A zalai származású sakknagymesterről, Portisch Lajosról kisbolygót neveztek el

A kisbolygót 2003-ban fedezték fel

A Portisch-kisbolygót (a mostani listán szereplő égitestek legnagyobb részéhez hasonlóan) Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Központjának munkatársa fedezte fel. Ez 2003-ban történt, a zalai elnevezés pedig a zalaegerszegi születésű csillagásztól, Dr. Csizmadia Szilárdtól származik. Utóbbi segített a felfedezőnek a kisbolygó pályájának meghatározásában, „cserébe” javaslatot tehetett annak névre.

- Portisch Lajos azért jutott eszembe, mert szeretem a sakkjátékot, ő pedig világszinten kora elismert játékosa volt – fogalmazott Csizmadia Szilárd, akitől megtudtuk azt is: egyszer szimultán keretében ellenfele lehetett Portischnak, és kikapott tőle. – Büszke vagyok rá, hogy egy városból származunk. De el kell mondjam: az általam javasolt elnevezések közt nem a Portisch volt az első, azt már a felfedező választotta ki.

Kisbolygónak nevet adni egyébként igen hosszadalmas folyamat. Először is meg kell határozni az adott égitest pályáját, ez pedig évekig, évtizedekig is eltarthat – tudatta Csizmadia Szilárd. Ezek után a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union – IAU) illetékesei sorszámot adnak neki, a felfedezőnek pedig 10 év áll rendelkezésére, hogy elnevezést javasoljon. Ennek elfogadásáról vagy elutasításáról az IAU Kis Égitestek Elnevezési Bizottsága dönt, amelynek 16 tagját az unió testületei jelölik ki.

-A neveknek lehetőleg rövidebbnek kell lenniük 16 latinbetűs karakternél, és egy szóból kell állniuk – részletezte Csizmadia Szilárd, hozzátéve: így lehet például, hogy a mostani listában szereplő másik zalai elnevezésű kisbolygó (amit egyébként Sárneczky Krisztián 2001-ben fedezett fel) hivatalosan a Deákferenc nevet kapta. – Fontos, hogy a név más nyelveken is kiejthető legyen, hogy ne sértsen senkit, illetve ne hasonlítson korábbi elnevezésekhez. Katonákról és politikusokról csak 100 évvel haláluk után lehet elnevezni kisbolygót, kedvenc kisállat csak nagyon ritkán kerülhet szóba, kereskedelmi vagy bármilyen más előnyhöz kapcsolódva pedig egyáltalán nem lehet javaslatot benyújtani.

A bolygó neve: Deákferenc

Sárneczky Krisztián árulta el: a Deákferenc a 21. században harmadikként felfedezett kisbolygó volt, és ehhez méltón igazán nagy jelentőségű névadót keresett neki.

- Deák személye és munkássága számomra beleillett ebbe a képbe – fogalmazott a felfedező, arra azonban az eltelt évek után már nem tudott válaszolni, a Portisch-kisbolygó névadójának a javasoltak közül miért épp a sakknagymestert választotta. A magyar csillagász egyébként egy 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési programban dolgozik. Ezeknek az égitesteknek a megtalálása és nyomon követése amúgy az emberiség elemi érdeke, hiszen nem elképzelhetetlen, hogy valamelyikkel egyszer találkozni fog a bolygónk, és egy ilyen „randevú” (az égitest méretétől függően) akár nagy veszélyt is hordozhat magában.

Portisch Lajos megkeresésünkre elmondta: rendkívül megtisztelő számára, hogy őt választották névadónak.

- Külön öröm, hogy egy földim volt az ötletadó – fogalmazott a 82. életévét lassan betöltő, a fővárosban élő sakkozó. – Természetesen soha nem gondoltam rá, hogy ilyen összefüggésben szóba kerül egyszer a nevem, hogyan is gondolhattam volna... Annyi kapcsolatom lehet egy égitesttel – fűzte hozzá tréfásan -, hogy annak idején, aktív játékos koromban magam is sokat bolyongtam a világban...

Portisch Lajos 1937-be született Zalaegerszegen. Az 1960-as és 80-as évek között a világ egyik legerősebb játékosa volt. Húsz sakkolimpián játszott; ezeken 1 arany-, 3 ezüst- és két bronzérmet szerzett; kilencszer nyert magyar bajnokságot; 2004-ben a Nemzet Sportolója címmel tüntették ki. Eredményeit, elismeréseit számba venni is igazi kihívás lenne.

És hogy mit kell tudni a róla elnevezett kisbolygóról? Mérete és forgásideje ma még ismeretlen, de a csillagászok megállapították, hogy 4,11 év alatt kerüli meg a Napot, pályája elnyúltsága kicsi. A Mars és a Jupiter pályája közt található, úgynevezett kisbolygóövben kering, talán milliónál is több hasonló égitest társaságában – néhány méterestől a néhányszor száz kilométeres méretűig találhatók itt égitestek. Megfigyelni nehéz, legfényesebb állapotában is nagyjából 8500-szor halványabb, mint a szabad szemmel látható leghalványabb csillag.

Ettől függetlenül jóleső a tudat: ott van a Naprendszerben, és míg égi útja (illetve az emberi emlékezet) tart, őrzi a zalaegerszegi származású Portisch Lajos nevét.

„FELKÖLTÖZTEK” AZ ÉGBOLTRA

A „frissen” elnevezett égitestek magyar névadói közt Portisch Lajoson kívül több élő személy is van még: például Csányi Vilmos biológus, valamint dr. Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke. Mellettük (a teljesség igénye nélkül) névadó lett a polihisztor Herman Ottó, a sportoló Zsivótzky Gyula kalapácsvető és Gerevich Aladár vívó, a festő Munkácsy Mihály, az 1838-as árvízi hős Wesselényi Miklós, és a színésznő Karády Katalin. Míg a hazai földrajzi helyek közül a Tihany, a Tokaj és a Gellért-hegy is „felköltözött” az égboltra.