Az Elcserélt életek tipikus jutalomjáték a főszereplő, Angelina Jolie számára

Hónapokkal később a rendőrség beállít egy fiúval, mondván, meglett az elveszett kilenc éves gyermek. 

Christine-t elszédíti a rendőrök, riporterek és saját zavarodott érzelmeinek forgataga, és megengedi, hogy a fiú vele maradjon, noha pontosan tudja, nem az övé. Hónapokig hiába küzd, hogy keressék tovább a gyereket, segítség helyett inkább tévképzetekkel rágalmazzák, végül átmenetileg elmegyógyintézetbe zárják. (Emlékszünk, az ebben az időszakban elektrosokkban és lobotómiában utazó amerikai pszichiátria dicstelen korszakát feldolgozó Frances című filmre? Hasonlóra kell számítani. ) 

Végül Briegleb tiszteletes (John Malkovich, kissé maníros és  mesterkélt alakítása) segít a nőnek a gyermeke megtalálásáért folytatott, a város és a rendőrség ellen vívott harcban.

Ennyi a sztori eleje, amit a városházi iratselejtezéskor leltek az angyalok városában, s amelyet Clint Eastwood huszonhetedik rendezéseként vitt a vászonra. (Michael Straczynski zsurnaliszta-forgatókönyvíró jóvoltából.)

Állítólag a valóság borzongatóbb, mint a celluloidváltozat. Ebből a legalább húsz fiúval végző Gordon Northcott (Jason Butler Harner megrázóan jól játszik) sorozatgyilkos és az alapsztori összefüggése ad némi ízelítőt. 

Azt ugyan nem tudjuk meg, mi motiválta a gyerekek meggyilkolásában örömét lelő férfit, de felakasztásakor a jelen lévő Angelina Jolie-val együtt  mindvégig arra várunk, hogy kimondja, Walter él, legalábbis nem az ő keze által halt meg. De nem mondja ki, holott később..., de valamit csak hagynék a primér élményből a nézőknek... Igaz, a film végén futó, a sztori utóéletét taglaló szöveg sem ad igazán megnyugtató magyarázatot Walterról. 

Eastwood klasszikus filmformanyelven beszél, a szerteágazó történet mesélésekor el tudja választani a fontosat, a kevésbé fontostól, a hosszan kitartott jelenetek  kétórás mozi!  is fogva tartják az embert. Sokakat pedig  gondolom  a főszereplő mélyvörösre rúzsozott, érzéki szája. Amit ezúttal senki sem csókol meg, itt  most másról van szó.

Tom Stern által igazán invenciózusan fényképezett alkotás könyörtelenül és szikáran szól az városról, amit megfertőzött a bűn.

Mozimánia és Filmkritika - Klikk ide!