Kicsik nagy mozgása - Hatékony segítség lehet a Katona-módszer

Amint megszületik a csecsemő, máris szakértő kezek vizsgálják, minden rendben van-e izomzatával, reflexeivel, azonban még a legaprólékosabb analízis mellett is előfordulhatnak olyan, később a fejlődés során felbukkanó problémák, amelyek inkább csak figyelmes szülőnek vagy védőnőnek szúrnak szemet.

A legkisebbek mozgásának alakulásáról, s az ezt segítő Katona-módszerről Bajsz Viktóriát, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjának szakoktatóját kérdeztük. A szakember felhívta a figyelmünket, már a magzati állapotban is érheti olyan hatás a kicsit, ami később súlyos mozgásfejlődési hátrányt okozhat. Sőt, minél korábban érik az adott hatások, általában annál súlyosabbak a következmények, s nem is az ok a fontos a csecsemő állapota szempontjából, inkább az idő, s az, hogy az agy mely területét érte károsodás.

- A legtöbb esetben a gyerekorvos hamar észreveszi a problémát, de az is lehet, hogy csak a későbbiekben tűnnek fel elmaradások a gyermek mozgásában. Ideális ritmusban fejlődik a kicsi, ha úgy 4 hónapos korban már hasról hátra átfordul, hét hónaposan kúszik, nyolc hónaposan mászik és egyedül felül, 10 hónaposan 1-1 lépést megtesz valami mellett és egyéves korra már jó, ha kapaszkodás nélkül is megy egy-két lépést. Persze ez csak nagyjából felvázolt mozgásfejlődés, némi eltérés nem probléma. Optimális esetben az egyéni változatosságot csupán az okozza, hogy akkor hajtja végre a gyermek az említett nagymozgásokat, ha az izomzata felkészült rá - jegyezte meg Bajsz Viktória, kiemelve egy-egy tipikus esetet, ha például a kisded állítva rugózik a lábán, s még nem indul el, ne keseredjen el a szülő, hiszen bár még nincs kész csemetéje a járásra, de a közeljövőben lépkedhet. Vagy akár mászás-előkészítésként gyakran hintázhat négykézláb a gyermek. Ha több, vagy hosszas elmaradást észlelünk a mozgásfejlődésben, orvoshoz, gyógytornászhoz fordulhatunk.

Bajsz Viktória kezében Kovács Panka, a póz, amit mutatnak, a lebegőültetés (elemi mozgásminta) Fotó: A szerző

Bajsz Viktória a terápiák közül a Katona-módszer pozitív hatásait fejtette ki, melyet Katona Ferenc professzor dolgozott ki. Ezt a technikát főleg az oxigénhiány miatt károsodott csecsemők esetében ajánlják, lényege, hogy a csecsemővel veleszületett komplex elemi mozgásmintákat az agy stimulálásával naponta kiváltják. Azaz kizárólag félév alatti csecsemők esetében aktiválják az agy azon részét, ahol az elemi mozgásminták tárolva vannak. Az agyból kifutó "parancs" hatására létrejön a mozgásminta, a végrehajtott mozgásról pedig visszajut az agyba az információ. A mozgásminták kiváltása egyszerű, ezért a szülőknek minden nehézség nélkül megtaníthatók, így biztosítva a feladatok napi rendszerességű végzését, ami a siker alapvető feltétele. Az sem elhanyagolható szempont a módszernél, hogy a szülő is tevékeny részese a terápiának.

- A Katona-módszer sajátossága, hogy nem darabszámban mérjük a gyakorlatok mennyiségét, mint például egy felnőtt tornánál, hanem a gyakoriságot határozzuk meg, így naponta legalább ötször kell átmozgatni az adott izmokat, általában etetés és fürdetés előtti időszakokban. Időtartamban pedig gyakorlatonként 3-5 percig érdemes tornáztatni a csecsemőt. Ezalatt annyi feladatot végez el a kicsi, amennyire képes, kezdetekben úgyis kevesebbszer, pontatlanabbul tudjuk tornáztatni, de a sok gyakorlás meghozza jótékony hatását - mondta a szakember. S bár a fejlesztéshez nincs szükség segédeszközökre, kikértük Bajsz Viktória véleményét a különböző mozgásfejlesztő játékokról is.

- A bébikompot semmiképpen nem ajánlják a gyógytornászok, de például alagutak, tölcsérek, hinták segítségével akár otthon, játékosan a szülők is bevezethetik a csöppséget a mozgás örömébe - fejtette ki Bajsz Viktória.