Hány gica kell egy ház tetejére?

Egy kéve öt gica, egy gicát három kötés fog le, négyzetméterenként 20-21 gicát kell lekötni a lécekre és négy réteg gica kerül egymásra. Most következik a számtanfeladat: hány gica kell egy ház tetejére?

Arany Gábor

Ha nehezíteni akarnám, a következő kérdés az lehetne: hány rozsszalmaszálból áll a gica? Nos, eltekintünk a megoldástól, elegendő, ha a végeredményben gyönyörködünk az egerszegi skanzenben. Ebben pedig részük volt azoknak a fiataloknak, is, aki tetőfedő szakmát tanulva párhetes gyakorlatukat töltötték a hottói kovácsműhely és a zalatárnoki pince felújításán.

- Az a jó, ha minél hosszabb a szalma, most 180 centis szálakkal dolgozunk  - mutatja a falumúzeum karbantartója, Vizsi György, aki pár éve, azóta nyugdíjba vonult kollégájától leste el a zsúpolás fortélyait. - Az első két tetővel sokat kínlódtam, aztán sikerült belejönni  - ismeri el.  - Régen ez a szakma apáról fiúra szállt, örökölték az ismereteket, ma már kevesen értenek hozzá. Nekünk ezért jelentenek nagy segítséget ezek a fiatalok  - magyarázza.
 

- Nem nehéz munka, csak kitartás kell hozzá  ad egymondatos-  jellemzést Orsós Attila.  - Láttunk ilyen házat máshol is, de nem tudtuk, hogyan készülhetett a teteje  teszi hozzá Szabó István.

 A 18 éves fiatalok az egerszegi Első Magyar -Dán Termelő Iskola diákjai és társaikkal együtt tetőfedést tanulnak. A jövő februárban szakmunkásvizsgával záruló kétéves oktatás alatt megismerik az összes tetőfedési technikát a legmodernebbtől a legősibbig. Utóbbihoz ideális gyakorlóterep a falumúzeum, ahol kéttucatnyi házat borít zsúp, amit 20-25 esztendő után cserélni kell, ezért minden évben egy-két házat sorra kerítenek.

 - Három-négy millió forintot költünk erre évente, de egy nagyobb épületnél csak a zsúp költsége elérheti a 2-3 millió forintot  - tudjuk meg Varju Andrástól.  - Idén három nagyobb épület került sorra, és a zalatárnoki pincét el sem tudtuk volna kezdeni a tanulók nélkül - magyarázza a megyei múzeumi igazgatóság műtárgyvédelmi és műszaki osztályának vezetője. 

- Ők kellő gyakorlatot szereznek nálunk ebben a ritka szakmában is, mi meg munkaerőt, segítséget kapunk. Ez egy fajta tapasztalatszerzés is számunkra. Máskor is fogadtunk fiatalokat, rendszeresen tartunk múzeumpedagógia foglalkozásokat, táborokat. Hiszen ezért vagyunk, hogy ismerjék meg a fiatalok a múltunkat, de felmerül a kérdés, miként lehet megoldani, hogy közben ezzel ne használjuk el a múzeumot. A mostani próbálkozás ennek egyik módja lehet. A fiatalok megismerkednek a falumúzeummal, amire nem biztos, hogy önmaguktól időt szánnának, közben szakmát is tanulnak, értéket teremtenek, és segítenek nekünk a felújításban. Ezzel mindenki jól jár  foglalja össze a több héten át tartó foglalkozás lényegét.



 Azt már Molnár Máté, a termelő iskola igazgatója árulja el, hogy hasonló, térítés nélküli gyakorlat keretében más szakmák tanuló is dolgoztak a városban. Például évekig gondozták a csácsi városrész zöldterületeit, kifestették a sportcsarnok helyiségeit, az Izsák-óvodában pedig perbolát készítettek.

-  Szívesen segítünk, ha felkérnek minket, mert azt tartjuk, az iskolának szimbiózisban kell léteznie a környezetével  - teszi hozzá Molnár Máté.

Ezek is érdekelhetik