Értékmentés a Muravidéken: magyar hímzőszakkörök Szlovéniában

Az évforduló kapcsán pénteken este átfogó kiállítást nyitottak a lendvai várban, ahol könyvbemutatóra is sor került. A Hogy ne menjen feledésbe című sorozat második köteteként Kepéné Bihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán néprajzkutatók együttes munkássága eredményeként jelent meg egy közel száz oldalas kiadvány Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken címmel. 

- A néphagyományok közül mindig is a népművészet volt az, amely leginkább a közérdeklődésnek örvendett - mondta a kiállításmegnyitó és a könyvbemutató alkalmából Kepéné Bihar Mária. - A szlovéniai magyarság népművészeti értékei közül talán a hetésinek nevezett népviseletére és hímzésére a legbüszkébb. A hetési népi textilkultúra legértékesebb megnyilvánulásai a szőttesek és a gazdagon hímzett viselet. A hetési hímzés olyan néprajzi értékeket hordoz, mint a subrika díszítés vagy a bújtatásos öltés. Ma már nehéz elképzelni, de igazán kevésen múlott, hogy ez a kincs örökre elvesszen.

A hímzőszakkörök tevékenysége ma az egyik legfontosabb hagyományőrző munka Szlovénia magyarlakta területein. A díszítőművészet felélesztésében és meghonosításában fontos szerepe volt dr. Kerecsényi Edit etnográfusnak, aki az 1980-as években kezdett néprajzi kutatásokba a Muravidéken. Ennek köszönhető, hogy negyedszázada Csentén megalakult az első muravidéki hímző szakkör. A szlovéniai magyarság körében jelenleg 14 ilyen önképző kör működik, s három hímző népi iparművész is tevékenykedik a térségben.

A kiállítás kapcsán Lendvai Kepe Zoltán a Galéria és Múzeum szerepére hívta fel a figyelmet, hiszen az általuk már hosszú évek óta folytatott gyűjtés és rendszerezés szintén hozzájárul az értékmentő tevékenységhez. A negyedszázados jubileumra szervezett kiállítás anyagát mintegy hatszáz kézimunkából válogatták össze, a hetési hímzések mellett a Kárpát-medence egyéb tájegységeinek motívumvilágát bemutatva.