Életmód

2013.12.15. 18:15

Oka a mozgásszegény életmód

A gerincünkből eredő fájdalmakkal, panaszokkal gyakran találkozunk és sokunkat érint. Most induló cikksorozatunkban szakorvos járja körül a témát.

Dr. Szilassy Tekla

Az emberek 80 százaléka tapasztalt már mozgáskorlátozottságot okozó derékfájást élete során. Sokan ezzel nem is fordulnak orvoshoz, mert a fájdalom még nem gátolja őket a mindennapokban, illetve a panaszok egy része házi praktikákra, pihentetésre javul. A kiújuló vagy heves fájdalom azonban orvoshoz kergeti a beteget: a háziorvosi rendelőkben jelentkező munkaképes korúak 5-7%-ának az elsődleges panasza a deréktáji fájdalom.

A fejlett országokban emiatt a gerincbetegség a legköltségesebb állapot: a beteg költségek 23%-a mozgásszervi betegségekre fordítódik, és az összeg majd felét a derékfájás kezelése viszi el. Hogy fogalmunk is legyen, ez mekkora összeg: a gerinc eredetű fájdalom költségét az Egyesült Államokban évi 761 millió euróra becsülték, a betegállományból és a munkából bekövetkező veszteség ennek az összegnek a kilencszerese. A magyar adatok se jobbak: 2003-ban a derékfájás okozta 6,5 millió keresőképtelen napra kifizetett táppénz összege 14,2 milliárd Ft volt.

Dr. Szilassy Tekla fiatal panaszost vizsgál. A sok ülés okozhatja. Fotó: Katona Tibor

A gerincbetegségek előfordulása az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt, mely a megváltozott életmódnak köszönhető. Az ülő munkahelyek, ülő életmód, sőt a tartós ülést igénylő hobbik, mint számítógépezés, tévézés gyakoribbá válása rontja a statisztikát, hisz az ülés ötször akkora terhet ró az utolsó ágyéki porckorongra, mint akár az állás.

Azoknál, akik nem állandóan ülve dolgoznak, de sokat emelnek, hajolnak, törzsüket csavarva dolgoznak, gyakori egyoldalú terhelésnek teszik ki magukat, a derékfájdalom előfordulása szintén gyakori. A rendszeres, hosszas autóvezetés is gerincbajok forrása lehet: egyrészt a folyamatos tartóizomzat működés melletti vibráció elviselése, másrészt a nyaki és deréki szakasz pozíciója miatt.

A honfitársainkra sajnos különösen jellemző mozgásszegény életmód és a túlsúlyosság egyértelműen fokozza a gerincfájdalmak előfordulását, de rontja a helyzetet a dohányzás, a kevés folyadék fogyasztása, és a pszichés megterhelés, stressz, depresszió is. Rendszeres mozgás, testedzés hiányában pedig nem alakul ki megfelelő izomzat, ami stabilizálhatná a normális gerincgörbületeket.

A gerincbetegségeket két nagy csoportra oszthatjuk: specifikus gerincfájdalomnak azt nevezzük, amikor pontosan meghatározható, és általában súlyos oka van a fájdalomnak: ilyenkor gyulladásra, fertőzésre, daganatra, csigolyatörésre, következményes gerincvelő-sérülésre gondolunk. Ezek aránya az összes gerincfájdalommal jelentkező beteg közt ritka: az esetek 1-5%-ban fordul elő.

Az esetek nagy részében a gerincfájdalom hátterében valamilyen nem specifikus ok húzódik meg. Ezek a mechanikus eredetű fájdalmak a csigolyákból és körülötte található lágyrészekből erednek: izmok-szalagok meghúzódása, túlterhelése vagy meghűlése, a porckorong kiboltosulása, sérvesedése, a csigolyakopás következményei okozhatnak helyi vagy akár az alsó végtagok, csípő tájára sugárzó fájdalmakat. A háziorvosi tanácsok betartása általában 90%-ban pár héten belül a panaszok megszűnéséhez vezet.

Amennyiben a panaszok 6 hétnél tovább fennállnak, háziorvosunk szakorvoshoz irányít: neurológiára, reumatológiára vagy az ortopédiára a panaszoktól függően.

Bármilyen kellemesek is a passzív gyógymódok, a legtöbbet az aktivitást igénylő mozgásterápiák, a helyes tartás és ergonomikus munkahely berendezése, és a betegség megértése segít.

(Folytatjuk.)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!