Kiút a szenvedélybetegségből

Azt hiszed, hogy rendben van minden. Néha bemész a kocsmába, mert jólesik. Aztán egy-két év és újra azt veszed észre, ha egyáltalán észreveszed, hogy megint gondok vannak. És egyszer csak újra egyedül vagy.

Az alkohol újra és újra felülkerekedik rajtad.

A katonaságig nem ittál egy kortyot sem. Vagy manapság az első bulidig. Ott aztán elkezded. Végzel a suliddal. Elkezdesz dolgozni vagy a szüleid nyakán élsz. Már hetente be kell rúgnod. Iszol mindennap. Megnősülsz. Születnek a gyerekeid. A feleséged érzi, hogy nincs könnyű dolga melletted.

De kitart melletted, mert szeret. De az alkohol mindig többet jelentett számodra, mint bármi más, csak te ezt nem veszed észre.

És ezért dolgozol, túlórázol, maszekolsz, húzod az igát. Iszol meg csak iszol. A pénz nem számít, hisz van elég. Néha megvered a feleséged, persze a gyerekeknek is kijár a jóból. Aztán a munkahelyeden sem passzol sok minden, főként Te nem passzolsz bele.

Aztán már nincs hova menned, csak a kocsmába.

Lassan, de biztosan elveszítesz mindent, amit hosszú évek során felépítettél.

Ki tudja, ki meddig bírja.

Kinek a szervezete, kinek az egisztenciája romlik teljesen le. Megszűnik minden, marad az alkohol...

Ha szerencséd volt, részt veszel néhány elvonókúrán, ahol az orvosok és terapeuták és nővérek próbálnak meggyőzni, hogy nem jó amit teszel, és hogy van kiút, csak neked is akarni kell.

Minden segítséget megkapsz. Általában ez téged nem nagyon érdekel. Újra és újra iszol. Iszol még ma is, és inni akarsz holnap is. Mások is voltak és vannak így ezzel. És mégis voltak és vannak még csodák.

Van köztünk olyan, akinek és akiknek sikerülni fog. Van, aki már 27 éve nem iszik, már 10 éve, 2 éve, 2 hete és így tovább. Mi is szerettünk inni, de már nem kell. Mert tudjuk, hogy nekünk ez nem jó és akik körbevesznek bennünket, őnekik sem igazán használ az, ha mi iszunk. Van segítség mindenre, csak élni kell vele.

Zalaegerszegen minimum 5 szervezet is próbál segíteni rajtunk. Csak egy lépést kell tenned és megkapsz minden segítséget, ami csak lehetséges. Persze a poharat neked kell lefordítani. Csak akarni kell.

Mi is többször próbálkoztunk míg eljutottunk idáig. És ennek az útnak soha sincs vége. A veszély mindig fennáll. Segíts nekünk, hogy mi is segíthessünk. Még minden jóra fordulhat.

Horváth Endre Béla
Gógánhegy