Járvány

2020.07.14. 12:09

Egyre több állatbetegség terjedhet át az emberekre is kutatók szerint

Egyre több, eredetileg állatok közt terjedő kórokozó betegítheti meg az embereket a jövőben, hasonlóan a koronavírushoz – figyelmeztetett az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Nemzetközi Állatállomány Kutatóintézet (ILRI) a napokban közzétett jelentésében – írja a Vasárnap Reggel legutóbbi számában.

Emberi fogyasztásra szánt, sült kutyamájat darabol egy vietnámi fiú egy hanoi piacon 2018. február 13-án, három nappal a holdújév, a Tet előtt.

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Luong Thai Linh

„A következő években állatról emberre átterjedő betegségek folyamatos áradatával szembesülhetünk, ha továbbra is kizsákmányoljuk az állatvilágot és károsítjuk az ökológiai rendszereket”

– hangsúlyozta Inger Andersen, UNEP vezetője.

A jelentés szerint mindehhez a hús iránti kereslet növekedése, az urbanizáció és a klímaváltozás is hozzájárul. A kutatók szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta Covid-19 betegség csak egy újabb példája a zoonózisoknak, vagyis az állatról emberre terjedő betegségeknek. A SARS-CoV-2 ugyanis eredetileg denevérekről egy másik állat közvetítésével terjedt át emberekre. Hasonlóan történt az ebola és a MERS esetében is. Szakértők feltételezései szerint a cibetmacskafélékről került át a Sars-vírus 2003-ban az emberre.

„Míg világszerte sokakat meglepett a Covid-19, minket, akik állatbetegségekkel foglalkozunk nem ért készületlenül”

– mondta Delia Randolph, az ILRI állatorvosi járványtani szakértője.

„Nagyon is előrelátható volt ez a pandémia” – jelentette ki. Mint mondta, az 1930-as évektől világos trend rajzolódik ki az emberi fertőzések növekedő számában, amelyek mintegy 75 százaléka vadállatoktól eredeztethető. A jelentés szerint sokszor a háziasított jószág közvetíti a betegségeket. A dokumentum kiemeli, hogy több emberi tényező is szerepet játszik ebben. Egyrészt az állati proteinek iránti kereslet növekedése és ezzel párhuzamosan a gyarapodó állattartás egyre több és genetikailag egymáshoz hasonló állatot produkál, amelyek ezáltal jóval inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének. Másrészt közrehat az állatvilág kizsákmányolása a vadászattal, illetve a vadállatok kereskedelmével és húsuk fogyasztásával.

Denevéreket tesztelnek Thaiföldön

Több száz patkósdenevért gyűjtöttek be thaiföldi kutatók egy barlangban, hogy koronavírusteszteket végezzenek rajtuk annak megállapítására, nincsenek-e veszélyben a környékbeli lakosok, akiknek étlapján a denevérhús is előfordul. A mintegy 300 denevért a délkelet-thaiföldi Csantaburi tartományban, Tham Sador erdei barlangban gyűjtötték be. Az állatoktól vér-, nyál-, vizelet- és ürülékmintát vesznek a barlang közelében, majd szabadon engedik őket. Kínán kívül elsőként Thaiföldről jelentettek koronavírus-fertőzést. A délkelet-ázsiai turistaparadicsomban eddig 3134 koronavírus-esetet regisztráltak, a fertőzésbe 58-an haltak bele. Az elmúlt 20 napban nem találtak olyan embert, aki odahaza fertőződött volna meg, az új esetek mind külföldről hazatérő thaiföldieket érintettek.

Egy további tényező a népességnövekedés és az urbanizáció. A városok terjeszkedése miatt ugyanis egyre inkább visszaszorul a természet, az emberek pedig közelebbi kapcsolatba kerülnek vadállatokkal.

Egyes térségekben az emberi tevékenység „lerombolja a természetes gátakat, amelyek az embereket addig védelmezték ezektől a kórokozóktól”

– mondta Doreen Robinson, az UNEP vadállatokért illetékes részlegének vezetője.

Delia Randolph példaként az ebolát említette: a veszélyes kór korábban nem tudott olyan széles körben szétterjedni, mert sokkal kevesebben éltek egy adott területen, és a lakosság mobilitása is alacsonyabb volt. Ez mára azonban mára megváltozott. A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felében kiütött legutóbbi ebolajárvány majdnem két évig tartott a helyi népsűrűség miatt.

A betegségek terjedését a klímaváltozás is elősegíti. A melegebb éghajlat ideális körülményeket teremt az egyes kórokozóknak és terjesztőiknek, így például a denevéreknek, majmoknak és szúnyogoknak.

A tiltás ellenére megnyílt a délnyugat-kínai fesztivál

Megnyílt az elhíresült kutyahúsfesztivál a délnyugat-kínai Jülinban annak ellenére, hogy a kínai kormány kampányt hirdetett az állatok jólétének védelmére, és hogy csökkentse az újkoronavírus-járvány által előtérbe került közegészségügyi kockázatokat. Aktivisták remélik, hogy a fesztivál napjai megvannak számlálva. Az évente megrendezett tíznapos fesztivál több ezer látogatót vonz a városba, sokan közülük azért érkeznek, hogy ételkészítés céljára vásároljanak a ketrecekben sűrűn összezsúfolt állatokból. A koronavírus korábban arra kényszerítette Kínát, hogy átértékelje az állatokkal való kapcsolattartását, és a kormány bejelentette, hogy betiltja a vadállat-kereskedelmet. Áprilisban Sencsen volt az első város Kínában, amely betiltotta a kutyahús fogyasztását. A mezőgazdasági minisztérium a kutyákat az élőállat kategóriából átsorolta a házi kedvenc kategóriába, de egyelőre nem világos, hogy ez miként hat a jülini kutyahús-kereskedelemre.

A kutatók arra intenek, hogy kezelni kell ezeket a problémákat, hogy a Covid-19-hez hasonló betegségek kockázatát mérsékelni lehessen. A járványok elleni küzdelem önmagában ugyanis nem hozhat tartós megoldást. Ez olyan, mintha egy betegnél „csak a tüneteket kezelnék, s nem az alapvető okokat” – érzékeltette Randolph.

Az előbbieket alátámasztó hírek rázták meg a közelmúltban a világot:

új sertésinfluenza-vírust mutattak ki Kínában, amely embereket is képes megfertőzni

– írta a BBC hírportálja.

Mivel a törzs új, az embereknek nem alakulhatott ki erős immunitása ellene. Az új vírust leíró tudósok az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) a sertések és az iparágban dolgozó emberek ellenőrzésére szólították fel az illetékeseket.

Miközben a világ az új koronavírus legyőzésén fáradozik, a szakemberek az új influenzavírusokat is a legkomolyabb járványveszélyek között tartják számon.

A legutóbbi, pandémiát okozó influenzavírus, a 2009-es sertésinfluenza kevésbé volt halálos, mint amennyire tartottak tőle, főként azért nem, mert az idősebb emberek valamennyire védettek voltak ellene korábbi, hasonló vírustörzsekkel való találkozásaik miatt. A 2009-es, A/H1N1pdm09 jelű vírus ellen azóta az éves influenzavakcina védettséget nyújt.

Az újonnan azonosított sertésinfluenza-törzs hasonlít a 2009-eshez, de változások játszódtak le benne. Eddig nem okozott nagyobb veszélyt, de Kin-Chow Chang, a Nottinghami Egyetem tudósa, a kutatócsoport vezetője szerint a G4 EA H1N1-re oda kell figyelni.

Az új törzs képes szaporodni az emberi légutakat borító sejtekben. A kutatók 2011 és 2018 közötti adatokat átnézve bizonyítékot találtak arra, hogy vágóhídi munkások is elkapták.

A forgalomban lévő vakcinák nem nyújtanak ellene védettséget, de lehet őket úgy módosítani, hogy az új törzs ellen is védjenek.

Elméletileg influenza-világjárvány bármikor kitörhet, ha olyan új vírus jelenik meg, amelyik emberről emberre terjed. Noha az influenzavírusok folyamatosan mutálódnak, általában nem okoznak világjárványt. A vakcinát azért módosítják minden évben, hogy lépést tartson a mutációkkal.

Koronavírus a patkányhúsban

Többféle, emberre nem veszélyes koronavírustörzset mutattak ki vietnámi patkányhúsban amerikai és vietnámi tudósok. A kimutatott törzsek különböznek a jelenlegi világjárványt okozó SARS CoV-2 vírustól, ám a tudósok hosszú ideje figyelmeztetnek arra, hogy a vadhús-kereskedelem melegágya lehet a betegségeknek. A kutatócsoport megfigyelte, hogy a piacoktól az éttermi asztalokig tartó láncban a vírusok száma megsokszorozódik, és keveredhetnek is egymással, ez pedig a fogyasztókra nézve „maximális kockázatot jelent”. „Noha a talált vírusok emberre nem veszélyesek, azt példázzák, hogy ezek a körülmények miként növelik a kórokozók számát” – mondta el Sarah Olson, a szervezet munkatársa, a kutatás egyik vezetője.

Borítókép: emberi fogyasztásra szánt, sült kutyamájat darabol egy vietnámi fiú egy hanoi piacon 2018. február 13-án, három nappal a holdújév, a Tet előtt

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!