Elöljáróikra mutogatnak a gyorshajtások eltussolásával vádolt rendőrtisztek

A vádlottak által csatolt és a tárgyaláson bemutatott iratok között volt az ismert televíziós Juszt Lászlóé, amelyen kézzel írva az szerepel, "Gergényi kérése" (Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány), Kacziba Antal nyugalmazott rendőr tábornok ügyének irata, amelyre azt írták, "Hatala rvogy. kérése" (Hatala József rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság volt közbiztonsági főigazgatója, jelenlegi országos rendőrfőkapitány), de ismertették a Lendvai Ildikó szocialista politikus és a volt főpolgármester, Demszky Gábor egyik családtagjának ügyében készült iratokat is.
   
"Nem minket hívott Demszky úr!" - mondta az egyik középvezetői beosztású vádlott a tárgyaláson.
   
Az ismert személyekhez köthető, eltussolt szabálysértések ügyében már jobbára elévült a hivatali visszaélés, az ügyben vád tárgyává tett 23 eset 2004-2005-ben történt.
   
Juszt László az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta: ő ilyet nem kért, ráadásul 1989 óta nincs is a nevén személygépkocsi.
   
Az ügyészség szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egyik már nyugalmazott, illetve egyik jelenleg is aktív osztályvezetője a hatáskörét túllépve szüntetett meg összesen 23 kirívóan durva, kiemelt vagy többszörös közlekedési szabálysértés miatt indult eljárást, többnyire gyorshajtások ügyében.
   
A törvény szerint a vádban szereplő hivatali visszaélés három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
   
A két megvádolt rendőrtiszt az eljárás során tagadta bűnösségét, azzal védekeztek, hogy többnyire elöljáróiktól kapott parancsot hajtottak végre, és amikor a vádbeli hivatali beosztásukba kerültek, már egy sokéves gyakorlatot örököltek meg, egyébként is azt hitték, van mérlegelési jogkörük a szabálysértési eljárások megszüntetése körében.
   
A védelem szerint álláspontjukat támasztja alá egy legfőbb ügyészségi dokumentum is.
   
Lapid Lajosnak, a BRFK volt közbiztonsági főkapitány-helyettesének a hétfői tárgyaláson ismertetett korábbi tanúvallomása szerint a "polgárbarát" rendőrség jegyében szüntettek meg szabálysértési ügyeket, például abból a megfontolásból, hogy ne lehetetlenítsék el azokat, akiknek a munkájához nélkülözhetetlen a jogosítvány.
   
Komáromi Endre, a BRFK közlekedésrendészeti főosztályának volt vezetője a tárgyaláson ismertetett korábbi tanúvallomásában arról beszélt, hogy a szabálysértési ügyek tömege "agyonnyomta" a BRFK-t, különösen a buszsávok bekamerázása után, a szabálysértési ügyeket intézők pedig létszámhiánnyal küszködtek, és a szabályozás sem volt egyértelműnek tekinthető.
   
A büntetőeljárásban egy éve már született elsőfokú ítélet, méghozzá felmentés, azzal az indoklással, hogy a vádlottak tévedésben voltak cselekményük társadalomra való veszélyességét illetően. Azt a döntést azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot. Ebben a megismételt eljárásban a következő, áprilisi tárgyaláson várhatóan kihirdeti elsőfokú ítéletét a Fővárosi Bíróság.
   
Bényi Mónika, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy nem kívánnak reagálni a bíróságon elhangzottakra.