2018.02.17. 21:40
Felsőrajk vára ma is áll
Közép-Zala vidéke sok érdekességet rejt, s felfedezésre vár.
A Natura 2000 területén járunk Felsőrajk, Várhely puszta szélén. Ez az elvadult vidék ma arra lenne hivatott, hogy a vadon élő állat- és növényfajok védelmét szolgálja, holott a környék legutolsó urai, a Véssey család, még a második világháború előtt is bolgárkertészetet tartott fönn a kastélyuk közelében, a Principális partján. A föld az állami gazdaságé lett, s már akkor felhagytak a művelésével. Néhány öreg fa magasodik előttünk, de a közelükbe már végképp nem lehet eljutni…
-Itt, a fák körül volt valahol a vár is, azért hívják a térséget Várhelynek – mondja Czémán László Felsőrajk polgármestere. – A múlt rendszerben elbontották a kastélyt, meg a gazdasági épületeket is. Amott, lentebb, egy nagy tó van, amit ősidők óta Lóúsztatónak hívunk. Gondolom, még az egykori vár lovait is itt fürösztötték.
Felsőrajk több szigeten telepedett meg hajdanán, körülvette a mocsaras ingovány. A nagymamám mesélte, hogy még ő is emlékezett arra, amikor a tikász (tojáskereskedő) elindult Hahót felé kocsijával, de soha sem érkezett meg, mert elnyelte a mocsár. Azt is tudjuk, hogy a híres törökverő Thury György a rajki várban szállt meg azon az éjszakán, miután elindult Orosztony felé, s a török cselvetés áldozata lett – idézi turisztikai sorozatunk házigazdájaként Czémán László a régmúlt világát.
A török hódítás emlékével még a kultúrházban is találkozunk egy festményen, Szalma László magyarkanizsai festő, egy kinyitható szárnyas képen azt a jelenetet örökítette meg, amikor Rajki Zsigmondnak levágja a karját egy török katona. A falu a Rajki családról kapta nevét, ők a 12. századtól a 19-ik századig éltek itt.
A nevüket viselő település 1019-ben, a zalavári apátság alapító okiratában fordul elő először. A Principális csatorna megépítésig az ingoványon való nehéz átkelés miatt a vár jelentős katonai szerepkörrel bírt, bár számottevő őrség sohasem tartózkodott benne. A Bécsi Haditanács megbízásából, 1569-ben Turco itáliai hadmérnök sok magyar vár alaprajza mellett a felsőrajki erősséget is lerajzolta.
Ennek nyomán, 1997-ben, Vigh László, a falu akkori polgármestere Felsőrajk közepén barátaival elkezdte felépíteni az egykori vár farönkökből, rúdfákból álló mását, földhányásokkal, árkokkal, függőhíddal. Mára több bővítésen és felújításon is átesett már a vár. Felépítettek egy 13 lábon álló pihenőrészt, a nagypajtát, ahol akár 300 néző is elfér. Létesült egy kispajta is a vár területén kemencével, ahol a falu szabadtéri rendezvényeit tartják. Voltak itt ádventi gyertyagyújtások, disznóölések, augusztus huszadikai ünnepségek, s ki tudja még milyen összejövetelek nem.
A nagypajta egyben egy néprajzi, helytörténeti múzeum is, a hatalmas, nyitott tetőzet alatt számtalan egykori használati tárgy kapott helyet. Ekéket, szekér alkatrészeket, méhkasokat, rostákat, favillákat, rokkákat akasztottak fel a szarufákra, tetőlécekre, az oldal oszlopok mentén meg préseket, szecskavágókat, teknőket fedezünk fel.
A nagypajta ad helyet immár több mint öt éve a környék termelői vásárának, s a különböző kulturális, gasztronómiai seregszemléknek. A vár mellett található a Közép- Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület székháza. Az egyesület azért jött létre, hogy mindenki a lehető leggyorsabban tájékozódhasson a LEADER program térséget érintő lehetőségeiről, s a 32 települést, és több mint 20 ezer embert tömörítő térségről.
-A vár megépítése igen jó ötlet volt, azóta rengetegen álltak meg a faluban, s nézték meg, a különleges építményt – mondja a polgármester. Mindezzel együtt azért azt sem hallgatja el, hogy a szállóvendég forgalom még nem alakult ki Felsőrajkon.
A közeli Pötréte, amelynek határában távolabbról is keresett halastavak találhatók, vonzást jelent Felsőrajk számára is. Korábban többen próbálkoztak szobakiadással, mára azonban ezzel is felhagytak, megváltozott a vendégek igénye, manapság nem nagyon keresik az ilyen szállásokat.
- Pályázati segítséggel, az egykori Bakómajorban vendégházzá építettük át a Bakó kúriát. Vagyis, az önkormányzatunk saját vendégházzal is büszkélkedhet, de jelenleg ezt nem tudjuk turisztikai célra használni, mert ide költözött az önkormányzatunk, a hivatal öreg épületét újítjuk fel szintén pályázati segítséggel – újságolja Czémán László, akivel a vár megtekintése után átsétálunk a falu ékességéhez, a teljességében felújított Szent Anna templomhoz. A rajki templom volt Magyarországon az első, amelyet, közvetlenül a tatárjárás után Szent Anna tiszteletére szenteltek fel.
-Az a fából épült templom persze nem itt állt, hanem a Házakhelye határrészben, ami ma mező, s a falu is ott lehetett. Voltak itt más érdekességek is. Pacsa felől érkezve, a negyedik háznál építkeztek, s a földmunkáknál különféle cserepeket találtak. A régészek megvizsgálták ezeket, s kiderült, avar kori temetőre bukkantak. A mostani templomunk 1878 és 1880 között épült, de ehhez felhasználták a korábbi, az ezerhétszázas években épült templomot is, aminek a felújításkor látszottak a kő alapjai – említi a polgármester.
A templom mögött a sírkert található. Az első világháborúban elesett hősöknek a templom előtti parkban találtak új helyet, ahova mészkőből hasított kis köveken, minden elesett neve új névtáblára került, mert a régiek tönkrementek. A hősök kövei katonás rendben sorakoznak a templom előtti parkban.
Van egy látványos szobra is az első világháborúban elesetteknek, egy kő magaslaton szuronyt szegező katona szobor áll. Ezt a szobrot azért szerezhették meg, mert az eredeti megrendelőnek nem kellett, mivel hibás az ábrázolás. A katona ugyanis a valóságban, ebben a helyzetben a másik lábával lép előre. Felsőrajk akkori vezetői azonban ezzel a hibával is elhozták a szobrot.
A síremlékek között őrzik az első iskolaigazgató Oszoly Mihály emlékkövét, akit a budapesti leszármazottai ma is látogatnak. Egy kis fa kereszt emlékeztet a várhelyi uradalom Véssey Lászlóné családtagjára, s egy másik rokonukra, dr. Hérics Tóth Jenőre, aki az élesztő feltalálója, s az erjedéstani intézet megalapítója volt.
Felsőrajk életében a méhészkedés és a bor is fontos szerepet játszott. Pacsától lényegében Pogányvárig a felsőrajki zártkertek húzódnak a szelíd tájban. Mi az Öreghegyet járjuk meg, ahol a domb aljára, szinte a falu szélére épültek a pincék, nem csoda, hogy közülük több mára lakóház lett.
-Nálunk is az helyzet mint más vidékeken, a példásan megművelt szőlők mellett, egyre több az elhagyott telek. Vannak, akik nem érnek rá ezzel foglalkozni, mások megöregedtek, de tegyük hozzá, visszaveti a kedvet az is, hogy a bort nem lehet eladni. Többen, akácot ültetnek a kertjükbe a szőlő helyére – mutatja azt a parcellát Czémán László, ami mellett éppen elhaladunk. A hegyről gyönyörű kilátás nyílik a Principális völgyére, a távolban Hahót és Zalaszentbalázs dombjai zárják a horizontot.
-Pályázunk a hegyi utak felújítására, csapadékvíz elvezetésre, mert erre most lehetőség nyílik. Régi tervünk, hogy ezeken a feljavított utakon kerékpár útvonalakat alakítsunk ki, s csatlakozzunk a távolabbra is vezető kerékpárutakhoz. A megyének ez belső része szinte még érintetlen turisztikai szempontból, izgalmas, felfedezésre érdemes vidék.
A falu vendégszerető, jó konyhánk van, akár a vendégek számára is tudunk főzni. A konyha felújítására is nyertünk egy pályázaton 15 millió forintot, az asszonyaink igen jól főznek, ajánljuk megkóstolása az ételeinket – búcsúzi Czémán László.
Felsőrajk válogatott képei