Népszavazás lesz a görög mentőcsomagról

Papandreu a kormány sorsát a pénteken megtartandó parlamenti bizalmi szavazás eredményére bízza. "Ragaszkodunk tervünkhöz, a demokrácia nem lehet csak látszólagos, pénteken meg fog nyilvánulni, és hiszünk abban, hogy megnyerjük a bizalmi szavazást, dacára annak, hogy a kormányzó szocialista párt képviselői között is nagy a nézeteltérés. Nem bukik meg a kormány!" - jelentette ki a szóvivő.

Papandreu hivatalának közleménye szerint ez mondta minisztereinek: "Erőszakkal semmilyen programot nem fogunk bevezetni, csakis a görög nép beleegyezésével. Ez az ország demokratikus hagyománya, és megköveteljük, hogy külföldön is tiszteletben tartsák. Hiszem, hogy tiszteletben fogják tartani."

Azt fogják megkérdezni a görögöktől, hogy akarják-e az új megállapodást, és hogy az ország bent maradjon-e az eurózónában. A dilemma nem az, hogy "ez a kormány vagy egy másik", hanem hogy "igen vagy nem a megállapodásra", "igen vagy nem az euróra" - tette hozzá.

Mint mondta, tudja, hogy lesznek kedvezőtlen piaci reakciók, de szerinte a nyugtalanság ideiglenes lesz. A másik megoldás előre hozott választások kiírása lett volna, de azzal a kormány csak "a felelőssége alól bújt volna ki", és a helyzet azzal fenyegetett volna, hogy csődbe megy az ország - érvelt a kormányfő.   

Megdöbbenés fogadta szerte Európában a kormányfő döntését a népszavazásról és a bizalmi szavazásról. A nyugat-európai értéktőzsdék kedden erősen mínuszban zártak, miután a befektetők körében valóságos részvényeladási pánikot váltott ki a görög bejelentés.

Az új fejlemény miatt rendkívüli válságtanácskozást tartanak szerdán Cannes-ban az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői.

A görög kormány válságtanácskozása után Papandreu elnökletével összeült az állambiztonsági tanács, és leváltotta a görög fegyveres erők teljes vezérkarát, valamint felmentette tisztségéből a szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság további tucatnyi főtisztjét. Erről a védelmi minisztérium számolt be közleményben.

A fegyveres erők élén a vezérkari főnökök bizottsága áll, amelynek van egy elnöke, és tagja egy-egy vezérkari főnök a szárazföldi hadseregtől, a haditengerészettől és a légierőtől.

Egy minisztériumi forrás elmondta, hogy a biztonsági kabinet ülését már régen kitűzték erre a napra, be volt tervezve a katonai vezetés leváltása, és annak semmi köze a politikai vagy a gazdasági helyzethez.

Az ellenzéki pártok azonban azonnal támadták a kormányt a vezérkar leváltása miatt. "Maguknak végük van! Hagyják békén a fegyveres erőket!" - mondta Margaritisz Cimasz, az ellenzéki jobboldali Új Demokrácia párt védelmi kérdésekkel foglalkozó politikusa. Antidemokratikusnak nevezte az intézkedést.

"Ez csak a bizonytalanságot és az aggodalmat növeli a közvéleményben" - állapította meg a Demokratikus Baloldal párt.

OLDALTÖRÉS: Görög népszavazás: válságcsúcsot tartanak

Megdöbbenés fogadta kedden szerte Európában Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő előző napi döntését, hogy népszavazást írnának ki a Görögország megsegítését célzó, a múlt héten Brüsszelben kialkudott pénzügyi mentőcsomagról. A nyugat-európai értéktőzsdék kedden erősen mínuszban zártak, miután a befektetők körében valóságos részvényeladási pánikot váltott ki a görög bejelentés.

Az új fejlemény miatt rendkívüli válságtanácskozást tartanak szerdán Cannes-ban az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői.
   
A rendkívüli válságcsúcsról Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök állapodott meg telefonon.
   
A találkozón e két politikus mellett az Európai Bizottság, az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt. Merkel és Sarkozy külön megbeszélést tart Jeórjiosz Papandreu miniszterelnökkel.
   
A német kancellár és a francia elnök hangsúlyozta, hogy mielőbb ki kell dolgozni az uniós csúcstalálkozón született megállapodások végrehajtásának ütemtervét.
   
Megdöbbenéssel fogadták német politikai és gazdasági körökben a görög miniszterelnök bejelentését. A berlini kormány hivatalosan nem kommentálta a tervezett görög népszavazást, de a kormánypártok és az ellenzék vezető tisztségviselői egyaránt úgy vélekedtek: a tervezett referendummal Papandreu nemcsak országa, hanem az euróövezet jövőjét is kockáztatja.
   
A francia elnök is megdöbbenéssel fogadta a görög bejelentést. Nicolas Sarkozy hétfő estig azt hitte, hogy a görög államcsőd és a bankok feltőkésítésének kérdéseit rendezték. Most viszont hirtelen minden kezdődik elölről - írta kedden honlapján a Le Monde. A napilap szerint aggasztó, hogy a népszavazásig hátralévő időben a Brüsszelben eldöntött terv összeomolhat: hogyan lehetne elképzelni, hogy a külföldi bankok elengedik a hitelek felét, ha a görögök közben népszavazáson az államcsődről döntenek? - tette fel a kérdését a Le Monde.
   
Ez a veszély egyelőre nem fenyeget. A nemzetközi bankok továbbra is tartják magukat a múlt heti megállapodáshoz, amely szerint a magánbefektetők leírják a görög állammal szemben fennálló követeléseik ötven százalékát, azaz mintegy 100 milliárd eurót - tudatta közleményében a bankok érdekképviseleti szerve, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF).
   
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője - aki szintén ott lesz Cannes-ban - elmondta: a görög kormányfő a népszavazási döntés előtt nem konzultált az európai vezetőkkel. A lépés pedig "nagy idegességet és bizonytalanságot" eredményezett az eurózóna szempontjából már eddig sem biztonságos helyzetben.
   
Londoni elemzők "kétségbeesett, kockázatos" lépésnek nevezték keddi helyzetértékelésükben a görög kormányfő döntését.
   
A szakértők szerint Papandreu népszavazási felhívása "óriási politikai hazárdjáték", amelynek célja a lázongók elhallgattatása, egyszersmind új felhatalmazás megszerzése a választóktól. A kezdeményezés ugyanakkor jelentős mértékben növeli a bizonytalanságot a Papandreu-kormány, "és ami még fontosabb", az EU-csúcson kimunkált intézkedéscsomag sorsával kapcsolatban - mutattak rá az elemzők. Hozzátették ugyanakkor: miután a kormánytöbbség a lehetséges minimumra csökkent Görögországban, nem biztos, hogy a Papandreu-kormány egyáltalán eljut a népszavazásig, sőt "nagyon is valószínűtlen", hogy fennmarad januárig, vagyis a referendum várható időpontjáig.
   
Pénteken bizalmi szavazást tartanak a görög parlamentben, de még ha túl is éli ezt a Papandreu-kormány, januárig még el kell fogadtatnia a jövő évi költségvetést és az új adótörvényeket.
   
A Handelsblatt német üzleti napilap azt írta, Papandreu politikai öngyilkosságot követ el. Ugyanakkor ennél is rosszabbnak nevezte, hogy a görög miniszterelnök országát még mélyebb politikai válságba sodorja. Az újság szerint a teljes bizonytalanság időszaka köszönt Görögországra. A politikai káosz előjelei közepette bizonytalan, hogy a magánhitelezők a jövőben hajlandók lennének-e bármilyen önkéntes szerepvállalásra a görög államadósság csökkentése érdekében - vélekedett a Handelsblatt.
   
Berlini szakértők szinte elkerülhetetlennek nevezték a görög államcsődöt, és arra is utaltak: lehetséges, hogy Görögország kilép az euróövezetből, sőt talán kizárják. A görög válság kiéleződése kapcsán figyelmeztettek a "fertőzés" erősödésének veszélyére is, mindenekelőtt a Görögország utáni leggyengébb láncszemnek számító Olaszországot említve.
   
Silvio Berlusconi elismerte, a "váratlan" görög döntés "kétségtelenül nehézséget jelent a piacoknak". A milánói tőzsde az esti görög bejelentés után már délelőtt több mint öt százalékot zuhant, elsősorban a banki papírok szabadesése miatt.
   
Az olasz kormányfő próbálta megnyugtatni a piacokat. Közölte, hogy az olasz kormány végrehajtja a múlt héten Brüsszelben bejelentett reformintézkedéseket, és be fogják ezeket mutatni a G20-országok csütörtök-pénteki cannes-i csúcstalálkozóján. "A kormány döntéseit végre fogjuk hajtani a helyzet által diktált határozottsággal, szigorúsággal és gyorsasággal" - ígérte.
   
Elemzők szerint Görögország euróövezeti tagságának végét jelentheti, ha a népszavazáson a görögök elvetik az egyezséget. Felmérések szerint a lakosság 60 százaléka ellenzi a Brüsszelben tető alá hozott egyezséget.
   
A Fitch Ratings hitelminősítő londoni elemzői szerint emellett ha a görög népszavazáson elvetik az EU/IMF-programot, az növelné a "kényszerű és rendezetlen" görög államcsőd kockázatát. Mivel Görögországnak 2012 első negyedévében jelentős adóssághányadot kellene törlesztenie, a külső pénzügyi támogatás leállásának kényszerű és rendezetlen törlesztésképtelenné válás lehet a következménye - áll a Fitch Ratings elemzésében.