Láttál már miniatűr pálinkafőzőt? – Bemutatjuk a nyugdíjast, aki új szintre emelte az újrahasznosítást

Az ízig vérig zalai, ám jelenleg Tatabányán élő Merics István lakásában egyből szemet szúrnak a szebbnél-szebb faragott díszek. Nemcsak az óra, a konyhában a sótartó is kézzel készült darab, ugyanis mint kiderült, a nyugdíjas a fafaragáshoz is remekül ért. Pista bácsi rendkívül sokoldalú, hulladékokból készült játék motorkerékpárját nemrég a Paksi Atomerőmű Alkotó energia című pályázatán különdíjjal jutalmazták.

Mikor kezdte el ezt a kreatív hobbit űzni?

- Az egész gyermekkoromban kezdődött, hiszen imádtam rajzolni és agyagozni. Már akkor sokan megjegyezték, mennyire jó a kézügyességem, ám komolyabban csak huszonéves koromban kezdtem el foglalkozni a játék-és makett készítéssel, valamint a fafaragással. Tanulni sosem tanultam ezeket. Néhány dolognak utánanéztem ugyan, de főleg autodidakta módon sajátítottam el a különböző technikákat.

Mi volt a legelső dolog, amit elkészített fából?

- Egy maszk, amelyhez hasonlókat ma is csinálok. Ezután álltam neki a figurakészítésnek, végül különböző használati tárgyakat is elkezdtem faragni. Van saját készítésű cigarettatartóm, sótartóm és gyufatartóm is népi motívumokkal díszítve. Nemrég egy egyedi faliórával is megleptem a fiamat.

Honnan merít ihletet?

- Hagyárosböröndön nőttem fel, így a falusi élet adta a legtöbb ötletet. Rengeteg fafaragást, modellt készítek olyan tárgyakról, amelyeket még gyermekkoromban használtak az emberek. Van többek között miniatűr pálinkafőzőm, különböző szerszámaim és mezőgazdasági gépeim is. Ezek ugyan kicsik, de működőképesek lennének egy apró világban. A másik ihletforrásom a történelem, azon belül a II. világháborús járművek. Nem is gondolná az ember, de egy-egy tankot, repülőt nagyszerűen lehet reprodukálni kidobásra ítélt dolgokból. Az egyik legjobban sikerült munkám például egy halkonzervdobozból készült hadihajó, de nemrég fejeztem be szódáspatronból egy tengeralattjárót is.

Melyik alkotására a legbüszkébb?

- A játék motorkerékpárra, amellyel részt vettem a Paksi Atomerőmű pályázatán, valamint egy viszonylag friss munkámra, ami egy kis gulyáságyú. A belseje használt tranzisztorokból áll, s ez a része kivehető – pont úgy, mint a valódinak.

Csak a motorkerékpárral nevezett a versenyre?

- Nem. A feleségem unszolására több munkámat is elküldtem. Az említett motor mellett egy befőttesüvegből készült lámpa és egy régi gombokból, valamint bőrtáska darabokból készült nyaklánc is részt vett a pályázaton. Végül csak a játék motor kapott elismerést, de már ennek is nagyon örülök.

Milyen ötletek vannak még a tarsolyában?

- Felsorolni is nehéz. Ha minden jól megy, még több jármű fog majd sorakozni a polcomon, de tervezek még haranglábat és karácsonyi díszeket is.

Mennyire tartja fontosnak a környezetvédelmet?

- Szerintem nagyon fontos, de elsősorban nem emiatt kezdtem el a hulladékok újrafelhasználását. A kreativitás és az alkotás vágya volt a fő mozgatórugó, de a tény, hogy ezzel a környezetnek is jót teszek, igazán boldoggá tesz.