2018.04.25. 07:00
Dr. Gerlinger Imre professzor egyszerre látta a nyomort és a high-techet
Bangalore-ban, az indiai „Szilícium-völgyben” oktathatott a közelmúltban ottani kollégákat a nagykanizsai születésű dr. Gerlinger Imre professzor, a Pécsi Tudományegyetem Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója. Gerlinger doktor Indiában egyszerre találkozott a legmodernebb technológiával és a legnagyobb nyomorral.
Professzor dr. Gerlinger Imre egy mohamedán és egy szikh kollégával. Jól megférnek egymással az eltérő vallások Fotó: Gerlinger Imre
Bangalore az indiai Szilícium-völgy
Dr. Gerlinger Imre professzor az éveken át mostohagyerekként kezelt agyalapi sebészet rejtelmeibe vezette be a kurzus résztvevőit. Egyúttal megismerkedhetett az indiai „Szilícium-völgyként” számon tartott, 10 milliós Bangalore várossal és térségével is, ahol egyszerre van jelen a high-tech technológia és a legnagyobb nyomor.
– A fül-orr-gége sebészetnek és az idegsebészetnek van egy határterülete, ez pedig az agyalapi sebészet – bocsátotta előre a professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. – Az e területet érintő jó- és rosszindulatú daganatok, gyulladásos elváltozások, fejlődési rendellenességek eddig gyakorlatilag senkihez sem tartoztak, de mi most felvállaltuk ezt.
Pár évvel ezelőtt több kurzuson vettem részt Olaszországban, ahol ennek a területnek az első számú szakértőjétől, dr. Mario Sanna-tól tanulhattam meg 6, a szakterülethez kapcsolódó nagyon komoly műtét elvégzését. A mostani, indiai kurzusra egyébként őt hívták meg, a professzor azonban nem ért rá, s engem ajánlott maga helyett. Ez számomra nagyon nagy megtiszteltetés.
Gerlinger professzor India 3. legnagyobb városában, a 10 milliós Bangalore-ban mutathatta be indiai, észt és japán professzor kollégákkal az általuk ismert műtéti eljárásokat 80-100 ottani fiatal szakembernek.
– Bangalore az információtechnológia egyik ázsiai központja, az ország 3. legfejlettebb városa – folytatta dr. Gerlinger Imre. – Egy egyetemi kampuszon fél órás előadásokat tartottunk, 5 órán át, délutánonként pedig gyakorlati foglalkozásokra került sor hullákon. Én is vittem magammal két fiatal kollégát, mert itthon nem nagyon van alkalom arra, hogy tetemeken gyakorolhassanak. Ezt hívja a szakma kadáver-gyakorlatnak.
Felkészült sebészek
A professzor jelezte: feltűnő volt számára, hogy Indiában mennyire felkészült sebészek dolgoznak, ezt nem is hitte volna.
– Ennek az az oka, hogy ott iszonyatos mennyiségű beteganyag van – jelentette ki. – Az indiai szakemberek tragédiája viszont az, hogy a fizetésük a mienkhez viszonyítva lényegesen kevesebb, utazni nem tudnak, így kimaradnak a nemzetközi szakmai körforgásból. Pedig fantasztikus a felkészültségük és briliáns a gyakorlottságuk.
Prof. dr. Gelinger Imre hozzátette: 25, a legmodernebb műszerparkkal ellátott (amilyenekről mi itthon, Magyarországon csak álmodozhatunk) kadáver-asztalnál folyt az oktatás. Minden asztalhoz két fiatalt osztottak be. Az úgynevezett mesterasztalnál az oktatók mutatták be a műtéti technikát, majd a fiatalok másfél órán át begyakorolhatták azt a saját asztaluknál.
Azt is elmondta: amikor az ember kilépett a hiper-szuper egyetemi kampusz ajtaján, három sarokkal odébb már a hétköznapi nyomorral találkozhatott.
– Így voltam ezzel én is és nagyon összeszorult a gyomrom – tette hozzá. – Egy „szobában” 2-3 generáció él együtt, fémlemezekből, fából, vályogból összeeszkábált vityillókban, az ürülék és a mosogatóvíz egymással keveredve folyik az utcákon. Borzasztó körülmények vannak. Ezért is fontos, hogy az oda utazó fogat is csak frissen bontott ásványvízzel mosson, ha teheti, étkezés előtt és után pedig minimális mennyiségű alkohollal fertőtlenítse a szájüregét. Voltak kollégák, akik megkóstolták az utcai ételeket – lett is gondjuk belőle…
Fejlett magánklinikák is vannak
Érdekességként megemlítette, a megdöbbentő nyomor ellenére komoly magánklinikákkal is találkozott, van egy réteg, amelyik igénybe tudja venni ezek szolgáltatásait.
– Hátborzongató volt azt is hallani, hogy emberek halnak meg úgy Indiában, hogy sehol, semmilyen nyilvántartásban nem voltak bejegyezve. Akinek a járdán van egy négyzetmétere, az már nem teljesen nincstelen. A gyerekek mezítláb járnak-kelnek – mindezzel szöges ellentétben áll a csillogó partyk világa. Aki Indiába utazik, annak erre pszichésen is készülnie kell – fűzte hozzá végül.