új fajok is megjelenhetnek

2018.08.01. 16:54

A mi lustaságunk miatt is több a szúnyog

A piszkos ereszcsatornák például ideális keltetőhelyei a rovaroknak.

Fábos Erika

Idén nyáron, a szokásosnál korábban kezdődött az országos szúnyogirtás és több gyérítést is végeztek mégis rengeteg a szúnyog. Nemcsak a csapadékosabb években, évről évre ugyanez a probléma. A szakemberek szerint nem szúnyogból van több, türelemből van egyre kevesebb – írja a Vasárnap Reggel.

„Az emberek toleranciája, a függőlegesnél is meredekebben zuhan, ha a szúnyogokról van szó – mondta a lapnak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője. – El kellene fogadni, hogy léteznek. A táplálékláncban betöltött szerepük miatt, ökológiai katasztrófához, fajok tömegeinek kipusztulásához vagy vészes megfogyatkozásához vezetne, ha teljesen kiirtanánk. Éppen ezért nem is várhatjuk el, hogy szúnyogmentesek legyenek az esték. Ha szabadban tartózkodunk, használjunk szúnyogriasztókat, öltözzünk fel megfelelően, használjunk csapdákat és szúnyoghálót. A csípőszúnyogok elleni védekezés igen összetett feladat, nemcsak az állami védekezésből kell hogy álljon, nekünk is sokféle teendőnk lenne, hogy a minél kevésbé keserítsék meg az életünket.”

A mind gyakoribbá váló települési szúnyoginváziók számos okra vezethetők vissza. Ezek közül mesze a legjelentősebb az emberi tényező, melynek következtében úgy csökkent a szúnyogok természetes ellenségeinek száma, hogy közben javultak a szúnyogok életfeltételei.

Madárbarát kert – kevesebb bosszúság

A Madárbarát kert program lényege, hogy különböző eszközök és módszerek alkalmazásával a környezetünket madár és állatbaráttá tegyük. Az így elérhető biológiai sokféleség egyik jellemzője, hogy hosszútávon kialakul benne egy dinamikus egyensúly.

„Az elmúlt 15 évben egymillió fecskével lett kevesebb Magyarországon – mondta Orbán Zoltán. – Ennek főleg az az oka, hogy tömegével szűntek meg a fészkelőhelyek. E fecske egy kiló rovart eszik meg egy nyáron, így tehát ez azt jelenti, hogy ma, évente ezer tonnával több rovar van körülöttünk csak azért, mert drasztikusan kevesebb lett a fecske. Nem szabad leverni a fészkeiket, márpedig amelyik házat leszigetelték az utóbbi években eltűntették róla a fecskefészkeket. Mindenhol csak azt látják benne, hogy szemetel, ahelyett, hogy erre megoldást keresnének, inkább lehetetlenné teszik, hogy költeni tudjanak. Ez baj, de nem azt jelenti, hogy az ember gonosz. Azt jelenti, hogy tudatlan. Fogalma sincs, hogy a környezetében minek mi a jelentősége. A többség szereti vagy sajnálja az állatokat, pedig az állatoknak nem erre, hanem az értelmünkre van szükségük. Jövőre egy hatalmas kampányt indítunk annak érdekében, hogy sokszorosára növeljük a fecskefészkek számát az országban. Csehországban például a panelházaknál csak úgy lehet elvégezni a szigeteléseket, hogy mesterséges fészkeket telepítenek a tűzfalakra. Tömegével látni egymás alatt a fészkeket. A bokorlakó poszáták is rengeteg szúnyogot el tudnak pusztítani, de ahhoz bokrokra van szükség a kertekben, parkokban. Nem „optikai bokrokra”, hanem legalább 1,5 méter magas felületre, amiben meg tudnak bújni.”

A denevér jobb a szúnyognál

A hazai denevérpopuláció is nagyon megszenvedte a 20. század második felét: az intenzív mezőgazdasági termelés ártott nekik a legtöbbet, de az is, hogy az emberek félnek tőlük, így folyamatosan pusztították a pihenőhelyeiket, tetőfelújításkor olyan mérgezőanyagokkal kezelik a gerendákat, ami elpusztítja őket, így jelentősen csökkent a denevérek száma. Pedig ezek az amúgy ártatlan kis emlősök, a szúnyogok miatt is nagyon hasznosak. Egy denevér éjszakánként 500-1000 szúnyogtól képes megszabadítani saját vadászterületét. Olaszországban az elmúlt pár évben, közel húszezer mesterséges odút helyeztek ki, éppen azért, hogy ezzel a módszerrel is segítsék a természetes szúnyogírtást. Ezeket a házikókat a firenzei egyetem, a város természettudományi múzeumával közösen tervezte és mára elérték, hogy például Milánóban kizárólag biológiai és természetes módszerekkel irtják a szúnyogot, nagyon hatékonyan.

Ezért viszket a csípésük

Amikor a szúnyog csíp, egy olyan fehérjét juttat a csípés helyén, ami gátolja a véralvadást. Ez egy vészreakciót vált ki, aminek hatására a szervezet hisztamint kezd termelni. Ez az anyag tágítja a hajszálereket, éppen azért, hogy az ellenanyagok jobban odajuthassanak a csípés közelébe. Emiatt duzzad meg a helye és a hisztamintól gyorsan gyulladásba is jön, ez okozza a viszketést és a vakarással a gyulladás csak fokozódik, ezért napokig lehet kellemetlen.

Hazánkban még csak a területek 10 százalékát mentesítik biológiai módszerekkel.

„Ezzel az a legnagyobb baj, hogy nem szúnyogszelektív, minden rovart, így a beporzó fajok tucatjait, sőt rengeteg madarat is elpusztít – mondta Orbán Zoltán. – Az MTA pár évvel ezelőtt megvizsgálta a melegködös irtás hatékonyságát. Az így elpusztított rovarok, alig egy százaléka volt szúnyog.”

A biológiai módszerrel hasonlóan hatékony a gyérítés, de folyamatos munkát kíván és mivel egy nagy országos hálózat kéne hozzá, jóval drágább is. Viszont csak a szúnyogoknak árt. Ehhez fel kell térképezni azokat a vizes élőhelyeket, ahol szaporodnak a szúnyogok és még azelőtt el kell őket pusztítani egy baktériummal, hogy a lárvák kifejlődnek.

A pangó víz, szúnyogbölcső

A lustaság miatt is egyre inkább szaporodnak a szúnyogok. Ha az ereszcsatornák, az utcai vízelvezető árkok nincsenek rendszeresen takarítva, pang bennük a víz, ez pedig szinte keltetőhelye a szúnyogoknak. Márpedig gyorsan szaporodnak. Négy-öt nap alatt fejlődik ki, egy nőstény szúnyog 30-300 petét is lerakhat és 5-15 kilométerre is elrepül az alatt a 7-10 nap alatt, amíg él.

„A kidobott gumiabroncsok, a műanyag palackok és zacskók is ideális vízgyűjtők. Nem bomlanak le és az ezeken a helyeken összegyűlő – sokszor csak gyűszűnyi, csészényi – esővizekben százával fejlődnek a szúnyoglárvák – mondta Orbán Zoltán. – A naponta-kétnaponta friss vízzel feltöltött madáritatókban és -fürdőkben nem tudnak kifejlődni a lárvák, ezeket nem kell száműznünk, sőt ha a kertünkben van ilyen, odaszoktathatjuk a madarakat. Minél több madár van a környezetünkben, annál kevesebb szúnyog, ezért ez hasznos. Ahogy jól megválasztott növényekkel is távol lehet őket tartani. A citromfű, a petúnia, a menta, a levendula, a rozmaring vagy a körömvirág olyan növények, amit nem állhatnak a szúnyogok. Érdemes használni, mint természetes módszert.”

Ismerni kell a veszélyeket

A szúnyogok elleni védekezés a klímaváltozással egyre fontosabb üggyé válik. A melegebb égöv változatos betegségeit terjesztő szúnyogok, a melegedő kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek, illetve a világkereskedelem révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el.

„Külföldön már most intenzívebben bevonják a lakosságot a szúnyogok elleni védekezésbe, és kampányok is indultak, hogy az embereket felvilágosítsák a megjelenő szúnyogokról és a tünetekről – mondta Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa. – Fontos, hogy az emberek tudják, a szúnyogcsípéseket ha csak lehet, el kell kerülni, mert más betegségeket is okozhatnak, mint amit megszoktunk. Az ugyanis biztos, hogy újabb és újabb szúnyogfajták telepednek meg Európában, Magyarországon is, és ezzel nő az egzotikus betegségek esélye is.”

Nem csak úgy össze-vissza csipkednek

Színek

A látásuk nem túl jó, de a színeket meg tudják különböztetni. A sötétebb színekre mennek, a fekete a sötétkék és a szürke színek vonzzák, a fehér és pasztell árnyalatok taszítják a szúnyogokat.

Szagok

Az izzadás során kibocsátott széndioxid nagyon vonzó számukra. A tejsav, húgysav, koleszterin kipárolgás szintén sok csípéssel járhat. Így egy kiadós edzés, vagy sok seréshús fogyasztása után méginkább lehet rájuk számítani.

Vércsoport

Tesztek során megfigyelték, hogy a 0-s vércsoport a kedvencük, az A-s vért pedig kifejezetten kerülik, a többi a kettő között van.

Gyógyszerek

Több készítmény, de leginkább a szteroidok oldódnak ki olyan szaggal a bőrön, amit a szúnyogok kedvelnek. A B vitamin illatát viszont kerülik, védekezni is lehet így ellenük, habár a citrom és az eukaliptusz biztosabb riasztó.

Betegségek

Vannak olyan betegségek, amik olyan szagokat eredményeznek a bőrön, amit a szúnyogok megéreznek. Hormonális problémák esetén enyhe hagymaszag, cukorbetegség esetén édeskék, almás testszag, emésztési gondoknál savanykás, gombás betegségeknél élesztős illat okozhat sok csípést.

Ételek, italok

Ha valaki sok húst eszik, olyan kipárolgása lesz, amit kedvelnek, a sörben és az alkoholban is van olyan anyag, ami az izzadságban felismernek. A fokhagyma inkább riasztja őket.

Hőmérséklet

A magasabb testhőmérséklet szintén vonzza őket. Terhesség idején, sportolás után, vagy súlyfelesleg esetén ez előfordulhat – ezért támadnak.

Szakemberek arra figyelmeztetnek, mielőbb szükség lenne a csípőszúnyogok területi mintagyűjtésére és hiteles azonosítására, valamint a vírushordozó fajokból meghatározásra alkalmas minták gyűjtésére, hogy ki lehessen mutatni hordoznak-e olyan betegségeket, amik szúnyogcsípéssel terjednek és emberre veszélyesek. Így lehetne ugyanis felkészülni arra, hogy a ma még ismeretlen betegségek járványszerűen terjedjenek a szúnyogok miatt.

Borítókép: Illusztráció / Shutterstock / MNStudio

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!