A kemence mellett

Az örömünnep megszervezését a tavaly átadott szabadtéri kemence birtokba vételével kötötte össze a civil szervezet, ennek megfelelően közös sütés-főzésre invitálták a falu lakosságát.

- Felosztottuk magunk között a munkát, a férfiak főzik a gulyást, az asszonyok pedig többek közt langallót, perecet és fumut sütnek - magyarázta az egyesület egyik aktív tagja, Kovácsné Varga Ágnes a tészta dagasztása közben. A perec sütésébe a vállalkozó szellemű gyerekeket is bevontuk, az egyesületünk egyik legfontosabb célja ugyanis a hagyományok ápolása, a régi falusi-paraszti életmód megőrzése.

Horváth Katalin veszi ki az elkészült langallót a kemencéből Fotó: Gyuricza Ferenc

- Ahogy a falusi disznóvágást, úgy a kemence-ünnepet is hagyománnyá kívánjuk tenni a faluban, ezért örülünk annak, hogy már rögtön az első alkalommal ilyen sikere lett - folytatta az egyesület titkára, Kopecskóné Kocsis Judit. A kemence jelkép is, az összetartozás szimbóluma, ahol régen is összegyűltek egy település lakói, hogy együtt töltsék a napot, közösen ünnepeljenek, vagy csak kibeszéljék a dolgaikat. A kemence-ünneppel ezt elevenítjük fel.

Közben az asszonyok azt is elmondták, hogy a kenyérlángosnak is nevezett langalló az egyik leggyakoribb kemencés ételnek számított errefelé, hiszen gyorsan el lehetett készíteni. Tésztája annyiban különbözik a lángosétól, hogy abba nem kell krumpli, azaz lisztből, tejből és élesztőből keverik ki, s dagasztják meg. Erre hagymát és szalonnát tesznek, majd az egészet tejföllel, esetleg sajttal vonják be. Kemencében, az átforrósodott kövön sütik ki, akárcsak a perecet, a térségben ismert elnevezése hőkkön sült tészta is innen származik.