Diákok digitális műszerfala

S hogy milyen ötlet vezetett a digitális műszerfal megalkotásához, arról az egyik készítő, Fehér Zsolt közölt részleteket.

- Ötödévesek voltunk a Cseriben, amikor osztálytársam, Cserti Imre szólt, hogy szeretne az autójába egy műszerfalat - idézte a kezdeteket Zsolt, hozzátéve: eredetileg egy egyszerűbb konstrukciót találtak ki, de aztán kibővítették az ötletet, hogy technikusi munkának is alkalmas legyen. - Akkoriban elsőben fakultációs keretek között tanultuk az elektronikát, aztán még három évig mint szakmai tárgyat, így utána egy év technikusival megszerezhettük a technikusi végzettséget.


A technikusi projektté avanzsált digitális műszerfalhoz Fehér Zsolt készítette az elvi kapcsolási rajz első változatát (azóta több továbbfejlesztés is történt rajta), és mindkét processzorba ő írta a programot, Gerencsér Tamás rajzolta a nyomtatott áramköri tervet, a munkát menedzselő Cserti Imre pedig összeállította az egész kapcsolást. A szerkezethez tartozik egy programozó panel, így egy laptopot is hozzá lehet kapcsolni, miáltal az autóban ülve is fejleszthető a szoftver.

Az Opel Astra Classic típusú gépjárműbe készített műszerfal megjeleníti a sebességet, a futott kilométereket, a fordulatszámot, a benzinszintet és a hűtővíz hőmérsékletét. Utóbbi hármat LED-sor is mutatja, s számértékekkel, hétszegmenses kijelzőkön is ki van írva minden érték.

- A szaktanteremben tápegységekkel és függvénygenerátorokkal helyettesítjük azokat a jeleket, amelyek a járműből kijönnek, de be volt építve Imi autójába is, ahol élesben teszteltük - folytatta Zsolt, aki januárban államvizsgázott a veszprémi Pannon Egyetem programozó matematikus szakán. - A rendőrségen azt mondták: őket nem érdekli, hogy a sofőr milyen kijelzőt néz, csak legyen hitelesítve (saját érdekében), mert egy esetleges sebességkorlátozás túllépésekor a büntetés nem kerülhető el.

- A diákok két példányt készítettek, s egy harmadikhoz megvannak az alkatrészek, így bármikor össze lehet állítani egy újabbat, ha ezzel valami probléma lenne - vette át a szót a Cserháti SZKI elektronika munkaközösségét vezető tanár, Szabó Attila. - Ez a projekt valódi áramkör, nemcsak az asztalon működik, hanem egy igazi autóban is. A tényleges érzékelők jeleit ugyanúgy meg tudja mérni, miként itt, a szimulált jeleket. A diákok azért is élvezték a dolgot, mert a fejlesztés során az autóban is teszteltük a kapcsolás működését. A nulladik verzió például itt a teremben gyönyörűen működött és világított, aztán kivittük, s kiderült, hogy a napfényben nehezen olvashatók le az értékek. Ezért egy meghajtó fokozatot terveztünk a kijelzőkhöz, s így olyan lett, aminek a fényereje nappali fényviszonyok mellett is szuperál. A műszerfalban két mikrokontrollerben fut program, az egyik a jármű paramétereit méri, a másik pedig a kijelzőket kezeli, s két processzor között speciális kommunikációs protokollal kerülnek átküldésre a megjeleníthető adatok.

Az elkészült darab bemutatója egy komplett diplomavédésnek is beillett, némelyik főiskolán diploma munkaként is megállta volna a helyét.

A 12. C-s elektronika osztály diákjai is nagy érdeklődéssel kísérték a bemutatót, miután Takács Bencétől hallhattuk: a mapi országos programozó versenyen ugyanezzel a processzorral programoztak. Bence második helyezést ért el, és sikerének fényét nagyban növeli, hogy ez technikusi tanagyag, így az övében nem is szerepelt. Mivel érdeklődött a téma iránt, a 12.-es tananyagot befejezve, pluszként vállalta be, s Szabó Attila tanár úr négy hónapos felkészítésének köszönheti a szép sikert.