Orbán öccse üzent: minden megfelel a szabályoknak

Nem szeretnék nyilatkozni, mert nem akarom felvenni a kesztyűt senkivel. Annyit azonban biztosan mondhatok: nálunk a szabályoknak megfelelően zajlik a termelés. Ezt üzente munkatársával Orbán Viktor miniszterelnök öccse, ifjabb Orbán Győző, aki édesapjával tulajdonolja a hahóti tőzegtelepeken is termelő Gánt-Kő és Tőzeg Kft.-t.

Horváth-Balogh Attila

Most a Lehet Más a Politika állította a figyelem középpontjába: nemrég sajtótájékoztatón kérték a kormánytól, hogy azonnal állítsa le a Zala megyében, a Szévíz-völgyében zajló, az elvileg védelem alatt álló lápokat megsemmisítő tőzegbányászatot.

- A természetvédelmi törvény védetté nyilvánította a magyarországi lápokat, amihez 2001-ben készült egy miniszteri jegyzék, javaslat, ami nevesítette is a hazai lápterületeket - bocsátotta előre a közelmúltbeli események kapcsán Bogár István, a zalaegerszegi Domberdő Természetvédelmi Egyesület elnöke. - Ezt a listát azonban az Alkotmánybíróság 2008-ban törölte, így azóta nincs igazodási pont, nem tudni pontosan, mi láp és mi nem az. Pedig a lápok fokozott védelmére szükség lenne, ugyanis e területek sok kuriózumszámba menő növényt rejtenek. Megyénkben már 10 százalék körülire csökkent a részarányuk.

Bogár István szerint már nem szabadna újabb bányanyitási engedélyeket kiadni, a meglévők esetében pedig lezárásuk után megfelelő rekultivációra lenne szükség. Ami nem jóléti víztározókat jelent, hanem közel az eredeti állapot visszaállítását. Hozzáfűzte, illúziói nincsenek, nem hiszi, hogy bekövetkezhetne a tőzegbányászat teljes felszámolása az említett területen, az önkormányzati és a politikai lobbi ugyanis szerinte erősebb annál.

Ugyanakkor Pötréte polgármestere, Gáspár Károly azt gondolja, a lápok védelmét az ésszerűség határai között kellene megvalósítani - tagadhatatlan, a települések élvezik a bányászat előnyeit.

- Itt van ez a gyönyörű horgásztó, most mitől lenne jobb, ha a helyén elvadult dzsungel lenne - kérdezte a 270 lelkes kistelepülés határában kialakított egyik víztározónál. - Horgászegyesület kezeli, őshonos halakat telepítettek bele, például aranykárászt, compót, csukát, rengeteg pecás keresi fel évről évre. A turizmus az egyetlen, ami kitörési pontot jelenthet a falunak, mert más munkahely errefelé nincs. S az sem utolsó szempont, hogy a tőzegbányászattal foglalkozó vállalkozás télen a munkagépeivel rendszeresen eltakarítja a havat a fontosabb utakról...

A Pötréte és Hahót között tőzeget kitermelő és csomagoló Terrakontroll Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Ágh Pál álláspontja szerint a lápok védetté nyilvánításával nem lehet a vállalkozások szerzett jogait csorbítani, hiszen az érintett területek többségén - így például a Szévíz-völgyben is - régóra, már az ötvenes évek óta zajlik kitermelés.

- Nem értem a mostani hecckampányt, hiszen a Zalában tőzegbányászatot végző vállalkozások még ha időben nagy szórással is, de mindannyian a lápok 2003-as védetté nyilvánítása előtt kaptak engedélyt a kitermelésre - szögezte le a szakember, aki a Nemzetközi Láp- és Tőzegtársaság magyar nemzeti bizottságának elnökhelyettese is. - A bányatelkekre utólag ráhúzni ezeket a rendelkezéseket, úgy érzem, sértő. Napjaink történései kapcsán pedig azt hiszem, egyértelműen politikai ütésváltásról van szó, aminek a hátrányait mi is szenvedjük. Pedig szerintem a megye is nyert a munkánkkal, méghozzá egy csodálatos tófüzért, ami akár még a természetvédelem ékessége is lehetne.

Az évekkel ezelőtti Orbán-bányák perben a hahótiakat dr. Vári László ügyvéddel közösen képviselő környezetvédelmi szakjogász, a nagykanizsai dr. Martinecz Antal szerint a zűrzavaros viszonyok rendezéséhez, a lápok lajstromba vételéhez két dolog kellene: valódi szándék és pénz. Befektetés nélkül nem lesz eredmény, márpedig ezeket a természeti értékeket szerinte igenis, tényleges védelem alá kell helyezni. Mert az ökológiai egyensúlyba elég csak egyszer rosszul belenyúlni , már az is visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, dr. Fülöp Sándor két vizsgálatot indított a lápvilág ügyében saját hatáskörben.

- Egyrészt a Hahót-Pötréte-Pölöske térségben található bánya működési engedélyeinek törvényességét vizsgáljuk, másrészt pedig - mivel a lápokkal kapcsolatban már nem a mostani az első ügy - átfogó kutatást is indítottunk, amiből általános állásfoglalást szeretnénk megjelentetni, melyben a lápvédelemmel kapcsolatos jogi és ökológiai problémákra világítunk majd rá - árulta el dr. Babai-Belánszky Tamás, az országgyűlési biztos hivatala jogi főosztályának vezetője. - Sajnos, mivel hatósági jogkörünk nincs, a konkrét esetekben részünkről szankció nem merülhet fel. Azt reméljük azonban, hogy a nyilvánosság ereje majd kikényszeríti a politikusokból a szükséges lépéseket.

Ezekről, s a tervezett intézkedésekről az illetékes tárcától, a Vidékfejlesztési Minisztériumtól szerettünk volna információkat kapni - ám péntek délutánig nem érkezett válasz a kedden, e-mailben elküldött kérdéseinkre.

Növényi eredetű

A tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző kőzet és talaj, a félig szárazföldi humuszképződés terméke – írja a Wikipedia. Erősen nedves, víz által borított és levegőtől elzárt körülmények között, elhalt növények törmelékéből képződik biológiai, kémiai és fizikai folyamatok révén. Tőzegképződésre alkalmas körülmények gyakran lefolyástalan területek, lefűződött holtágak, sekély tavak, patakpartok területén alakulnak ki. Ezeket az élőhelyeket tágabb értelemben lápoknak nevezzük.  

OLDALTÖRÉS: Szerintem



Szerintem (jegyzet)

Ember legyen a talpán, aki igazságot tesz természetvédők és tőzegbányászok ügyében. (Meg még ide vehetnénk az erdőgazdálkodókat, nagyüzemek, áruházak építtetőit is, akik az érintetlen természet rovására terjeszkednek.) Nem könnyű megtalálni az arany középutat a magán- és a közösségi érdek, vagy éppen érdekek közt. Mert ahogy az már csak a világ nagy és megoldatlan problémáival lenni szokott: mindenkinek megvan a maga igaza. A természetvédő az emberiség életterét félti, amit a másik oldal a saját igényeire akar szabni – attól az még persze, élettér marad, csak másként. A mi életterünk, amit viszont mástól veszünk el. De nincs mit tenni, az ember önző. Ezért áll a tápláléklánc végén.



Szerintem (jegyzet)

Ember legyen a talpán, aki igazságot tesz természetvédők és tőzegbányászok ügyében. (Meg még ide vehetnénk az erdőgazdálkodókat, nagyüzemek, áruházak építtetőit is, akik az érintetlen természet rovására terjeszkednek.) Nem könnyű megtalálni az arany középutat a magán- és a közösségi érdek, vagy éppen érdekek közt. Mert ahogy az már csak a világ nagy és megoldatlan problémáival lenni szokott: mindenkinek megvan a maga igaza. A természetvédő az emberiség életterét félti, amit a másik oldal a saját igényeire akar szabni – attól az még persze, élettér marad, csak másként. A mi életterünk, amit viszont mástól veszünk el. De nincs mit tenni, az ember önző. Ezért áll a tápláléklánc végén.



Szerintem (jegyzet)

Ember legyen a talpán, aki igazságot tesz természetvédők és tőzegbányászok ügyében. (Meg még ide vehetnénk az erdőgazdálkodókat, nagyüzemek, áruházak építtetőit is, akik az érintetlen természet rovására terjeszkednek.) Nem könnyű megtalálni az arany középutat a magán- és a közösségi érdek, vagy éppen érdekek közt. Mert ahogy az már csak a világ nagy és megoldatlan problémáival lenni szokott: mindenkinek megvan a maga igaza. A természetvédő az emberiség életterét félti, amit a másik oldal a saját igényeire akar szabni – attól az még persze, élettér marad, csak másként. A mi életterünk, amit viszont mástól veszünk el. De nincs mit tenni, az ember önző. Ezért áll a tápláléklánc végén.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!