Cél a balesetmentes vezetés

2020.10.29. 12:15

Hol tart a világ a hálózatba kapcsolt autókkal?

Egymással kommunikáló járművek kellenek a zökkenőmentes és biztonságos közlekedéshez.

Forrás: Shutterstock

Az autóipar technológiai fejlődésével egyre többen használnak internetre kapcsolt autókat: becslések szerint 2019-ben már 28,5 millió hálózatba kapcsolt autó volt forgalomban világszerte. Az intelligens közlekedési rendszerek segítségével ezek a járművek képesek egymással és a körülöttük lévő infrastruktúrával is valós időben kommunikálni, az így rendelkezésre álló adatok alapján pedig hatékonyan fejleszthető a közlekedési rendszer, illetve a közlekedésbiztonság – írja a flottakezelésben piacvezető LeasePlan.

Melyek azok a technológiák, amelyek mindezt lehetővé teszik?

A közlekedés a mindennapi életünk része, ám az egyre növekvő közúti forgalom komoly kihívásokat jelent elsősorban a torlódások, a biztonság és a környezetszennyezés szempontjából. Ezért az autóipari szereplők egyre több olyan technológiát fejlesztenek, amelyek megoldást jelenthetnek ezekre a problémákra.

Az egyik ilyen a fejlett vezetéstámogató rendszer (Advanced Driver-Assistance System, ADAS), amely segíti a járművezetőket a balesetek megelőzésében, illetve enyhítésében. A megoldás

támogatja a biztonságos sebesség és távolság megválasztását, a sávtartást, a veszélyesnek tűnő helyzetekben történő előzés elkerülését vagy a kereszteződésekben való biztonságos navigálást.

Az utóbbi években az internetre kapcsolt autókkal összefüggésben egyre fontosabbá váltak az ADAS-hoz hasonló, kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (cooperative intelligent transport systems, C-ITS), amelyek lehetővé teszik a közúti forgalom biztonságának növelését. A technológia számos olyan egymással kommunikáló eszközt foglal magába, amelyek lehetővé teszik a valós idejű információcserét a járművek (Vehicle-to-Vehicle, V2V), illetve a járművek és az infrastruktúra (Vehicle-to-Infrastructure, V2I) között, így pontosabb és megbízhatóbb adatokat tudnak szolgáltatni a járművekről, azok helyéről és az útviszonyokról.

A rendszer amellett, hogy folyamatosan tájékoztatja a járművezetőket a forgalmi helyzetről, időben figyelmezteti is őket többek között a balesetekre, útépítésekre és egyéb akadályokra. Hosszú távon mindez gördülékenyebbé teszi a forgalomszervezést, és csökkenti a károsanyag-kibocsájtást.

Hogyan működnek az intelligens közlekedési rendszerek?

Az autóban lévő érzékelők és vezérlők olyan adatokat gyűjtenek és elemeznek, mint a jármű sebessége, a kormánykerék szöge, a gumiabroncs tapadása, az ablaktörlő sebessége vagy a légzsák aktiválása, és ezek összesítése alapján képesek előrejelezni a forgalmi viszonyokat, illetve a veszélyhelyzeteket.

Az 5G vagy Wi-Fi technológiával (ITS-G5) felszerelt autók figyelmeztető üzenetet küldhetnek, ha problémát észlelnek (például, ha meghibásodtak vagy lerobbantak). A figyelmeztető üzeneteket ezután vagy a közelben lévő más okosjárművek, vagy az út mentén található rádiós adó-vevő berendezések fogadják, amelyek válaszjeleket küldhetnek a járműveknek, illetve a szervernek, amely összesíti az információkat és valós időben frissíti őket.

Például, amikor egy jármű baleset helyszínéhez közeledik, figyelmeztető jelet küld, amelyet a mögötte álló autók fogadnak. Ezek aztán továbbítják az üzenetet, riasztva a többi járművet.

A figyelmeztető jelzést bármelyik autó közelében lévő kommunikációs egység is fogadhatja.

Ez a berendezés azután automatikusan értesíti a központi rendszert, amely a vészjelzésnek megfelelően figyelmezteti a segélyszolgálatokat. Hasonló figyelmeztetést lehet indítani bármilyen potenciálisan veszélyes esemény, például az útra kiszaladó állatok, ideiglenes útépítések, forgalmi dugók, földcsuszamlások miatt. Idővel akár arra is lehetőség nyílik majd, hogy a sofőrök előre értesüljenek a forgalomban lévő motorkerékpárokról és traktorokról.

Hol tart az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése?

A Volkswagen az első olyan autógyártó, amelynek Golf 8 típusú modelljében a V2I kommunikációs rendszer már az alapfelszereltség része. Más gyártók, például a Renault és a Toyota is aktívan dolgoznak a járművek ITS-G5 technológiával történő felszerelésén.

Eközben az autógyártók egy másik csoportja – köztük a BMW, a Daimler és a Ford – a távközlés és az autóipar közötti ágazati partnerségben népszerűsíti az 5G-alapú mobilhálózatot, mivel az alacsony késleltetési idő révén ez biztosítja a leggyorsabb adatcserét, ami vészhelyzetben akár életet is menthet.

Bár az utakon cikázó okosautók víziója

hazánkban még utópisztikusnak tűnik, a kutatás-fejlesztés gőzerővel zajlik.

Június végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem partnereivel és osztrák iparági szereplők bevonásával egyedülálló járműipari mérési kampányt végzett az M86-os út csornai elkerülő szakaszán. A több napon át tartó mérési sorozat során a kutatók a lezárt intelligens útszakaszon közlekedő, speciális eszközökkel felszerelt személy- és tehergépjárművek segítségével tesztelték a kooperatív környezetérzékelés előnyeit, 5G technológiára épülő adatkommunikációs lehetőségekkel támogatva azt.

Ez az új innovációs platform egyrészt növelheti Magyarország vonzerejét a fejlett autóipari beruházásoknál, másrészt jelentős versenyelőnyt biztosít a hazai iparág K+F tevékenysége számára.

A várakozások szerint 2020 végéig minden forgalomba helyezett új autó képes lesz kapcsolatba lépni a többi járművel és az infrastruktúrával az utakon. Mivel azonban a különböző gyártók jelenleg eltérő megoldásokon dolgoznak, a rendszerek együttműködésre való képessége még megoldásra vár. Az okosautók ugyanis csak akkor fogják tudni kiaknázni teljes potenciáljukat, ha valamennyi jármű egymással kompatibilis rendszereken és azonos szabványokon alapul.

Borítóképünk illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!