Tippek-trükkök

2019.12.20. 07:09

Csúnyán megkeserítheti a karácsonyt egy kis figyelmetlenség

Tavaly már sokan kaptak ízelítőt, hogy miként értelmezik egyesek a szeretet ünnepét.

Forrás: Shutterstock

Az előző évi tapasztalatokból kiindulva idén is rengeteg magánszemély és cég talál majd a „karácsonyfa alatt” olyan (fontos fájlokat titkosító) zsarolóvírust, ami a családi fotókért és céges anyagokért több millió forintos váltságdíjat követel.

És hogy miért kapott a kiberbűnözői világban ez az ünnep ilyen fontos szerepet?

Mert ezeken a napokon jellemzően senki sem ül a számítógép előtt,

így támadás esetén senki sem fogja a zsarolóvírus titkosító tevékenységét megszakítani.

Az elméletet tavaly karácsonykor a gyakorlatban is igazolták: december 27-én minden korábbinál nagyobb számban keresték meg a Makay Kiberbiztonságot, hogy 24-én este zsarolóvírus-támadás áldozatául estek.

Az érdeklődők többsége persze cégvezető és rendszergazda volt

Ugyanis jellemzően a cégeknél működnek aktív felügyelet nélkül olyan informatikai rendszerek, amiknek célzott (és időzített) megtámadása nagyobb eséllyel kecsegtet profittal a támadók számára, mint egy otthoni felhasználó esetében.

A lakásajtót sem hagyjuk nyitva, ha nyaraláson vagyunk…

Ebből kifolyólag érdemes végigvenni, melyek azok az üzemeltetési témák, amiknek hanyagolása lehetővé tesz egy ilyen támadást és amiknek alapos kidolgozásával minimálisra csökkenthető a biztonsági kockázat.

Minimum elve: Az eszközeinket felhasználói jogosultságokkal használjuk és rajtuk kizárólag olyan szoftverek fussanak, valamint azok a portok legyenek nyitva, amik feltétlenül szükségesek a mindennapi tevékenységünkhöz. Számos kártevő ugyanis olyan csatornákon (RDP, SSH, Telnet, Távsegítség, Java, Adobe Flash, böngészőbővítmények, stb.) próbál bejutni a rendszerünkbe, amiket nem, vagy csak alig használunk és gyakran érintettek sérülékenységekben. Távolítsuk el, vagy tiltsuk le ezeket a potenciális támadási felületeket és távoli elérésre RDP/SSH helyett jól védett VPN megoldást alkalmazzunk!

Biztonsági frissítések: A 2017 májusában indított WannaCry zsarolóvírus több mint 150 ország több százezer számítógépét fertőzte meg, mindössze 48 óra alatt. A sikeressége viszont nem a fejlettségében rejlett, hanem abban, hogy egy olyan Windows-sebezhetőséget használt ki a terjedéshez, amire ugyan a Microsoft már hónapokkal korábban kiadta a javítást, a felhasználók mégsem telepítették.

Védelmi szoftverek: Bár a biztonságtudatosság is szükséges, az igazi védelem megalapozásánál nem feledkezhetünk meg egy hatékony védelmi szoftver kiválasztásáról és alkalmazásáról sem, amik folyamatosan figyelik az eszközön végzett tevékenységet és a futó folyamatokat, hogy a szükséges pillanatban beavatkozzanak, ezzel megakadályozva a kártevők és az illetéktelenek munkáját. (Megjegyzés: Az antivírus szoftverekkel ajánlott heti vagy havi rendszerességgel, ünnepek előtt pedig soron kívül manuális teljes vizsgálatot végezni.)

Védelmi hardverek, tűzfalak: Az alkalmazott antivírusok nem sokat érnek, ha a támadók képesek manuálisan bejelentkezni a hálózatunkba, és rendszergazdaként kikapcsolni azokat a hálózatra csatlakozó eszközökön. Ezért javasolt hardveres tűzfal építése az internet és a belső hálózatunk közé, hogy a támadók ne próbálkozhassanak a betöréssel.

Erős jelszavak: Kerüljük a könnyen kitalálható, ránk jellemző, rövid szavak és szó-összetételek jelszóként való használatát, amiket amúgy a támadó is kipróbálna a belépési felületeinken. A jelszavaink legyenek hosszúak (minimum 9 karakter), tartalmazzanak számokat és speciális karaktereket, a sorozatos adatszivárgási botrányok miatt pedig érdemes azokat 3-6 havonta lecserélni.

Kétfaktoros azonosítás: Amennyiben egy adott online szolgáltatás (Facebook, Google, bank, stb.) lehetőséget biztosít a kétlépcsős (kétfaktoros) azonosítás bekapcsolására, éljünk vele! Az SMS-es (és egyéb kódos, tokenes, stb.) azonosítás ugyanis számos esetben képes megakadályozni a kiberbűnözőket belépési adataink sikeres felhasználásában a különböző bejelentkező felületeken.

Titkosított archívum: Mivel a zsarolóvírusok jelentős része kizárólag közismert és népszerű fájlformátumokat (DOC, DOCX, XLS, XLSX, JPG, PDF, stb.) céloz, sokat segíthet a kártevők elleni védekezésben, ha egy egyedi kiterjesztéssel ellátott, titkosított archívumot használunk. Erre a VeraCrypt az egyik legmegfelelőbb eszköz, amivel nagyon erős titkosítású, meghajtóként csatolható archívumokat hozhatunk létre, nem-létező fájlkiterjesztésekkel (pl.: CsaladiFotok.horvat)

Biztonsági mentések: A zsarolóvírusok sikeres fertőzés esetén záros határidőn belül elkezdik tevékenységüket, pusztításuk pedig azonnal felfedezhető az általuk feldobott figyelmeztetésnek és a titkosított (olvashatatlan) fájloknak köszönhetően. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy kizárólag azokat a fájlokat titkosítják, amikhez a fertőzési folyamat során hozzáférnek. Készítsünk rendszeresen biztonsági mentéseket adatainkról manuálisan, csak a mentés idejére csatlakoztatott tárhelyre vagy kliensszoftver nélkül a felhőalapú (DropBox, Google Drive, Google Photos, Microsoft OneDrive, Amazon Drive) megoldásokra!

Megbízható források: Rengetegen esnek áldozatul olyan zsarolóvírusoknak, amiket valamiben népszerű szoftvertípusban rejtenek el és terjesztenek az interneten. Sajnos a legnépszerűbb internetes keresők sokszor az első lapon tüntetik fel találatként a fertőzött szoftvereket (Windows Activatorok, crackek, keygenek, stb.) terjesztő weboldalakat. Kerüljük ezeket a szoftvereket és kizárólag megbízható forrásból származó, legális szoftvereket használjunk!

Kiberbiztonsági oktatás: A kártevők többsége felhasználói közreműködés eredményeként jut a rendszerbe, így a megfelelő kibervédelmi oktatás elengedhetetlen a biztonság maximalizálása érdekében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!