Hagyományőrző disznóvágás Csesztregen

A Falubarát Egyesület tartott disznóvágást, azzal a kifejezett szándékkal, hogy újra felelevenítsék az egykori, már szinte teljesen elfeledett munkafolyamatokat. Mintegy tízéves múltra tekint vissza ez a program, és Csesztreg volt az első a megyében, ahol a szalmás pörzsölést, a bélpucolást és a zsírsütést is visszahozták a köztudatba.

- Ma már faluhelyen is kevés az olyan család, ahol tartanak disznót, vagy ha mégis, a munkamódszerek már teljesen megváltoztak - mondta az egyesület titkára, Kopecskóné Kocsis Judit. - Ezért örültünk annak, hogy másutt is kedvet kaptak a hagyomány bemutatásához.

Bontják a rendfára akasztott disznót. Balról Vörös László, Luther Barna, valamint a böllér feladatait végző Horváth Lajos Fotó: Gyuricza Ferenc

Idén a munkák jó részét Horváth Lajos vállalta. A böllér édesapjától tanulta el a disznó felbontásának módját.

- Korábban nézni sem szerettem, ahogy leölték a malacot, nyolc éve viszont hirtelen rám maradt a feladat - árulta el. - Édesapámat ugyanis műtötték, ezért ő már nem vállalhatta. A disznót azonban valakinek csak le kellett vágnia.

Horváth Lajos azt is mondja, hiába tartják a férfit gazdának, mégis az asszonyok döntik el, hogy milyen szempontok alapján bontja fel a böllér a disznót. A férfiaknak a füstölt áru mennyiségébe volt csupán beleszólása.

- Nagyon fontos volt a zsír mennyisége, hiszen régen azzal főztek - folytatta Bécs Tibor. - Régen kevésbé volt jellemző a hússertések tartása. A most leölt disznónak is rengeteg a zsírja, így ezzel is tartjuk a hagyományt.

Bedő Róbert mindezt azzal egészítette ki, hogy a csesztregi disznóvágásnak fontos közösségkovácsoló szerepe is van. Mindig jönnek ugyanis érdeklődők, akik korábban még soha, vagy csak nagyon régen vettek részt hasonló eseményen, de a községen belül is erősíti a civil társadalom összetartását az esemény, hiszen a disznóvágáson a szervező Falubarát Egyesület mellett a többi helyi civil szervezet is részt vesz.