Eszközök a vendéglátóhelyek zajának kordában tartására

- A vendéglátóhelyek működési engedélyeinek kiadásakor milyen szempontokat vesz figyelembe a hivatal?

- Az engedélyek kiadását az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. kormányrendelet szabályozza. A jegyző az ebben előírt okiratok, valamint a szükséges szakhatósági hozzájárulások megléte esetén határozattal adja ki a meghatározott üzletkörre vonatkozó működési engedélyt, mérlegelési jogköre nincs. A vendéglátó üzletek működésének engedélyezésében az ÁNTSZ, az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás és a tűzvédelmi szakhatóság is közreműködik.

- Ki és miként szabályozhatja a nyitva tartást?

- Az üzlet nyitvatartási idejét a 2005. évi CLXIV. törvény értelmében a vásárlói szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A nyitvatartási időt a működési engedély beadásakor, illetve az abban bekövetkező változásokat az azt megelőző 5 napon belül a jegyzőnek kell írásban bejelenteni. Amennyiben a vendéglátó egység közterületen lévő kerthelyiséggel rendelkezik, úgy arra közterület-használati szerződést kell kötni az önkormányzattal. A szerződésben rögzítik a kerthelyiség nyitvatartási idejét is, melyet 22.00 órában állapít meg a hivatal.

- Milyen szabályok vonatkoznak a zajszintre?

- A 4/1997. számú kormányrendelet szerint a jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték - figyelmeztetés ellenére történő - ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el. Ugyanakkor a 41/2005. számú, a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet értelmében zajt előidéző létesítmény kialakításakor az üzemeltető a működés megkezdése előtt köteles a jegyzőtől a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak betartásáról gondoskodni.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Az engedélyek kiadását az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. kormányrendelet szabályozza. A jegyző az ebben előírt okiratok, valamint a szükséges szakhatósági hozzájárulások megléte esetén határozattal adja ki a meghatározott üzletkörre vonatkozó működési engedélyt, mérlegelési jogköre nincs. A vendéglátó üzletek működésének engedélyezésében az ÁNTSZ, az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás és a tűzvédelmi szakhatóság is közreműködik.

- Ki és miként szabályozhatja a nyitva tartást?

- Az üzlet nyitvatartási idejét a 2005. évi CLXIV. törvény értelmében a vásárlói szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A nyitvatartási időt a működési engedély beadásakor, illetve az abban bekövetkező változásokat az azt megelőző 5 napon belül a jegyzőnek kell írásban bejelenteni. Amennyiben a vendéglátó egység közterületen lévő kerthelyiséggel rendelkezik, úgy arra közterület-használati szerződést kell kötni az önkormányzattal. A szerződésben rögzítik a kerthelyiség nyitvatartási idejét is, melyet 22.00 órában állapít meg a hivatal.

- Milyen szabályok vonatkoznak a zajszintre?

- A 4/1997. számú kormányrendelet szerint a jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték - figyelmeztetés ellenére történő - ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el. Ugyanakkor a 41/2005. számú, a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet értelmében zajt előidéző létesítmény kialakításakor az üzemeltető a működés megkezdése előtt köteles a jegyzőtől a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak betartásáról gondoskodni.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Az engedélyek kiadását az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. kormányrendelet szabályozza. A jegyző az ebben előírt okiratok, valamint a szükséges szakhatósági hozzájárulások megléte esetén határozattal adja ki a meghatározott üzletkörre vonatkozó működési engedélyt, mérlegelési jogköre nincs. A vendéglátó üzletek működésének engedélyezésében az ÁNTSZ, az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás és a tűzvédelmi szakhatóság is közreműködik.

- Ki és miként szabályozhatja a nyitva tartást?

- Az üzlet nyitvatartási idejét a 2005. évi CLXIV. törvény értelmében a vásárlói szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A nyitvatartási időt a működési engedély beadásakor, illetve az abban bekövetkező változásokat az azt megelőző 5 napon belül a jegyzőnek kell írásban bejelenteni. Amennyiben a vendéglátó egység közterületen lévő kerthelyiséggel rendelkezik, úgy arra közterület-használati szerződést kell kötni az önkormányzattal. A szerződésben rögzítik a kerthelyiség nyitvatartási idejét is, melyet 22.00 órában állapít meg a hivatal.

- Milyen szabályok vonatkoznak a zajszintre?

- A 4/1997. számú kormányrendelet szerint a jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték - figyelmeztetés ellenére történő - ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el. Ugyanakkor a 41/2005. számú, a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet értelmében zajt előidéző létesítmény kialakításakor az üzemeltető a működés megkezdése előtt köteles a jegyzőtől a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak betartásáról gondoskodni.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Ki és miként szabályozhatja a nyitva tartást?

- Az üzlet nyitvatartási idejét a 2005. évi CLXIV. törvény értelmében a vásárlói szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A nyitvatartási időt a működési engedély beadásakor, illetve az abban bekövetkező változásokat az azt megelőző 5 napon belül a jegyzőnek kell írásban bejelenteni. Amennyiben a vendéglátó egység közterületen lévő kerthelyiséggel rendelkezik, úgy arra közterület-használati szerződést kell kötni az önkormányzattal. A szerződésben rögzítik a kerthelyiség nyitvatartási idejét is, melyet 22.00 órában állapít meg a hivatal.

- Milyen szabályok vonatkoznak a zajszintre?

- A 4/1997. számú kormányrendelet szerint a jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték - figyelmeztetés ellenére történő - ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el. Ugyanakkor a 41/2005. számú, a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet értelmében zajt előidéző létesítmény kialakításakor az üzemeltető a működés megkezdése előtt köteles a jegyzőtől a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak betartásáról gondoskodni.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Ki és miként szabályozhatja a nyitva tartást?

- Az üzlet nyitvatartási idejét a 2005. évi CLXIV. törvény értelmében a vásárlói szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A nyitvatartási időt a működési engedély beadásakor, illetve az abban bekövetkező változásokat az azt megelőző 5 napon belül a jegyzőnek kell írásban bejelenteni. Amennyiben a vendéglátó egység közterületen lévő kerthelyiséggel rendelkezik, úgy arra közterület-használati szerződést kell kötni az önkormányzattal. A szerződésben rögzítik a kerthelyiség nyitvatartási idejét is, melyet 22.00 órában állapít meg a hivatal.

- Milyen szabályok vonatkoznak a zajszintre?

- A 4/1997. számú kormányrendelet szerint a jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték - figyelmeztetés ellenére történő - ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el. Ugyanakkor a 41/2005. számú, a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet értelmében zajt előidéző létesítmény kialakításakor az üzemeltető a működés megkezdése előtt köteles a jegyzőtől a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak betartásáról gondoskodni.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Az üzlet nyitvatartási idejét a 2005. évi CLXIV. törvény értelmében a vásárlói szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A nyitvatartási időt a működési engedély beadásakor, illetve az abban bekövetkező változásokat az azt megelőző 5 napon belül a jegyzőnek kell írásban bejelenteni. Amennyiben a vendéglátó egység közterületen lévő kerthelyiséggel rendelkezik, úgy arra közterület-használati szerződést kell kötni az önkormányzattal. A szerződésben rögzítik a kerthelyiség nyitvatartási idejét is, melyet 22.00 órában állapít meg a hivatal.

- Milyen szabályok vonatkoznak a zajszintre?

- A 4/1997. számú kormányrendelet szerint a jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték - figyelmeztetés ellenére történő - ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el. Ugyanakkor a 41/2005. számú, a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet értelmében zajt előidéző létesítmény kialakításakor az üzemeltető a működés megkezdése előtt köteles a jegyzőtől a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak betartásáról gondoskodni.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Az üzlet nyitvatartási idejét a 2005. évi CLXIV. törvény értelmében a vásárlói szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A nyitvatartási időt a működési engedély beadásakor, illetve az abban bekövetkező változásokat az azt megelőző 5 napon belül a jegyzőnek kell írásban bejelenteni. Amennyiben a vendéglátó egység közterületen lévő kerthelyiséggel rendelkezik, úgy arra közterület-használati szerződést kell kötni az önkormányzattal. A szerződésben rögzítik a kerthelyiség nyitvatartási idejét is, melyet 22.00 órában állapít meg a hivatal.

- Milyen szabályok vonatkoznak a zajszintre?

- A 4/1997. számú kormányrendelet szerint a jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték - figyelmeztetés ellenére történő - ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el. Ugyanakkor a 41/2005. számú, a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet értelmében zajt előidéző létesítmény kialakításakor az üzemeltető a működés megkezdése előtt köteles a jegyzőtől a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak betartásáról gondoskodni.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Milyen szabályok vonatkoznak a zajszintre?

- A 4/1997. számú kormányrendelet szerint a jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték - figyelmeztetés ellenére történő - ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el. Ugyanakkor a 41/2005. számú, a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet értelmében zajt előidéző létesítmény kialakításakor az üzemeltető a működés megkezdése előtt köteles a jegyzőtől a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak betartásáról gondoskodni.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Milyen szabályok vonatkoznak a zajszintre?

- A 4/1997. számú kormányrendelet szerint a jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték - figyelmeztetés ellenére történő - ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el. Ugyanakkor a 41/2005. számú, a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet értelmében zajt előidéző létesítmény kialakításakor az üzemeltető a működés megkezdése előtt köteles a jegyzőtől a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak betartásáról gondoskodni.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- A 4/1997. számú kormányrendelet szerint a jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték - figyelmeztetés ellenére történő - ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el. Ugyanakkor a 41/2005. számú, a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet értelmében zajt előidéző létesítmény kialakításakor az üzemeltető a működés megkezdése előtt köteles a jegyzőtől a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak betartásáról gondoskodni.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- A 4/1997. számú kormányrendelet szerint a jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték - figyelmeztetés ellenére történő - ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el. Ugyanakkor a 41/2005. számú, a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendelet értelmében zajt előidéző létesítmény kialakításakor az üzemeltető a működés megkezdése előtt köteles a jegyzőtől a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak betartásáról gondoskodni.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- S ha nem tartja be az üzemeltető az értékeket?

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- A rendelet kimondja a jegyző a megállapított határérték túllépése esetén zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt, továbbá a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott időre felfüggesztheti. Ám bármely szankció alátámasztásához elengedhetetlen a zajszintmérés.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Élt-e ilyen szankciókkal az önkormányzat az utóbbi időben?

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.

- Idén két alkalommal; az egyik esetben a nyitvatartási idő korlátozása, a másik esetben a vendéglátó egységben tartott zenés rendezvények megtiltása volt a szankció.