budapest első polgármestere, Kamermayer Károly.

A családja révén zalai kapcsolatokkal rendelkező Szapáry Gyula miniszterelnök is Abbáziában halt meg. Az elegáns szállodasor végén, a Markusovszky Lajos emlékét őrző Hotel Bellevue szomszédságában, a Belvedere Szálló Szegő Kálmán orvos emlékét őrzi. Itt működtette harminc évig (1924-ig) gyermekszanatóriu­mát. Őt tartják az abbáziai gyógy-idegenforgalom egyik megteremtőjének.

Az Adria ma is kék, a szállodák a Monarchia hangulatát idézik (és nekünk drágák). Ismét sok magyar turistával találkozhatunk, az egyik étteremnek magyar nyelvű étlapja és magyarul tudó személyzete is van. A gondozott parkokban és sétányokon járva gondolatban felidéztük magyar elődeink emlékét.