Testedzés testtel

- A testépítés divatja az ötvenes években indult hódító útjára, a gyakorlatok többségét speciális, csak egy-két izomcsoportot fejlesztő gépekre alapozták, ezért sokféle eszközre volt szükség, ami nagy helyet is igényelt - kezdte visszatekintéssel Hajmási János testnevelőtanár, személyi edző.

Fotó: Arany Gábor

- A kilencvenes években alternatívaként lépett be a funkcionális edzés. Ebben az ember természetes mozgására épülnek a gyakorlatok: ugrás, guggolás, húzódzkodás, tolás, illetve függésben, támaszban végrehajtva. Ezekkel teljesítményorientált, használható izomrendszert építünk fel. E téren szinte robbanásszerű fejlődést hoztak a suspension trainerek, mint például a TRX (totalbody resistance exercise) heveder. Ez strapabíró szalagokból, hevederekből álló, állítható hosszúságú, fogantyúkkal ellátott egyszerű eszköz, szinte bárhol felszerelhető. A hozzá kapcsolódó edzést szuszpenziós, felfüggesztve végzett tréningnek nevezik - magyarázta.

- A TRX-gyakorlatokban a saját testsúly adja az ellenállást. Az edzések nem hosszú időtartamúak, mégis az egész testet keményen megdolgozzák. Közben nagyon erősen kell tartanunk a derekunkat, ezért a törzs stabilizáló izomrendszer is komolyan dolgozik, erősödik. A saját testsúlyos gyakorlatok csak látszólag könnyű edzések, de az egész testre kiható izomláz nagyon gyorsan beszerezhető. A TRX használata erőt, stabilitást, hajlékonyságot követel, nagymértékben fejleszti a test koordinációját és az egyensúlyérzéket.

Az eszköz előnye, hogy a terhelés könnyen állítható és egyszerűen személyre szabható a dőlésszög, az alátámasztás megváltoztatásával és azzal, hogy melyik végtagot függesztjük fel. Amilyen egyszerűnek látszik azonban, annyira könnyű hibázni is, például megsérülni, ezért az alapok, a gyakorlatok biztonságos elsajátításához ajánlott felkészült oktató segítségét kérni - mondta végezetül.