Szent Mihály oltalma alatt

A templom az új köztemető mellett, a falu legmagasabb pontján található. A legendák szerint ezen a helyen mindig is állt imádságos hely. Az egyik variáció az, hogy néhány évtizedig egy fatemplomot látogattak a hívők, mások viszont azt állítják, hogy az egykori kőből készült kápolnát a törökök semmisítették meg a középkorban. Ez utóbbira csak halvány utalások vannak az írásos forrásokban.

A mostani, barokk templom - a tornyán látható felirat szerint - 1760-ban épült, Szent Mihály tiszteletére. Az egykori plébánia anyakönyvi kivonata azonban arról árulkodik, hogy az építkezés már három évvel korábban elkezdődött. Akkortájt Padányi Biró Márton veszprémi püspök tucatjával építtette a templomokat, 18 éves munkássága alatt összesen nyolcvannyolcat, ezenkívül 109-et renováltatott, s 48 új plébániát is létrehozott.

A zalamerenyei plébániát 1985-ben szüntették meg, akkor csatolták Merenyét a nagyradai, majd annak megszűnésekor a galamboki plébániához, melynek jelenleg legnagyobb és legrégebbi filiája. Ódor László polgármester úgy fogalmazott: a helység nagyságához képest lenyűgöző pompa fogadja a látogatókat a szakrális építményben, ami nagy valószínűséggel a múltban betöltött fontos szerepére, valamint arra utal, hogy a barokk korban épült.

A zalamerenyei plébániát 1985-ben szüntették meg, akkor csatolták Merenyét a nagyradai, majd annak megszűnésekor a galamboki plébániához, melynek jelenleg legnagyobb és legrégebbi filiája. Ódor László polgármester úgy fogalmazott: a helység nagyságához képest lenyűgöző pompa fogadja a látogatókat a szakrális építményben, ami nagy valószínűséggel a múltban betöltött fontos szerepére, valamint arra utal, hogy a barokk korban épült.

- A 18. század közepe táján még egyházi központként működött a település - mondta a polgármester. - A szomszédos falvakból, Zalaújlakról, Csapiból, Orosztonyból, Galambokról és Zalakarosról is jártak ide a hívek misére, erről írásos emlékek is tanúskodnak. Más falvakkal ellentétben a település első írásos említése óta egészen 1945-ig egyházi tulajdonban maradt. A templom az egyházközségé, azonban a plébánia épületét azóta már eladták.

Belépve igazán aprónak érezzük magunkat, s ahogy a polgármester is említette: hangulata valóban tükrözi a barokk stílust. Szentélye félköríves, a templombelső csehboltozatos, vagyis a négyzetes alaprajzú teret félgömb alakú boltozat fedi. A főoltár, melyen Szent Mihály arkangyal, kezében karddal és pajzzsal látható, valamint a szószék és a mellékoltárok szintén a barokk korból valók. Utóbbiakat a négy nagy nyugati egyházatya - Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely - szobra díszítette, melyek közül kettőt 1989-ben elloptak a templomból.

- A főoltárt és a szobrok nagy részét egyébként még a pálos rendi szerzetesek faragták ki - ezt Háda Lászlótól, a falu plébánosától hallottuk. - Ők irányították a rend zalamerenyei gazdaságát is, hiszen mindennapjaikat az olvasás és imádkozás mellett nagyrészt a kétkezi munka töltötte ki.

A 185 férőhelyes Szent Mihály templom orgonája Ősbuda várából származik - állítják a helyiek.

- Nem számít hiteles bizonyítéknak, de a hangszer belsejében találtunk két régi iratot - mondta Ódor László polgármester. - Az egyiken az áll: Ősbuda várából az orgona először Kecskemétre, majd 1886-ban Zalamerenyére került. A másik feljegyzés egy 1898-as villámcsapásról számol be, mely szerint a természeti jelenség a zenei instrumentumban is kárt okozott. Jelenleg a hangszer kifogástalanul működik, s mivel az akusztika kiváló, koncerteknek is helyet ad a templom. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem sok település mondhatja el magáról, hogy működőképes orgonával rendelkezik, amit nem kellett valamiféle modern hangszerre cserélni, illetve egy vagyonért felújíttatni. Csodálatos hangja minden szentmisén elvarázsolja a híveket.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

- A 18. század közepe táján még egyházi központként működött a település - mondta a polgármester. - A szomszédos falvakból, Zalaújlakról, Csapiból, Orosztonyból, Galambokról és Zalakarosról is jártak ide a hívek misére, erről írásos emlékek is tanúskodnak. Más falvakkal ellentétben a település első írásos említése óta egészen 1945-ig egyházi tulajdonban maradt. A templom az egyházközségé, azonban a plébánia épületét azóta már eladták.

Belépve igazán aprónak érezzük magunkat, s ahogy a polgármester is említette: hangulata valóban tükrözi a barokk stílust. Szentélye félköríves, a templombelső csehboltozatos, vagyis a négyzetes alaprajzú teret félgömb alakú boltozat fedi. A főoltár, melyen Szent Mihály arkangyal, kezében karddal és pajzzsal látható, valamint a szószék és a mellékoltárok szintén a barokk korból valók. Utóbbiakat a négy nagy nyugati egyházatya - Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely - szobra díszítette, melyek közül kettőt 1989-ben elloptak a templomból.

- A főoltárt és a szobrok nagy részét egyébként még a pálos rendi szerzetesek faragták ki - ezt Háda Lászlótól, a falu plébánosától hallottuk. - Ők irányították a rend zalamerenyei gazdaságát is, hiszen mindennapjaikat az olvasás és imádkozás mellett nagyrészt a kétkezi munka töltötte ki.

A 185 férőhelyes Szent Mihály templom orgonája Ősbuda várából származik - állítják a helyiek.

- Nem számít hiteles bizonyítéknak, de a hangszer belsejében találtunk két régi iratot - mondta Ódor László polgármester. - Az egyiken az áll: Ősbuda várából az orgona először Kecskemétre, majd 1886-ban Zalamerenyére került. A másik feljegyzés egy 1898-as villámcsapásról számol be, mely szerint a természeti jelenség a zenei instrumentumban is kárt okozott. Jelenleg a hangszer kifogástalanul működik, s mivel az akusztika kiváló, koncerteknek is helyet ad a templom. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem sok település mondhatja el magáról, hogy működőképes orgonával rendelkezik, amit nem kellett valamiféle modern hangszerre cserélni, illetve egy vagyonért felújíttatni. Csodálatos hangja minden szentmisén elvarázsolja a híveket.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

- A 18. század közepe táján még egyházi központként működött a település - mondta a polgármester. - A szomszédos falvakból, Zalaújlakról, Csapiból, Orosztonyból, Galambokról és Zalakarosról is jártak ide a hívek misére, erről írásos emlékek is tanúskodnak. Más falvakkal ellentétben a település első írásos említése óta egészen 1945-ig egyházi tulajdonban maradt. A templom az egyházközségé, azonban a plébánia épületét azóta már eladták.

Belépve igazán aprónak érezzük magunkat, s ahogy a polgármester is említette: hangulata valóban tükrözi a barokk stílust. Szentélye félköríves, a templombelső csehboltozatos, vagyis a négyzetes alaprajzú teret félgömb alakú boltozat fedi. A főoltár, melyen Szent Mihály arkangyal, kezében karddal és pajzzsal látható, valamint a szószék és a mellékoltárok szintén a barokk korból valók. Utóbbiakat a négy nagy nyugati egyházatya - Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely - szobra díszítette, melyek közül kettőt 1989-ben elloptak a templomból.

- A főoltárt és a szobrok nagy részét egyébként még a pálos rendi szerzetesek faragták ki - ezt Háda Lászlótól, a falu plébánosától hallottuk. - Ők irányították a rend zalamerenyei gazdaságát is, hiszen mindennapjaikat az olvasás és imádkozás mellett nagyrészt a kétkezi munka töltötte ki.

A 185 férőhelyes Szent Mihály templom orgonája Ősbuda várából származik - állítják a helyiek.

- Nem számít hiteles bizonyítéknak, de a hangszer belsejében találtunk két régi iratot - mondta Ódor László polgármester. - Az egyiken az áll: Ősbuda várából az orgona először Kecskemétre, majd 1886-ban Zalamerenyére került. A másik feljegyzés egy 1898-as villámcsapásról számol be, mely szerint a természeti jelenség a zenei instrumentumban is kárt okozott. Jelenleg a hangszer kifogástalanul működik, s mivel az akusztika kiváló, koncerteknek is helyet ad a templom. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem sok település mondhatja el magáról, hogy működőképes orgonával rendelkezik, amit nem kellett valamiféle modern hangszerre cserélni, illetve egy vagyonért felújíttatni. Csodálatos hangja minden szentmisén elvarázsolja a híveket.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

Belépve igazán aprónak érezzük magunkat, s ahogy a polgármester is említette: hangulata valóban tükrözi a barokk stílust. Szentélye félköríves, a templombelső csehboltozatos, vagyis a négyzetes alaprajzú teret félgömb alakú boltozat fedi. A főoltár, melyen Szent Mihály arkangyal, kezében karddal és pajzzsal látható, valamint a szószék és a mellékoltárok szintén a barokk korból valók. Utóbbiakat a négy nagy nyugati egyházatya - Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely - szobra díszítette, melyek közül kettőt 1989-ben elloptak a templomból.

- A főoltárt és a szobrok nagy részét egyébként még a pálos rendi szerzetesek faragták ki - ezt Háda Lászlótól, a falu plébánosától hallottuk. - Ők irányították a rend zalamerenyei gazdaságát is, hiszen mindennapjaikat az olvasás és imádkozás mellett nagyrészt a kétkezi munka töltötte ki.

A 185 férőhelyes Szent Mihály templom orgonája Ősbuda várából származik - állítják a helyiek.

- Nem számít hiteles bizonyítéknak, de a hangszer belsejében találtunk két régi iratot - mondta Ódor László polgármester. - Az egyiken az áll: Ősbuda várából az orgona először Kecskemétre, majd 1886-ban Zalamerenyére került. A másik feljegyzés egy 1898-as villámcsapásról számol be, mely szerint a természeti jelenség a zenei instrumentumban is kárt okozott. Jelenleg a hangszer kifogástalanul működik, s mivel az akusztika kiváló, koncerteknek is helyet ad a templom. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem sok település mondhatja el magáról, hogy működőképes orgonával rendelkezik, amit nem kellett valamiféle modern hangszerre cserélni, illetve egy vagyonért felújíttatni. Csodálatos hangja minden szentmisén elvarázsolja a híveket.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

Belépve igazán aprónak érezzük magunkat, s ahogy a polgármester is említette: hangulata valóban tükrözi a barokk stílust. Szentélye félköríves, a templombelső csehboltozatos, vagyis a négyzetes alaprajzú teret félgömb alakú boltozat fedi. A főoltár, melyen Szent Mihály arkangyal, kezében karddal és pajzzsal látható, valamint a szószék és a mellékoltárok szintén a barokk korból valók. Utóbbiakat a négy nagy nyugati egyházatya - Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely - szobra díszítette, melyek közül kettőt 1989-ben elloptak a templomból.

- A főoltárt és a szobrok nagy részét egyébként még a pálos rendi szerzetesek faragták ki - ezt Háda Lászlótól, a falu plébánosától hallottuk. - Ők irányították a rend zalamerenyei gazdaságát is, hiszen mindennapjaikat az olvasás és imádkozás mellett nagyrészt a kétkezi munka töltötte ki.

A 185 férőhelyes Szent Mihály templom orgonája Ősbuda várából származik - állítják a helyiek.

- Nem számít hiteles bizonyítéknak, de a hangszer belsejében találtunk két régi iratot - mondta Ódor László polgármester. - Az egyiken az áll: Ősbuda várából az orgona először Kecskemétre, majd 1886-ban Zalamerenyére került. A másik feljegyzés egy 1898-as villámcsapásról számol be, mely szerint a természeti jelenség a zenei instrumentumban is kárt okozott. Jelenleg a hangszer kifogástalanul működik, s mivel az akusztika kiváló, koncerteknek is helyet ad a templom. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem sok település mondhatja el magáról, hogy működőképes orgonával rendelkezik, amit nem kellett valamiféle modern hangszerre cserélni, illetve egy vagyonért felújíttatni. Csodálatos hangja minden szentmisén elvarázsolja a híveket.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

- A főoltárt és a szobrok nagy részét egyébként még a pálos rendi szerzetesek faragták ki - ezt Háda Lászlótól, a falu plébánosától hallottuk. - Ők irányították a rend zalamerenyei gazdaságát is, hiszen mindennapjaikat az olvasás és imádkozás mellett nagyrészt a kétkezi munka töltötte ki.

A 185 férőhelyes Szent Mihály templom orgonája Ősbuda várából származik - állítják a helyiek.

- Nem számít hiteles bizonyítéknak, de a hangszer belsejében találtunk két régi iratot - mondta Ódor László polgármester. - Az egyiken az áll: Ősbuda várából az orgona először Kecskemétre, majd 1886-ban Zalamerenyére került. A másik feljegyzés egy 1898-as villámcsapásról számol be, mely szerint a természeti jelenség a zenei instrumentumban is kárt okozott. Jelenleg a hangszer kifogástalanul működik, s mivel az akusztika kiváló, koncerteknek is helyet ad a templom. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem sok település mondhatja el magáról, hogy működőképes orgonával rendelkezik, amit nem kellett valamiféle modern hangszerre cserélni, illetve egy vagyonért felújíttatni. Csodálatos hangja minden szentmisén elvarázsolja a híveket.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

- A főoltárt és a szobrok nagy részét egyébként még a pálos rendi szerzetesek faragták ki - ezt Háda Lászlótól, a falu plébánosától hallottuk. - Ők irányították a rend zalamerenyei gazdaságát is, hiszen mindennapjaikat az olvasás és imádkozás mellett nagyrészt a kétkezi munka töltötte ki.

A 185 férőhelyes Szent Mihály templom orgonája Ősbuda várából származik - állítják a helyiek.

- Nem számít hiteles bizonyítéknak, de a hangszer belsejében találtunk két régi iratot - mondta Ódor László polgármester. - Az egyiken az áll: Ősbuda várából az orgona először Kecskemétre, majd 1886-ban Zalamerenyére került. A másik feljegyzés egy 1898-as villámcsapásról számol be, mely szerint a természeti jelenség a zenei instrumentumban is kárt okozott. Jelenleg a hangszer kifogástalanul működik, s mivel az akusztika kiváló, koncerteknek is helyet ad a templom. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem sok település mondhatja el magáról, hogy működőképes orgonával rendelkezik, amit nem kellett valamiféle modern hangszerre cserélni, illetve egy vagyonért felújíttatni. Csodálatos hangja minden szentmisén elvarázsolja a híveket.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

A 185 férőhelyes Szent Mihály templom orgonája Ősbuda várából származik - állítják a helyiek.

- Nem számít hiteles bizonyítéknak, de a hangszer belsejében találtunk két régi iratot - mondta Ódor László polgármester. - Az egyiken az áll: Ősbuda várából az orgona először Kecskemétre, majd 1886-ban Zalamerenyére került. A másik feljegyzés egy 1898-as villámcsapásról számol be, mely szerint a természeti jelenség a zenei instrumentumban is kárt okozott. Jelenleg a hangszer kifogástalanul működik, s mivel az akusztika kiváló, koncerteknek is helyet ad a templom. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem sok település mondhatja el magáról, hogy működőképes orgonával rendelkezik, amit nem kellett valamiféle modern hangszerre cserélni, illetve egy vagyonért felújíttatni. Csodálatos hangja minden szentmisén elvarázsolja a híveket.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

A 185 férőhelyes Szent Mihály templom orgonája Ősbuda várából származik - állítják a helyiek.

- Nem számít hiteles bizonyítéknak, de a hangszer belsejében találtunk két régi iratot - mondta Ódor László polgármester. - Az egyiken az áll: Ősbuda várából az orgona először Kecskemétre, majd 1886-ban Zalamerenyére került. A másik feljegyzés egy 1898-as villámcsapásról számol be, mely szerint a természeti jelenség a zenei instrumentumban is kárt okozott. Jelenleg a hangszer kifogástalanul működik, s mivel az akusztika kiváló, koncerteknek is helyet ad a templom. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem sok település mondhatja el magáról, hogy működőképes orgonával rendelkezik, amit nem kellett valamiféle modern hangszerre cserélni, illetve egy vagyonért felújíttatni. Csodálatos hangja minden szentmisén elvarázsolja a híveket.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

- Nem számít hiteles bizonyítéknak, de a hangszer belsejében találtunk két régi iratot - mondta Ódor László polgármester. - Az egyiken az áll: Ősbuda várából az orgona először Kecskemétre, majd 1886-ban Zalamerenyére került. A másik feljegyzés egy 1898-as villámcsapásról számol be, mely szerint a természeti jelenség a zenei instrumentumban is kárt okozott. Jelenleg a hangszer kifogástalanul működik, s mivel az akusztika kiváló, koncerteknek is helyet ad a templom. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem sok település mondhatja el magáról, hogy működőképes orgonával rendelkezik, amit nem kellett valamiféle modern hangszerre cserélni, illetve egy vagyonért felújíttatni. Csodálatos hangja minden szentmisén elvarázsolja a híveket.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

- Nem számít hiteles bizonyítéknak, de a hangszer belsejében találtunk két régi iratot - mondta Ódor László polgármester. - Az egyiken az áll: Ősbuda várából az orgona először Kecskemétre, majd 1886-ban Zalamerenyére került. A másik feljegyzés egy 1898-as villámcsapásról számol be, mely szerint a természeti jelenség a zenei instrumentumban is kárt okozott. Jelenleg a hangszer kifogástalanul működik, s mivel az akusztika kiváló, koncerteknek is helyet ad a templom. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem sok település mondhatja el magáról, hogy működőképes orgonával rendelkezik, amit nem kellett valamiféle modern hangszerre cserélni, illetve egy vagyonért felújíttatni. Csodálatos hangja minden szentmisén elvarázsolja a híveket.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

A merenyei istenháza belsejét a hatvanas években újították fel utoljára. Akkor készültek el a keszthelyi születésű festőművész, Károly Gyula freskói és mennyezeti stukkói is. Jó harminc évvel később pedig kívülről új festést ka-pott a templom. Összességében felújításra szorul, ám szépségét így is megőrizte - véli a plébános. Boltozatán több helyütt repedések láthatóak, melyek még nem jelentenek veszélyt, de komoly feladatot ró majd a felújítási munkákat végzőkre. - Egyelőre csak az állagmegóvás jelent megoldást - szögezte le a polgármester. - Az önkormányzat folyamatosan keresi a megfelelő pályázati lehetőségeket az egyházközségi képviselő-testülettel közösen. A kisebb hibákat kijavítottuk, szerencsére ebben sok falubeli, köztük szakemberek is segítettek.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.

- A helyieknek ma is van spirituális igényük - vette át a szót ismét Háda László plébános. - A merenyei templom településközi központ még mindig, lelki értelemben mindenképpen. A hívek teljességében a magukénak érzik. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a lakosság egésze részt vett a karácsonyi éjféli szentmisén. A legnagyobb örömünk azonban az lesz, ha sikerül végre egészében felújítanunk.