Keveslik a terményükért ígért ellenértéket a lenti térség repcetermelői

Csörnyeföld - Az átlagosnál magasabb terméshozammal kecsegtet a repce. Az ipari alapanyagnak hasznosítható növényből hektáronként három és fél, egyes vélekedések alapján akár négy tonna is betakarítható lesz.

Gyuricza Ferenc

 

- A magam részéről három és fél tonnával már elégedett lennék - sorolja a csörnyeföldi Pál Tibor, aki a 68 hektáros termőterületének mintegy hatodán termel repcét. - Jómagam még a kezdő repcetermelők közé tartozom, csupán két éve kezdtem el vele foglalkozni, de úgy tűnik, érdemes, bár a felvásárlói ár a két évvel ezelőttihez képest igen visszaesett.

- Nehéz megjósolni a pontos terméshozamot, de hektáronként három és fél tonna biztos lesz, hacsak valami nem éri a növényt - vélekedett Nemes Kálmán. - Elérheti a négy tonnát is, de nem valószínű. Jóval nagyobb gondot jelent a felvásárlói ár, azzal most nem vagyok elégedett, a kapacitásom egy részét 73 ezer forintra tudtam csak lekötni.

- Nehéz megjósolni a pontos terméshozamot, de hektáronként három és fél tonna biztos lesz, hacsak valami nem éri a növényt - vélekedett Nemes Kálmán. - Elérheti a négy tonnát is, de nem valószínű. Jóval nagyobb gondot jelent a felvásárlói ár, azzal most nem vagyok elégedett, a kapacitásom egy részét 73 ezer forintra tudtam csak lekötni.

A kerkafalvai gazdálkodó azt is elmondta: idén kisebb területet, csupán nyolcvan hektárt vetett be repcével, szemben a tavalyi 113-mal. Ennek egyszerű oka van, nem állt rendelkezésére elegendő földterület. Ugyancsak az alacsony felvásárlói árra panaszkodik Lenti térségének egyik legnagyobb gazdálkodója, Hóbor Attila is. Elmondása szerint két évvel ezelőtt százezer forint körüli árat kínáltak a termény tonnájáért, idén viszont 70-75 ezer forinttal kell számolni. Ugyan ez magasabb, mint a tavalyi 60-65 ezer forint, de a növekedés elsősorban az árfolyam-különbségből fakad.

- Én nem várok kiemelkedően jó évet, úgy vélem, talán három és fél, esetleg 3,8 tonnás hozamra számíthatunk - tette hozzá. - Ezzel nagy nyereség nem érhető el, hiszen a repce termesztése költséges. Azt jósolom, hogy néhány éven belül a termőterületek aránya is csökkenni fog, hiszen a repce előveteménye, a gabona most mélyponton van. A gazdálkodók többsége áttér kukoricára, az ugyanis stabilan értékesíthető, s minőségi kifogásokat sem támasztanak vele szemben a felvásárlók.

A gazdák szerint az lenne az ideális, ha a megtermelt repcét helyben dolgoznák fel, ezáltal magasabb haszonnal számolhatnának. Zalában ilyen üzem azonban nincs, így csak a továbbértékesítés lehet a járható út a helyi termelők számára.

- A Zalában megtermelt repce általában Ausztriába kerül, a felvásárlók többsége ott tudja értékesíteni - folytatta Hóbor Attila. - A szomszédos országban étkezési célra is hasznosítják, de biodízelt is készítenek belőle.

- Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága - válaszolta érdeklődésünkre a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. - Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

A kerkafalvai gazdálkodó azt is elmondta: idén kisebb területet, csupán nyolcvan hektárt vetett be repcével, szemben a tavalyi 113-mal. Ennek egyszerű oka van, nem állt rendelkezésére elegendő földterület. Ugyancsak az alacsony felvásárlói árra panaszkodik Lenti térségének egyik legnagyobb gazdálkodója, Hóbor Attila is. Elmondása szerint két évvel ezelőtt százezer forint körüli árat kínáltak a termény tonnájáért, idén viszont 70-75 ezer forinttal kell számolni. Ugyan ez magasabb, mint a tavalyi 60-65 ezer forint, de a növekedés elsősorban az árfolyam-különbségből fakad.

- Én nem várok kiemelkedően jó évet, úgy vélem, talán három és fél, esetleg 3,8 tonnás hozamra számíthatunk - tette hozzá. - Ezzel nagy nyereség nem érhető el, hiszen a repce termesztése költséges. Azt jósolom, hogy néhány éven belül a termőterületek aránya is csökkenni fog, hiszen a repce előveteménye, a gabona most mélyponton van. A gazdálkodók többsége áttér kukoricára, az ugyanis stabilan értékesíthető, s minőségi kifogásokat sem támasztanak vele szemben a felvásárlók.

A gazdák szerint az lenne az ideális, ha a megtermelt repcét helyben dolgoznák fel, ezáltal magasabb haszonnal számolhatnának. Zalában ilyen üzem azonban nincs, így csak a továbbértékesítés lehet a járható út a helyi termelők számára.

- A Zalában megtermelt repce általában Ausztriába kerül, a felvásárlók többsége ott tudja értékesíteni - folytatta Hóbor Attila. - A szomszédos országban étkezési célra is hasznosítják, de biodízelt is készítenek belőle.

- Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága - válaszolta érdeklődésünkre a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. - Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

A kerkafalvai gazdálkodó azt is elmondta: idén kisebb területet, csupán nyolcvan hektárt vetett be repcével, szemben a tavalyi 113-mal. Ennek egyszerű oka van, nem állt rendelkezésére elegendő földterület. Ugyancsak az alacsony felvásárlói árra panaszkodik Lenti térségének egyik legnagyobb gazdálkodója, Hóbor Attila is. Elmondása szerint két évvel ezelőtt százezer forint körüli árat kínáltak a termény tonnájáért, idén viszont 70-75 ezer forinttal kell számolni. Ugyan ez magasabb, mint a tavalyi 60-65 ezer forint, de a növekedés elsősorban az árfolyam-különbségből fakad.

- Én nem várok kiemelkedően jó évet, úgy vélem, talán három és fél, esetleg 3,8 tonnás hozamra számíthatunk - tette hozzá. - Ezzel nagy nyereség nem érhető el, hiszen a repce termesztése költséges. Azt jósolom, hogy néhány éven belül a termőterületek aránya is csökkenni fog, hiszen a repce előveteménye, a gabona most mélyponton van. A gazdálkodók többsége áttér kukoricára, az ugyanis stabilan értékesíthető, s minőségi kifogásokat sem támasztanak vele szemben a felvásárlók.

A gazdák szerint az lenne az ideális, ha a megtermelt repcét helyben dolgoznák fel, ezáltal magasabb haszonnal számolhatnának. Zalában ilyen üzem azonban nincs, így csak a továbbértékesítés lehet a járható út a helyi termelők számára.

- A Zalában megtermelt repce általában Ausztriába kerül, a felvásárlók többsége ott tudja értékesíteni - folytatta Hóbor Attila. - A szomszédos országban étkezési célra is hasznosítják, de biodízelt is készítenek belőle.

- Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága - válaszolta érdeklődésünkre a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. - Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

- Én nem várok kiemelkedően jó évet, úgy vélem, talán három és fél, esetleg 3,8 tonnás hozamra számíthatunk - tette hozzá. - Ezzel nagy nyereség nem érhető el, hiszen a repce termesztése költséges. Azt jósolom, hogy néhány éven belül a termőterületek aránya is csökkenni fog, hiszen a repce előveteménye, a gabona most mélyponton van. A gazdálkodók többsége áttér kukoricára, az ugyanis stabilan értékesíthető, s minőségi kifogásokat sem támasztanak vele szemben a felvásárlók.

A gazdák szerint az lenne az ideális, ha a megtermelt repcét helyben dolgoznák fel, ezáltal magasabb haszonnal számolhatnának. Zalában ilyen üzem azonban nincs, így csak a továbbértékesítés lehet a járható út a helyi termelők számára.

- A Zalában megtermelt repce általában Ausztriába kerül, a felvásárlók többsége ott tudja értékesíteni - folytatta Hóbor Attila. - A szomszédos országban étkezési célra is hasznosítják, de biodízelt is készítenek belőle.

- Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága - válaszolta érdeklődésünkre a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. - Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

- Én nem várok kiemelkedően jó évet, úgy vélem, talán három és fél, esetleg 3,8 tonnás hozamra számíthatunk - tette hozzá. - Ezzel nagy nyereség nem érhető el, hiszen a repce termesztése költséges. Azt jósolom, hogy néhány éven belül a termőterületek aránya is csökkenni fog, hiszen a repce előveteménye, a gabona most mélyponton van. A gazdálkodók többsége áttér kukoricára, az ugyanis stabilan értékesíthető, s minőségi kifogásokat sem támasztanak vele szemben a felvásárlók.

A gazdák szerint az lenne az ideális, ha a megtermelt repcét helyben dolgoznák fel, ezáltal magasabb haszonnal számolhatnának. Zalában ilyen üzem azonban nincs, így csak a továbbértékesítés lehet a járható út a helyi termelők számára.

- A Zalában megtermelt repce általában Ausztriába kerül, a felvásárlók többsége ott tudja értékesíteni - folytatta Hóbor Attila. - A szomszédos országban étkezési célra is hasznosítják, de biodízelt is készítenek belőle.

- Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága - válaszolta érdeklődésünkre a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. - Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

A gazdák szerint az lenne az ideális, ha a megtermelt repcét helyben dolgoznák fel, ezáltal magasabb haszonnal számolhatnának. Zalában ilyen üzem azonban nincs, így csak a továbbértékesítés lehet a járható út a helyi termelők számára.

- A Zalában megtermelt repce általában Ausztriába kerül, a felvásárlók többsége ott tudja értékesíteni - folytatta Hóbor Attila. - A szomszédos országban étkezési célra is hasznosítják, de biodízelt is készítenek belőle.

- Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága - válaszolta érdeklődésünkre a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. - Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

A gazdák szerint az lenne az ideális, ha a megtermelt repcét helyben dolgoznák fel, ezáltal magasabb haszonnal számolhatnának. Zalában ilyen üzem azonban nincs, így csak a továbbértékesítés lehet a járható út a helyi termelők számára.

- A Zalában megtermelt repce általában Ausztriába kerül, a felvásárlók többsége ott tudja értékesíteni - folytatta Hóbor Attila. - A szomszédos országban étkezési célra is hasznosítják, de biodízelt is készítenek belőle.

- Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága - válaszolta érdeklődésünkre a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. - Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

- A Zalában megtermelt repce általában Ausztriába kerül, a felvásárlók többsége ott tudja értékesíteni - folytatta Hóbor Attila. - A szomszédos országban étkezési célra is hasznosítják, de biodízelt is készítenek belőle.

- Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága - válaszolta érdeklődésünkre a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. - Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

- A Zalában megtermelt repce általában Ausztriába kerül, a felvásárlók többsége ott tudja értékesíteni - folytatta Hóbor Attila. - A szomszédos országban étkezési célra is hasznosítják, de biodízelt is készítenek belőle.

- Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága - válaszolta érdeklődésünkre a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. - Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

- Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága - válaszolta érdeklődésünkre a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. - Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

- Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága - válaszolta érdeklődésünkre a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. - Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.

A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.