Kallósd történelmi műemléke mellett hegyi kápolnájával, s szelíd tájával is nyitott a világra

A templomot a 13. század második felében építették, 1263-ban már Nagykalos Szent Miklósnak szentelt plébániatemplomaként említették. Mielőtt a híres templom további részleteibe beavatnánk az olvasót, ismerkedjünk meg Kallósddal, a Zalavárhoz tartozó egykori királyi birtokkal, amit 1203 után adott a király a komári Orosz fiainak.

Az ő unokájuk Karacs fia Miklós építette a templomot, ami ma országosan is jelentős értékű műemlék. Sok látogatót vonz a templom a kis községbe, amely Zalaszentgrót irányában, Kehidakustány, illetve Barátsziget szomszédságában található zsákfalu.

-Tizenegy kilométerre vagyunk Zalaszentgróttól, huszonötre a Balatontól, öt kilométerre Kehidakustánytól, ezek nem távolságok ha munkába kell járni, mert helyben nem igen akad munkalehetőség, de akkor sem az, ha minket akar valaki az említett, nagyobb látogatottságú településekről felkeresni. A kerek templomot évente több  mint ezren látogatják. Amíg volt bolt a faluban, s ott dolgoztam, a legtöbb vendég betért hozzám a kis üzletbe.

A világ minden részéből érkeztek emberek, akik a kerek templomra voltak kíváncsiak. Beszéltem amerikaiakkal, svédekkel, belgákkal, németekkel. Sajnos a boltot be kellett zárni, mert az itt élő lakosság nem tudta eltartani. Jelenleg a zalaszentgróti nagy ABC-ben vagyok üzletvezető helyettes – mondja Farkas Andrásné Katalin, aki a falu társadalmi megbízatású polgármestere, s a községben lévő templom sekrestyése is.

-Kallósd azonban nem csak a templom miatt keresett hely, hanem azért is, mert olyan táji, természeti adottsági vannak, amelyek önmagukban is vonzóak. A lankás dombok, a rajtuk húzódó szőlőhegyek, az erdők, a mezők harmóniája sokaknak megtetszik. Nem azt mondom, hogy nálunk nincs elhagyott szőlő, vagy pince, de a zártkertek többségét még gondozzák – mondja Katalin, s invitál, hogy nézzük meg a bekötő út mentén elsőként elérhető Kallósd hegy, Vörös hegyi részét.

A valamikor kövezett horhos most, amikor a fagy délre felenged síkossá válik, s csúszkál az autónk, miközben felkapaszkodunk a dombra.

Katalin mondja is: – A vadászok és földdel gazdálkodók nagy terepjárókkal, gépekkel járnak, s nem kis kárt tesznek az utakban, amelyek karbantartása viszont az önkormányzatra  hárul.

Romantikus környezet

A Vörös hegyről a távolban, az erdőszélén fedezzük fel a párás árnyékban megbújó kerek templom fehér tömbjét. A hegyen örömmel nyugtázzuk, hogy régi töméspincéket újít meg az egyik tulajdonos, aki négy kis birtokot is megvásárolt. Az egyik töméspincének a lábazatát erősítették meg betonnal, a másikra meg tetőteret építettek.

- Vettek külföldiek is pincéket, igaz nem szőlőt termesztenek, hanem pihenő kertet alakítanak ki – mondja Katalin, miközben a Kallósd hegy másik keresett zártkertje felé, a Szent Antal kápolnához autózunk, immár aszfaltos úton. Valamikor nagy forgalom lehetett erre, mert egy darabon beton útszegély kerítés oszlopai sorakoznak a padka mentén, vízszintes összekötőik már régóta hiányoznak. Itt is van egy kis kápolna, amit Páduai Szent Antal tiszteltére szenteltek fel az ezernyolcszázas években.

Korábban főleg a zalakoppányiak jártak ide misére, mára búcsújáró hely lett a kápolna, ahol minden év júniusában megtartják  az Antal búcsút. A mindössze harminc négyzetméteres kis kápolna festői környezetben magasodik az erdőszéli  tisztáson. A kápolna előtt körben ülőpadok sorakoznak. Katalintól megtudjuk, hogy a romantikus környezetben már esküvőt is tartottak.

A hegyre vezető útról jól belátni a falut, s a községgel szemközti domboldalon, a településtől elkülönülten álló kerek templomot, a körülötte húzódó temetőt. Ennek a különállásnak az okát a történelemben kell keresni. A török hódítás alatt a falu teljesen elpusztult, a templom környékét a közel évszázados lakatlanság idején sűrű bozótos nőtte be.

Kallósdot, amely a 14 századtól már a kapornaki apátsághoz tartozott, 1711-től kezdte újra benépesíteni az apátság, de már nem az egykori templom dombon, ahol az elvadult bozótos volt, hanem a vele szemben lévő emelkedőn építették fel új otthonaikat a magyar és horvát bevándorlók. Az elhagyott templomra egy legelészés közben elkóborolt bika kereséskor bukkantak rá a falu új lakói, amit aztán Békási Imre kapornaki apát építetett újjá 1740-ben. Az apátság 1863-ig uralta a falut, ekkor született meg az a szerződés, amely a továbbiakban a település apátságtól független önrendelkezési jogát biztosította.

Az Árpád-korban rotundáknak is hívott köralaprajzú építményeknek a történelmi és építészeti értéke azért jelentős, mert ezek széles körben elterjedtek  Közép-Európában,  mára viszont nem sok maradt belőlük. A rotundák leggyakoribb mérete 6-9 méter közötti átmérő, a kallósdi templom belső átmérője 5,8 méter. Hasonló templom áll még a szlovéniai Nagytótlakon, Zalában a bagodi Szentpálon, valamint a kisalföldi Pápocon.

A templom a falu gyöngyszeme

A kallósdi templomot a falu népességének növekedése miatt az 1800-as években előcsarnokkal bővítették, ezt az 1989–1993 közötti műemléki felújítás során elbontották, hogy hangsúlyosabbá tegyék a kerektemplom formát. A faluban az 1990-es években,  a község közepén álló harangtoronyhoz egy új templomot építettek, így a község feletti temetőben álló, több mint hétszáz éves körtemplomban napjainkban már csak alkalmanként miséznek.

-A körtemplom a temetővel Kallósd gyöngyszeme. Többen itt fotózkodnak az esküvőjük után. A lányoméknak is falu templomában volt az esküvői szertartása, aztán a kerektemplomnál készültek a gyönyörű esküvői képek. A hely rangos kulturális események színhelye lett, tavaly már a tizenhatodik koncertszezonunkat rendeztük a körtemplomban. Az augusztusban tartott régizene hangversenyek ingyenesek.

Szórólapokon hívjuk a hévízi és a keszthelyi szállodák üdülő vendégeit, de a felhívásokat eljuttatjuk a kehidai és szentgróti fürdőkbe is – említi Katalin, majd elmondja, hogy kulturális téren sikerül fejleszteniük, pályázati segítséggel, 26 milliós ráköltéssel most újítják fel a művelődési házat. 2016-ban fedett közösségi teret építettek kemencével, ahol a tavasszal hetven pizzát sütöttek a Kallósdra túrázó kehidai általános iskolásoknak, akik között a kallósdi gyermekek is ott voltak.

- Minden évben, augusztus elején megtartjuk az elszármazottak találkozóját, aminek kétszáz, háromszáz közötti résztvevője van. Ez azért fontos, mert igény van rá, mi meg szeretnénk láttatni, hogy Kallósd nem egy vegetáló, magára maradt, bezárkózó falu, hanem nyitott, a vendéget megbecsülő és szívesen fogadó közösség. Nyári hétvégeken is rendszeresen befűtjük a kemencét  magunknak, illetve a Kehidára költözött kallósdiakat is szívesen látva sütögetünk.

Tizenöt ház külföldiek tulajdonában van a faluban, de több elköltözött fenntartja az itteni házát és visszajár. Hamarosan egy újabb fiatal pár költözik Kallósdra. A falut nyolcvannyolcan lakjuk, öt általános iskolásunk, egy óvodásunk, és két középiskolásunk van, viszont négy újszülöttel is büszkélkedhetünk. Aki a kerektemplomot kívánja látni, kulcsot adunk számára, amit akkor hoz vissza, s teszi bele az erre szolgáló ládába, miután mindent alaposan megnézett.

Eddig egy család vitte haza a kulcsot Zalakarosra, amit aztán lélekszakadva hoztak vissza, amikor észrevették  – meséli Farkas Andrásné.