Ilyen gömböcöket még nem látott! Zalai lány is díszíti a fantasztikus találmányt

A gömböcről a legtöbb ember annyit tud, hogy az agyasok már megint kitaláltak valamit, amit nem nagyon értünk, de a kínaiak oda vannak érte a sanghaji világkiállításon. A magyar néplélek nem feltétlenül olvad el attól: íme az első test, aminek két egyensúlyi pontja van.

Magyar Hajnalka

Mégpedig a zalaegerszegi Hóbor Eszter, aki budapesti társával, Mangel Jánossal közösen indult a Gömböc-kifestő pályázaton. Szakértő zsűri választotta ki a 10 legjobb munkát, amit a Műcsarnokban, majd a Művészetek Palotájában is kiállítottak. Egy garnitúra kifestett gömböc pedig épp e napokban hajózik Sanghaj felé, hogy augusztus végén közönség elé kerüljön. A 10 munkából kettő (Kerekerdő, Ágas-bogas) a Hóbor-Mangel építészduó alkotása.

De mi is az a gömböc?
- Fantasztikus találmány - lelkesedik Eszter és János. - Alapvetően egy matematikai kérdésre adott válasz, ám nem 40 oldalnyi egyenletből és bizonyításból áll, hanem a feltalálók - Domokos Gábor és Várkonyi Péter - testet adtak az elméletnek.

Korábban a tudomány úgy vélte, hogy a testeknek legalább négy egyensúlyi pontjuk van, s az szorult bizonyításra, hogy létezhet olyan forma, amelynek ennél kevesebb. Lám létezik, gömböcnek hívják. Domokos Gábor amúgy mindkettőjüket tanította. A professzor úgy fogalmazott a gömböcről, ez a forma kvázi őssejt a testek világában. Ifjabb társa, Várkonyi Péter jelenleg a NASA-nál kutat. A Marsra küldött robotoknak ugyanis nagy problémája, hogy ha fejreállnak, nincs visszaút. A gömböcben rejlő tudományt alkalmazva próbálják most úgy megkonstruálni a robotokat, hogy képesek legyenek talpra billenni.

De térjünk vissza a festőkhöz. Eszter és János egyaránt építészmérnök, előbbi már jeles diplomáját is átvette. Az egyetem előtt azonban...

- Az Izsák ÁMK-ba jártam általánosba, majd a Kölcsey-gimnáziumban érettségiztem - mondja Eszti, akinek bőrgyógyász édesanyját és gyermekorvos édesapját ugyancsak sokan ismerik a megyeszékhelyen. S hogy építész létére miként került egy képzőművészeti pályázat közelébe? Ezt még az egerszegi szakkörben szerzett inspirációnak tudja be, amit Nemes László plántált belé.

- Ahogy értesültünk a pályázatról, rögtön ötleteink támadtak - mondják a fiatalok. - A kiírásban két fő cél szerepelt: a magyar identitástudat megjelenítése, valamint reflexió a gömböc formájára.

 Ennek megfelelően született a két munka. Manapság nehéz leírni, milyen magyarnak lenni, ezért az ősi gyökerekbe kapaszkodtak. Életfát festettek, melynek gyökere a gömböc stabil, míg lombkoronája annak instabil pontja köré fonódik, szimbolizálva a materiális és a szellemi világ összefonódását.

- A stabil gyökérzet és az égbe törő lombkorona mozgás közben felcserélődhet, ám akárhogy borul is a világ, illetve a gömböc, végül mindig visszaáll a stabil pontra - fejti ki János. Az életfa mellett népi motívumok (juhász, szarvas, huszár) kontúrja látható.

Az Ágas-bogas című gömböcön néhány Malonyai Dezső által gyűjtött motívum stilizált rajza uralja a felületet.

- Ezekkel a gömböc formáját emeltük ki, ami így akár egy hímes tojást is eszünkbe idézhet, a világban uralkodó törékeny egyensúlyt jelképezve - magyarázza Eszter.

Univerzális hatásra törekedtek, hiszen a munkáknak Sanghajban is helyt kell állniuk. A színekkel csínján bántak, bármivel próbálkoztak, rettentő giccsesnek érezték. Maradtak tehát a letisztult, elegáns árnyalatoknál, ami a gömböc filozófiájához, szellemiségéhez is illik. Külön élmény volt számukra, hogy valóságos tárgyon dolgoztak...

- Túlságosan is megszoktuk, hogy számítógéppel rajzolunk, hogy minden virtuálisan van jelen az életünkben - említi Eszti. - Roppant izgalmas volt, hogy kézzel kellett festeni, és hogy a végén tapinthattuk a végeredményt...

Az is nagy hatással volt rájuk, hogy a többi pályázó mennyire máshogy közelített a témához. A munkák közt akad, amely az ismert népmesét jeleníti meg, egy másik a halasi csipkét öltötte magára, másutt optikai illúzió kel életre a felületen.

A csillagteknős páncéljára hasonlít

Az építész páros egyéb szakmai pályázatokon is kitüntette már magát. Legutóbb a Pollack Mihály tér rendezési tervére kiírt hallgatói ötletpályázaton nyertek (trióban egy harmadik társukkal) 2. helyezést, aminek díjaként a Velencei Biennáléra utazhatnak augusztusban. Tavaly pedig a 2020-as budapesti olimpia városépítészeti vízióját álmodták meg sikerrel.  A Gömböc specialitása, hogy összesen két - egy stabil és egy instabil - egyensúlyi helyzete van. Ez azt jelenti, hogy bárhogy tesszük le, mindig talpra áll, a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. Akár a keljfeljancsi. Míg azonban a játék visszaállása egy nehezéknek köszönhető, a gömböc egyetlen, homogén anyagból készült, ezért maga a forma biztosítja talpra állását. Létezik egy instabil egyensúlyi pontja is, a gerinc tetején. Itt elvben képes volna megállni, de a legkisebb zavarás, mozgás kibillenti, mintha egy hegyére állított ceruzát akarnánk kiegyensúlyozni. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. A forma érzékeny, kis pontatlanság is megfosztja egyedi tulajdonságaitól. Ha csak néhány milliméterrel szélesebb a kelleténél, máris tucatnyi vagy még több egyensúlyi pontja lesz. A gömböc papíron született, feltalálói úgy számolták ki paramétereit, íveit, felületeit. Mégis, a természet, az evolúció ugyancsak alkotott már roppant hasonlót. Ilyen az indiai csillagteknős páncélja. Ha az állat felborul, a magas boltozatú páncél segíti a talpra állásban.



Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!