rendkívüli alkotások

2021.09.19. 10:03

A világ legrégebbi nagyméretű állati domborművei lehetnek a tevefaragványok

Tudósok szerint a Szaúd-Arábiában talált szobrok az olyan ősi nevezetességeknél is idősebbek, mint az ötezer éves Stonehenge vagy a 4500 éves gízai piramisok.

Fotós: FRANCK FIFE

Akár hét-nyolcezer évesek is lehetnek azok a dromedárokat ábrázoló sziklafaragványok, amelyekre néhány éve bukkantak régészek Szaúd-Arábiában – állapította meg egy új tanulmány.

Az egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat Szaúd-Arábia északnyugati részén fedezték fel 2016-17-ben, és a felfedezésről szóló tanulmányukban, 2018-ban kétezer évesre becsülték a korukat. A természetes erózió erősen megrongálta az alkotások egy részét.

Az állatokat hám nélkül, természetes testhelyzetben örökítették meg. A faragott jelenetek egyike különösen szokatlan: egy dromedár és egy, a sziklaműveken nagyon ritkán ábrázolt szamár találkozását örökíti meg. A régészek a faragványok korának első becslését a jordániai Petrában talált sziklafaragványokhoz való hasonlatosságukra alapozták.

Egy új tanulmány szerint viszont a sziklafalba vésett teveszobrok valószínűleg a világ legrégebbi nagyméretű állati domborművei. A BBC News által ismertetett kutatás 7000-8000 évesre teszi az alkotások korát.

A sziklaszobrok pontos kormeghatározása nem könnyű feladat. A barlangfestményekkel ellentétben a faragványoknál gyakran nincs szerves anyag, amelyből mintát lehetne venni. Az ilyen méretű sziklafaragványok ráadásul ritkák a régióban.

A kutatók, akik eredményeiket a Journal of Archaeological Science című folyóiratban tették közzé, az eróziós mintákat, a szerszámnyomokat és a helyszínen talált állatcsontokat is vizsgálták, hogy a szobrok keletkezésének idejét kiderítsék.

Megállapításuk szerint a teveszobrok az olyan ősi nevezetességeknél is idősebbek, mint az ötezer éves Stonehenge vagy a 4500 éves gízai piramisok. Még a tevék háziasítása előtt faragták őket.

A tanulmány szerint nem világos, hogy a teveszobrok miért készültek, de a kutatók úgy vélik, a helyszín nomád törzsek találkozóhelye lehetett.

A kutatók arra is kitértek, hogy több ezer évvel ezelőtt milyen nehéz volt ilyen alkotásokat készíteni. A domborművek közül több magasan a föld felett van, ami azt jelenti, hogy kifaragóiknak állványzatot kellett építeniük, hogy elkészíthessék őket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!