Punnyadunk: egyre kevesebbet sportolnak a magyarok

A 15 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2009 között 56-ról 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik semmilyen említésre méltó sporttevékenységet nem végeznek. Ezzel párhuzamosan 25-ről 16 százalékra csökkent a többé-kevésbé rendszeresen, legalább havonta többször sportolók részaránya - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet nemzetközi kutatási eredményeiből.

A felmérésben megállapítják: a tanulók és egyben 18 éven aluliak körében a legmagasabb a sportolással töltött idő aránya. Ugyanakkor a fiatal középkorúak körében már rendkívül alacsony a mozgás iránti igény, míg a 60 év feletti korosztályban a legritkább a sportolók aránya.
   
A sportolásra a legnagyobb veszélyt a számítógépek, játékkonzolok elterjedése jelenti. Sokak számára a sporttal kapcsolatos élmények egy része a számítógépeken, konzolokon keresztül érkezik. Minden hatodik megkérdezett játszik sport témájú számítógépes játékokkal - jelezte a GfK Hungária. A 15-17 éves korosztályban a legmagasabb ez az arány, közel 40 százalékos, de még a 60 év felettiek körében is minden ötvenedik magyar polgár érdeklődik a  sporttal kapcsolatos számítógépes játékok iránt.
   
Nemzetközi viszonylatban - 6 nyugat-európai és 3 régiós ország adatait vizsgálva - a magyar 13 évesnél idősebb városi lakosság az észak- és nyugat-európai országok adatihoz képest havi átlagban jelentősen kevesebbet mozog. Régiós viszonylatban és a fejlettebb dél-európai országokhoz képest viszont nem töltünk jelentősen kevesebb időt testmozgással - derül ki a GfK Roper Riport eredményeiből.