Életmód

2017.09.07. 13:25

Médiából a mustárkészítésbe - Ismerje meg Vereckei Ágnes történetét

TÓTSZENTMÁRTON - A kis dél-zalai településen, Valkonyán talált újra otthonra az egykori budapesti médiaszakember, Vereckei Ágnes. A fővárosi káosz után úgy érezte, csendre, nyugalomra, más életformára vágyik - és elkezdett mustárkészítéssel foglalkozni.

Horváth B. Attila

Még hozzá egy régi, tradicionális erdélyi receptúra alapján, s tevékenységét oly magas szintre tudta fejleszteni, hogy ma már egy kis üzemben folyik a termelés Tótszentmártonban.

– Eredendően kertész- és élelmiszeripari mérnök vagyok, de tanultam közgazdaságtant is, majd 12 éven át a médiában dolgoztam – bocsátotta előre Vereckei Ágnes. – Azonban egy idő után rájöttem, hogy a sajtó nem az én világom, s jobbnak láttam visszatérni a kályhához. Budapesten nyitottam egy üzletet, mely az egészséges táplálkozás híveinek kínált csak és kizárólag magyar termékeket. Ez is működött 12 évig, amikor kezdtem úgy érezni, hogy kicsit már fáraszt a főváros. Szerettünk volna a párommal elköltözni, s elkezdtünk vidéki eladó ingatlanokat keresni. Így jött a képbe Valkonya, ez a Nagykanizsához közeli, gyönyörű aprófalu. Leköltöztünk, ám még ezt megelőzően ismerkedtem meg Jutka nénivel, Patakfalvy Judittal és akkor még élő férjével, Patakfalvy Árpáddal, s rajtuk keresztül egy hagyományos erdélyi mustárreceptúrával, amit a családjuk készített még az óhazában, s onnét hoztak magukkal Magyarországra. Ez a receptúra bizonyíthatóan 200 éves, de legalább 500 éves gyökerei vannak, s tudható, hogy ezek Örményországba nyúlnak vissza. Jutka néniék ez alapján gyártották a mustárt, egészen Árpi bácsi haláláig. Jutka néni egyedül már nem akarta folytatni a mustárkészítést, így került hozzám a recept. Ami pont egybevágott a vidéki életről alkotott elképzeléseimmel

Vereckei Ágnes a Magyar Konyha-díjjal és a mustárokkal - Fotó: Gergely Szilárd

Vereckei Ágnes azt is elárulta: Jutka nénivel a mai napig együtt dolgozik, iránymutatásokat, ötleteket kap tőle, mit, milyen irányban kellene tovább vinni.

– Azt szeretnénk, ha a mustár megkapná méltó helyét a magyar konyhában – fogalmazta meg legfőbb törekvésüket a szakember. – Sajnos, ma elsősorban csak sült kolbász, vagy főtt virsli mellé fogyasztják az emberek, holott ragyogó húspác is lehet. Nem csak az íze miatt, hanem azért is, mert ha bekenjük vele a húst, fellazítja a rostokat, amitől az alapanyag jobban és hamarabb átsül. Én például ecet helyett csak ezt használom, még a rakott krumpliba is teszek belőle, igazán pikáns ízt ad neki. És azért is szélesíteni kellene a fogyasztását, mert nagyszerű élettani hatásai vannak, többek közt antiszeptikus, gomba- és baktériumölő.

Azt is elmondta: fontosnak tartják, hogy csak és kizárólag magyar alapanyagokat használjanak fel a gyártáshoz.

– Kilencféle mustár készül az üzemben, medvehagymás, „tüzes”, erdei gombás, tárkonyos, cukormentes, mézes-fokhagymás, fekete mustármagos és déli gyümölcsös – folytatta Vereckei Ágnes, aki végül azt is hozzátette: nagyon büszkék rá, hogy tavaly megkapták a Magyar Konyha-díjat, a gasztronómiai folyóirat elismerését, melyet az adott év 3 legjobb termelőjének osztanak ki.

Főzelék is lehet

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!