Jó tudni: sok minden változhat a bíróságok életében

Gyorsabbakká válhatnak a bírósági eljárások az igazságügyi tárca minap benyújtott törvényjavaslatának köszönhetően. A bíróságok hatékonyabb működését célzó törvénycsomag 185 paragrafusból áll.

MTI

 - A büntetőperek elhúzódásának megakadályozását szolgálja a büntetőeljárási törvény módosítása - kezdte dr. Mesterházy István, a megyei bíróság büntető kollégiumának vezetője, aki segített a változásokból párat megismerni. Például szűkebb körű lesz a székhelybíróságok kizárólagos illetékessége, ez a terhek megosztását, az eljárások gyorsítását eredményezheti.

 

- Szintén ezt szolgálja, hogy a vádlott jelenléte nem kötelező a tárgyaláson, ha előzetesen bejelentette, hogy nem kíván részt venni. Ennek a lehetőségére az idézésben hívják fel majd a figyelmét, de ez esetben kötelező a védelem. Az így meghozott ítélet ellen a vádlott kérhet jogorvoslatot, de nem hivatkozhat arra, hogy nem volt jelen a tárgyaláson - magyarázta.

Egyszerűsítés lesz az is, hogy az ügyész a vádiratban indítványozhatja bizonyos tanúk kihallgatásának mellőzését, elegendő csak felolvasni a nyomozáskor tett vallomásukat - azt bíróság dönti el, elfogadja-e az indítványt.

Az időhúzás egyik lehetőségét zárják ki azzal, hogy akadályoztatásakor a meghatalmazott védő köteles gondoskodni a helyettesítéséről. Ha nem teszi, rendbírsággal sújtható, és a mulasztása miatti összes költséget is állnia kell, s helyette a bíróság rendel ki másik védőt. Korábban ugyanis ilyen hiányzás miatt el kellett napolni a tárgyalást.

- Nem lehet indok az elhalasztásra, ha a kirendelt ügyvéd arra hivatkozik, hogy nem tudott felkészülni. Ilyenkor érdemi határozat nem hozható, a bizonyítási eljárás nem fejezhető be, ám a tanúk és vádlottak kihallgathatók - emelte ki dr. Mesterházy István.

- Szerintem ez nem jelent nagy változást, eddig is ez volt a gyakorlat, meghatalmazott védő kötelessége volt, hogy gondoskodjon a helyettesítéséről - reagált dr. Jákli Tibor, zalaegerszegi ügyvéd.

 

Jelentős időt lehet megtakarítani azzal is, hogy ezentúl nem kell az iratokat - korábbi vallomásokat, szakértői véleményeket - szó szerint felolvasni, elegendő csak a lényegüket ismertetni, tértünk át a következő módosításra.

- Belátható ennek célszerűsége, hiszen a bonyolultabb ügyben keletkező több ezer oldal irat felolvasása napokig tarthat, miközben minden érintett kezében ott vannak az anyagok - mutatott rá dr. Mesterházy István.

 

 

Az eljárás egyszerűsítését szolgálja, hogy kibővült a tárgyalás mellőzésének lehetősége. Eddig a három évnél nem hosszabb szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményeknél lehetett ezzel élni. Az új határ most már öt év lesz, s míg eddig ilyen eljárásban egy évnél hosszabb szabadságvesztést nem lehetett kiszabni, ez most két esztendőre változik, s ez felfüggeszthető. Talán több ilyen eljárást eredményezhet, hogy az ügyész is indítványt tehet erre, amellett, hogy hivatalból a bíróság folyamodhat ehhez.

- Ezzel akkor élhetnek, ha a tényállás egyszerű, a vádlott elismeri a bűncselekményt, rendelkezésre állnak a bizonyítékok - sorolta. Az elmúlt évek közvéleményt borzoló döntései tükröződnek abban, hogy az eljárások alapossága érdekében a helyi bíróságokon is lehet öttagú tanácsban ítélkezni, ha az ügy nagysága, bonyolultsága indokolja, illetve megyei bíróságon, amennyiben a kiszabható büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés lehet.

- Több ponton változik a büntető törvénykönyv. Például fogolyszökésnek minősül, ha valaki a házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom előírásait komolyan megsérti, hosszabb időre távozik, ki akarja vonni magát a kényszerintézkedés alól. Ez rendbírság helyett egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz - tért át a másik területre.

Emellett az uniós előírásokhoz igazítják a természet- illetve környezetkárosítás meghatározását. Zaklatás pedig nemcsak a volt, hanem a jelenlegi házas-, illetve élettárs sérelmére is elkövethető. A kábítószernek minősülő anyagok besorolását, meghatározását is pontosítják. Az eljárásokat érintő alkotmánybírósági határozatok miatti változások egyike a kötelező ügyészi részvétel a tárgyalásokon.
Bizonyos esetekben azonban ügyészségi titkárok is képviselhetik a vádat. A másik a zárt adatkezelést érinti, ha a tanú ezt kéri, a bíróság nem mérlegelhet, hanem el kell fogadnia. A tárgyalásra szóló idézést az eddigi öt helyett nyolc nappal korábban kell kézbesíteni a vádlottnak. Ha ennél kevesebb idő áll rendelkezésre, ám a vádlott védőjével egybehangzóan kéri, akkor a tárgyalás megtartható. Az összbüntetésbe foglalást érinti, hogy az erre vonatkozó megismételt indítványról csak akkor kell határozatot hozni, ha új körülmény merült fel. Az időhúzás egyik módja a bíró elleni elfogultsági kifogás benyújtása. Ha ismételten és alaptalanul kerül erre sor, akkor ez már a vádlott esetében is szankcionálható, rendbírsággal büntethető.


A törvény gyorsítani kívánja a nyomozást is. Ennek jegyében szűkül az ügyész nyomozást felügyelő szerepe, egyszerűbb lesz a nyomozás meghosszabbítása. Az eljárás elrendelésétől hat hónapig a felügyelő ügyész, az után az ügyészség vezetője, egy év elteltével a felettes ügyészség vezetője, két év után a legfőbb ügyész határoz erről. Ezzel közelebb került a nyomozáshoz a döntés szintje - emelte ki végezetül dr. Mesterházy István.

- A módosítások összességükben az egyszerűsítést szolgálják, ami üdvözlendő - fogalmazta meg dr. Jákli Tibor. - A több vádlottas ügyek esetében például sokat segíthet, hogy távollétben lefolytatható a tárgyalás. Nagyon jó elképzelés, hogy bizonyos esetekben nem kell minden tanút meghallgatni, ezzel sok időt, költséget lehet megtakarítani. Beismerő vallomás, megfelelő tárgyi bizonyítékok esetén felesleges az időt húzni. Szerintem még egyéb lehetőségeket is meg kellene vizsgálni, például lényegesen enyhébb büntetéssel kellene honorálni a beismerő vallomást - vetette fel végezetül.

OLDALTÖRÉS: Tisztázatlan kérdések

 

 

 

 Tisztázatlan kérdések 

 A gyakorlat dönti majd el, hogy a változások menynyire válnak be, kezdte Lemléné dr. Bita Mónika ügyvéd, aki korábban bíróként a pulpitus másik oldaláról tartotta kezében a büntetőeljárásokat. 

– Íratlan etikai szabály, hogy a védő köteles gondoskodni a helyettesítésről, Zalában eddig nem is volt jellemző az ilyenfajta időhúzás – emelte ki Lemléné dr. Bita Mónika. – A tárgyalás kényszerű elnapolását elkerülendő tehát a védő helyettesítésére ezután a bíróság rendel ki, de hol fog találni azonnal mozgósítható ügyvédet? A helyettesítő miként készül fel? Ha időt kér, elnapolást indítványoz, akkor, mennyire gyorsítható az eljárás? Ha nem kap időt a felkészülésre, védői feladatait megfelelő módon látja el? Tény, a bizonyítás nem fejezhető be, perbeszédre napolni kell, ez viszont a gyorsítás ellen hat. A szándék azonban érthető, mert időt, költségeket lehet megtakarítani – ismerte el.

Üdvözlendőnek tartja, hogy hatvanról harminc napra csökkent a bíróságok számára tárgyalás előkészítésnek ideje, ez az eljárásokat gyorsítja. A változások egyike szerint a tárgyalás megtartható a vádlott távollétében, ha részvételéről előzetesen lemond.

– Mi lesz ilyenkor a fellebbezési joggal, az indítványokkal? Milyen lesz a vádlott védői képviselete? Mi történik, ha menet közben módosul a vád? Ezeket nem tisztázta a törvény – vetette fel. Rövidülhet az eljárás azzal is, hogy nem kell minden tanút meghallgatni a bíróságnak. – Költséget, időt takarítanak meg így, de csak akkor működik, ha a nyomozáskor alapos munka zajlott, kellő részletességgel vették fel a vallomásokat – emelte ki.

– A tisztázatlan kérdések ellenére jók a módosítások, valós problémákra kínálnak megoldásokat – összegezte. 

 

OLDALTÖRÉS: Szerintem



Szerintem (jegyzet)


 Egy változást nagyon hamar érezni fog a jogkereső zalai közönség: márciustól a győri helyett a pécsi táblabíróság dönt a Zala Megyei Bíróság illetékességébe tartozó ügyekben előterjesztett jogorvoslati kérelmekről. A váltás oka, hogy a Győri Ítélőtáblára jóval több beadvány érkezik, mint a pécsi fellebbviteli bíróságra. Sokkal többen élnek ugyanis az északibb régióban, ezt egyenlítik ki az átállással. Viszont ez órákban mérhető hátránnyal jár majd attól függően, honnan kell Pécsre utazni Győr helyett. Csak remélni lehet, hogy az eljárásokat gyorsító változtatásokkal heteket, hónapokat, tán éveket is nyerünk.



Szerintem (jegyzet)


 Egy változást nagyon hamar érezni fog a jogkereső zalai közönség: márciustól a győri helyett a pécsi táblabíróság dönt a Zala Megyei Bíróság illetékességébe tartozó ügyekben előterjesztett jogorvoslati kérelmekről. A váltás oka, hogy a Győri Ítélőtáblára jóval több beadvány érkezik, mint a pécsi fellebbviteli bíróságra. Sokkal többen élnek ugyanis az északibb régióban, ezt egyenlítik ki az átállással. Viszont ez órákban mérhető hátránnyal jár majd attól függően, honnan kell Pécsre utazni Győr helyett. Csak remélni lehet, hogy az eljárásokat gyorsító változtatásokkal heteket, hónapokat, tán éveket is nyerünk.



Szerintem (jegyzet)


 Egy változást nagyon hamar érezni fog a jogkereső zalai közönség: márciustól a győri helyett a pécsi táblabíróság dönt a Zala Megyei Bíróság illetékességébe tartozó ügyekben előterjesztett jogorvoslati kérelmekről. A váltás oka, hogy a Győri Ítélőtáblára jóval több beadvány érkezik, mint a pécsi fellebbviteli bíróságra. Sokkal többen élnek ugyanis az északibb régióban, ezt egyenlítik ki az átállással. Viszont ez órákban mérhető hátránnyal jár majd attól függően, honnan kell Pécsre utazni Győr helyett. Csak remélni lehet, hogy az eljárásokat gyorsító változtatásokkal heteket, hónapokat, tán éveket is nyerünk.

 

OLDALTÖRÉS: Bíróság: Zala megye a Pécsi Ítélőtábla illetékessége alá kerül

 

 

 

Bíróság: Zala megye a Pécsi Ítélőtábla illetékessége alá kerül

A bíróságok szükséges létszámának évenkénti meghatározásától, a bírák folyamatos képzésétől és szabályok egyszerűsítésétől várja a kormány a bírósági eljárások gyorsítását. Az elsőfokú büntetőügyeket a többi között úgy rövidítenék, hogy a bíróság a vádlott távollétében is lefolytathatná az eljárást. A kabinet változtatna az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) összetételén is, tagjai közé sorolva a költségvetésért felelős minisztert.

 Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter benyújtotta a parlamentnek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló törvények módosításáról szóló, 185 paragrafusból álló javaslatát.
   
Az előterjesztés indoklása szerint az egyik legfontosabb elvárás az igazságszolgáltatással szemben, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek hasonló ügyeiben az ország bármely pontján azonos döntés szülessen, hozzávetőleg azonos és ésszerű idő alatt. A kormány célja ezért, hogy már rövid távon eredményt hozó lépéseket tegyen a bíróságok hatékony működésére és az eljárások gyorsítására.
   
Ennek érdekében úgy módosítanák a büntetőeljárási törvényt, hogy a védők távollétükben kötelesek legyenek gondoskodni helyettesítésükről, ellenkező esetben szankcióra számíthatnának. Az előterjesztő szerint a védők így nagyobb arányban jelennek majd meg a tárgyalásokon, és visszaeshet az eljárásokat taktikai okból elhúzó esetek száma.
   
Az indítvány megengedné, hogy a bíróság - fiatalkorúak kivételével - a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is lefolytathassa az eljárást és határozatot hozzon, ha a vádlott nem kíván részt venni a tárgyaláson. A tárgyalásmellőzés lehetőségét kiterjesztenék az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményekre.
   
A javaslat indoklása kitér arra, hogy a büntetőeljárásokat főként az első fokon elhúzódó perek lassítják, ezért szükséges az eljárásban részt vevők jogait ténylegesen nem szolgáló szabályok megváltoztatása.
   
A polgári perrendtartás módosításának legfontosabb eleme, hogy kötelező jogi képviselet esetében szigorú határidőkhöz kötnék a keresetváltoztatás, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztését.
   
A javaslat pályaalkalmassági vizsgálat bevezetésével szigorítaná a bírósági vezetők kinevezésének feltételeit.
   
A bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosítása újraszabályozná a pályaalkalmassági vizsgálat szabályait, így a kinevezés előtt állást kellene foglalni abban a kérdésben, hogy a jelöltet a személyiségjegyei alkalmassá teszik-e a bírói munka elvégzésére. A vizsgált kompetenciák közé tartozna a döntési képesség mellett a határozottság, az előrelátás, a tárgyilagosság, és figyelembe kellene venni a jelöltek igényességét, kreativitását és "integritását" is.
   
A közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat emellett a bírák rendszeres, ötéves ciklusokra bontott kötelező képzését írná elő, illetve megújítaná az értékelésükre kidolgozott rendszert. A jelenleg működő fegyelmi bíróságokat szolgálati bíróságok váltanák fel.
   
A kormány tizennégyre bővítené a bírák esetében jelenleg alkalmazott tíz fizetési fokozatot: az emelkedő juttatásokkal a hosszú szolgálati idővel rendelkező bírák anyagi ösztönzését kívánják elérni.
   
A javaslat alapján változatlanul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látná el a bíróságok központi igazgatását, ugyanakkor az OIT kiemelt feladata lenne a bírák munkaterhét mérő rendszer kialakítása, és ennek alapján a bírói létszám évenkénti meghatározása. A rendszer az ügyek száma mellett azok nehézségét is figyelembe venné.
   
A kormány módosítaná az OIT összetételét. A testület tagja lenne az igazságügyi mellett a költségvetésért felelős (jelenleg a nemzetgazdasági) miniszter is, miközben a választott bírók száma nyolcra csökkenne a testületben.
   
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló jogszabály módosításával az indítvány újraszabályozná a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárásait. Az indoklás szerint gondot okoz, hogy a jogegységi eljárások jelentős késéssel követik a jogalkalmazási problémákat, így nem járulnak hozzá az alsóbb szintű bíróságok egységes jogalkalmazásának megteremtéséhez. A változások között szerepel, hogy az ítélőtáblák elnökeivel bővítenék a jogegységi eljárás indítványozására jogosultak körét.
   
A Legfelsőbb Bíróságon a joggyakorlatot elemző csoportok működnének; tevékenységüket évente előre meghatározott tárgykörökben végeznék.
   
A törvényjavaslat az egységes bírói szervezetbe integrálná az ítélőtáblákat, valamint beemelné a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénybe azt az alkotmányban szereplő szabályt, hogy a helyi bíróságon egyes ügyekben bírósági titkár is eljárhat.
   
A kormány egy további, a bíróságok területi illetékességének szabályait rendező törvényjavaslatot is benyújtott. Ez kimondja, hogy 2011. március 1-jétől a kiegyenlített terhelés érdekében a Győri Ítélőtáblához tartozó Zala megye átkerül a Pécsi Ítélőtábla illetékessége alá.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!