Nem mindegy, mit veszel be – avagy milyen különbségek vannak látszólag egyforma étrend-kiegészítők között

Ebben a videóban Téti István beszél az étrend-kiegészítők közötti lényeges, mégis gyakran láthatatlan különbségekről.

Először is ne csak a hatóanyagokat és azok mennyiségét nézzük, hanem azt is, hogy a hatóanyagok milyen vegyületek formájában találhatók meg, illetve miből állítják elő (ez nagyban befolyásolhatja a hatásfokot), másrészt oda kell figyelni a nem-hatóanyagokra is (amelyek kellemetlen mellékhatásokat okozhatnak).

Kalcium és magnézium – a legsilányabbtól a csúcsig

Ha egy étrend-kiegészítő kalciumot tartalmaz, akkor ez gyakran kalcium-karbonátként van jelen, ami a legkevésbé hasznosuló formula és a legolcsóbb is egyben. Létezik azonban kalcium-foszfát, -laktát, -citrát stb. A kalcium-citrát felszívódása körülbelül öt-tízszerese a karbonáténak, tehát akár tized annyi mennyiséggel elérhetjük ugyanazt a hatást – felesleges anyagok bevitele és a vesék terhelése nélkül.

Hasonló a helyzet a magnéziummal. Általában magnézium-oxidot találunk az étrend-kiegészítőkben, aminek csupán 4%-a szívódik fel, szemben a magnézium-citráttal, melynek rendkívül magas, 90%-os a biológiai hasznosulása. Ez nem csak óriási különbség, hanem azt is vegyük figyelembe, hogy a silányabb minőségű magnézium vegyületből lényegesen többet kell bevennünk, és ennek lebontásával feleslegesen terheljük a szervezetet.

C-vitamin – mennyiség kontra minőség

A C-vitamin megadózisú használata helyett érdemesebb lenne olyan formulákat alkalmazni, melyekben az aszkorbinsavon kívül egyéb, a hasznosulást, felszívódást segítő hatóanyagok is találhatók. Például csipkebogyó, acerola kivonat és bioflavonoidok hozzáadásával máris egy jóval értékesebb C-vitamin forráshoz jutunk, tehát ne hagyjuk, hogy a „számháború" elvonja a figyelmünket a minőségi tényezőkről!

Omega-3 – Mi a lényeg?

Itt kicsit más a helyzet – többnyire a halolaj mennyisége kapja a hangsúlyt. Pedig nem ez a lényeg, hanem ennek a tényleges omega-3 zsírsav tartalma, azaz a készítmény EPA és DHA mennyisége. Egy 1200 mg halolajat tartalmazó készítményben lehet, hogy jóval kevesebb az EPA/DHA (azaz omega-3) mennyiség, mint egy csupán 1000 mg halolajat tartalmazó termékben. Omega-3 esetén az EPA és a DHA mennyisége számít, ezt hasonlítsuk össze, amikor választunk!

Hatóanyag 1 adagban vagy 1 kapszulában? – Nem mindegy!

Az étrend-kiegészítők címkéin a hatóanyag-mennyiséget gyakran nem kapszulánként, hanem adagonként tüntetik fel. És valahol külön említést tesznek arról, hány kapszula tesz ki egy „adagot". Ha összehasonlítunk két terméket a hatóanyag-mennyiség szempontjából, akkor ezt feltétlenül vegyük figyelembe!

A fehérje olyan, mint az autó – van Trabant és van Ferrari

Biológiai hasznosulás szempontjából utolsó helyen állnak a növényi fehérjék, őket követi a kazein, majd a marha fehérje, a tojás és végül az élen álló tejsavó készítmények. Igen ám, de miért van az, hogy az egyik tejsavó fehérje dupla annyiba kerül, mint a másik? Jobb esetben azért, mert az egyik magasabb tejcukor- és zsírtartalommal rendelkező, olcsó tejsavó koncentrátum, a másik pedig lényegesen jobb hasznosulást biztosító, ráadásul laktózérzékenyek, cukorbetegek és fogyókúrázók által is bátran használható tejsavó izolátum, vagy ennek tovább szűrt változata, a hidrolizátum. Ha ezeket a nem elhanyagolható részleteket is megvizsgáljuk a címkén, akkor máris láthatjuk, hogy csak látszólag ugyanolyan a két készítmény.

Tejsavó kontra tejsavó

Nézzük meg ezt kicsit részletesebben. Az, hogy egy terméken TEJSAVÓ FEHÉRJE, vagy WHEY PROTEIN felirat díszeleg, még nem jelenti, hogy egy kimagasló minőségű termékről van szó. A tejsavóból ugyanis többféle módon készíthető fehérje kiegészítő.

A tejsavó koncentrátumot magas hőmérsékleten való hőkezelés során állítják elő, melynek következtében sérül a fehérjék szerkezete, és kevésbé hasznosíthatók a szervezet számára. Kevesebb feldolgozáson mennek keresztül, ezért magasabb a szénhidrát és zsírtartartalmuk.

A tejsavó izolátum előállításakor viszont a tejsavó fehérjét nem magas hőmérsékleten kezelik, hanem alacsonyabb hőmérsékletű szárítást, majd „szűrést" (izolálást) alkalmaznak, megőrzik a fehérjék aktivitását és könnyebben, gyorsabban emészthető kiegészítőt kapunk.

A hidrolizátum – azaz hidrolizált tejsavó izolátum – pedig azt jelenti, hogy tejsavó fehérje izolátumból hidrolízissel tovább bontják a peptideket (fehérje részecskéket) 2-3 aminosavat tartalmazó di-, illetve tripeptidekre – azaz „előemésztik" a fehérjéket. A rövid aminosav-láncok még gyorsabb felszívódást és hatékonyabb hasznosulást eredményeznek.

A világon a legjobb, legtisztább – Mondhatunk ilyet?

Igen. Vannak hatóanyagok, melyekre bizonyos nagy nemzetközi gyárak szakosodtak, és igazolhatóan a legtisztább minőséget produkálják. Így van ez például a kreatin, a karnitin vagy különféle amino savak – például BCAA – esetén. Amikor étrend-kiegészítőt választunk, akkor ne csupán a márkát nézzük, hanem (ha van rá mód) azt is, hogy honnan származnak a kész termékek hatóanyag összetevői. A magasabb ár gyakran kifizetődik akár érzetben, akár az edzésteljesítményben.

A fenti példáknál maradva, lehetőség szerint válasszunk fermentált BCAA, Carnipure® karnitin (Lonza Group, Svájc),Creapure® kreatin (AlzChem AG, Németország) tartalmú kiegészítőket. Érdemes a világ legmegbízhatóbb alapanyag gyártóinak világszabadalmi eljárással készült összetevőit tartalmazó készítményeket vásárolni, ha fontos a garantált minőség és a magas hatásfok.

Adalékok, segédanyagok

Végezetül ne feledkezzünk meg a nem aktív összetevőkről, hiszen ezek között találhatjuk a legtöbb szintetikus, kellemetlen mellékhatásokat (hasmenés, puffadás, székrekedés, bőrirritáció stb.) okozó anyagokat, mint például a különféle kitöltő-, térfogatnövelő anyagok, színezők, tabletták kötőanyagai, stabilizátorok.

Szintetikus adalékanyag például a talkum (szilícium-dioxid származék), a butil-hidroxi-toulol, a hidroxi-propil-metil-cellulóz, a polivinil-pirrolidon, az aceszulfám K, az aszpartám, és még sorolhatnánk. Ezek némelyike hashajtó hatású lehet, vagy allergiás reakciókat is kiválthat. Szükségtelen telített zsírsavakat (például sztearinsavat) vagy éppen színezőanyagokat - indigókármin, vas-oxid (E 172), kinolinsárga (E 104) - juttatni a szervezetünkbe egy étrend-kiegészítő készítménnyel. Egyes vitamin tabletták különböző cukrokat, laktózt, mannitot vagy szacharózt is tartalmaznak, melyek szintén hasmenést okozhatnak az arra érzékenyeknél. Javasolt olyan készítmények fogyasztása, amelyek kizárólag természetes eredetű összetevőket tartalmaznak, beleértve a nem hatóanyagokat is. Továbbá nem árt, ha cukor-, laktóz és gluténmentes a termék.

Érdemes tehát a hatóanyagok mögé nézni, elolvasni az apróbetűs részeket is, illetve ha nincs feltüntetve egy terméknél a pontos összetevő (csak a hatóanyag neve), akkor azt eleve fogadjuk kétkedve. Ne csak a mennyiséget nézzük – a kevesebb néha több – , valamint figyeljünk a nem hatóanyagok összetételére is.

Biztonsággal alkalmazható, 100% tisztaságú étrend-kiegészítők, sport táplálék-kiegészítők: www.panhellen.hu