H1N1: a veszély továbbra is fennáll! Még nincs vége a világjárványnak

Az országos tiszti főorvos a dél-zalai városban tartott előadást a H1N1 vírusfertőzés eddigi tapasztalatairól.
A tiszti főorvos elmondta: egyáltalán nincs vége a világjárványnak, a H1N1-es vírus a világ közel 200 országában most is jelen van, többek között Magyarországon is. Számításaik szerint idehaza eddig csupán 4-5 millió ember találkozhatott a vírussal, ebből tehát az is következik, hogy a többieket is be kell oltani, ellenkező esetben előbb-utóbb ők is megfertőződnek a vírussal.
Az országos tiszti főorvos szerint éppen ezért most sem késő valakinek beoltatni magát, különösképpen a terhes nőknek, akik továbbra is veszélynek vannak kitéve.

- Az oltóanyag szavatosságáról, s a védettség időtartamáról is ellentétes, illetve téves információ kering. Az előbbivel kapcsolatban elmondható, hogy mikor tavaly augusztusban elkészült a szérum, akkor az Országos Gyógyszerészeti Intézet bevizsgálta azt, s egy évre garantálta a szavatosságot. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy idén augusztusban kidobjuk a megmaradt oltóanyagot, mert az rossz, újra bevizsgáltatjuk az OGYI-val, s ha a szert továbbra is hatékonynak találják, meghosszabítják a lejárati idejét. Ez utóbbi egyébként nem ritka, annak idején a madárinfluenza elleni oltóanyagot is három évig lehetett használni. A védettség időtartama már másik kérdés, erre magam sem tudom a pontos választ. Egyszerűen azért, mert nem történt olyan irányú vizsgálat, hogy hat hónapot meghaladóan is védettséget nyújt-e a szérum. Az amerikaiak egyébként úgy vélik, hogy aki kapott már védőoltást, annak nincs szüksége újabb injekcióra.

Dr. Falus Ferenc arra is rámutatott, hogy az emberi szervezetnek két fajta emlékezete van, egyrészt a védőoltás utáni ellenanyagtermelés, másrészt az úgynevezett immunemlékezet. Ez utóbbinak köszönhető például, hogy a H1N1-es vírus sokkal kisebb százalékban jelentett veszélyt az idősebb generáció tagjaira, mivel ez a korosztály élete során találkozhatott az 1918-1957-ig keringő úgynevezett spanyolnátha vírussal. Ez alapján feltételezhető, hogy az idősebbek szervezetében kialakult már valamiféle védettség.

- Gond akkor van, ha megváltozik a vírus szerkezete, s bár eddig szerencsénk volt, ezt az eshetőséget továbbra sem lehet kizárni - folytatta az országos tiszti főorvos. - Fennáll a veszélye például annak, hogy aki az új típusú influenzával fertőzött, elkapja a madárinfluenzát is. Egy ilyen jellegű mutációnak beláthatalan következményei lennének, hiszen a madárinfluenza halálozási rátája 30-40 százalékos. Ha egy ilyen új fajta vírus véletlenül emberről-emberre is képes lenne terjedni, az felérne egy modern kori pestissel. Éppen ennek elkerülése érdekében akarjuk bevezetni, hogy az állattartással foglalkozó, illetve az állatokat szállító személyek is ingyen megkapják az új típusú influenza elleni védőoltást, nehogy létrejöjjön bármiféle kereszteződés.

- A bizonytalanságot tetézte, hogy az egészségügyi dolgozók jelentős része sem akarta magát beoltatni. Mindezek ellenére nálunk még mindig sikeresebb volt a kampányoltás, mint például Ausztriában vagy Franciaországban.

- Nyilvánvaló, hogy az ellentétes információk  oltassunk, ne oltassunk  nem tettek jót az ügynek, de azzal mégsem állhattam ki az ország közvéleménye elé, hogy a háziorvosok egy része a legalapvetőbb szakmai dolgokkal sincs tisztában. Az épp úgy megingatta volna az emberek bizalmát, mint ahogy tették azt a különböző tévinformációk.

Nyitott kérdések magával a vírussal, a betegség lefolyásával és a terápiás lehetőségekkel kapcsolatban is maradtak. Pedig a kanizsai kórházban  ahol az elmúlt hónapokban 9 igazoltan vagy gyanítottan új típusú influenzával fertőzött beteget próbáltak gyógyítani  viszonylag sok adat gyűlt össze. Ezeket vette számba dr. Brünner Szilveszter, az intézmény orvos-igazgatója.

 
- A hozzánk került betegekben közös volt, hogy egyikük sem kapott védőoltást - kezdte a főorvos. - A paciensekről tudjuk, hogy az intenzív osztályra való felvétel előtt 7-9 nappal kezdődtek az influenzaszerű tünetek, melyek zömében el is múltak, ám később nehézlégzés lépett fel náluk. Érkezésükkor  mivel túl voltak a tünetek kezdtetét jelentő 48 órán  érdemben már nem segíthetett az antivirális terápia. A rendelkezésre álló nemzetközi adatokból ma már azt is tudjuk, hogy akiknél az első két napban elkezdték az antivirális kezelést, azon betegek egyike sem halt meg. Nekünk sajnos, erre már nem volt lehetőségünk, tulajdonképpen az események után mentünk.

Mint az később a boncolások során kiderült: az elhalálozott betegeknél súlyos tüdőgyulladás alakult ki, mely elpusztította a tüdőnyálkahártyát.

A kanizsai kórház orvos-igazgatója szerint még ma is számos fehér folt tarkítja ezen betegség kórélettani hátterét, illetve a terápiás lehetőségeket. Ugyanakkor arra sincs válasz, hogy hol a határ a beteg és az orvos felelőssége közt akkor, amikor valaki nem él a védőoltás lehetőségével.

KÖZEL A FELE NEM ÉLTE TÚL
A nemzetközi adatokból mára tudható, hogy az új típusú influenzával fertőzöttek közel 2 százaléka került kórházba világszerte. Közülük minden negyedik ember igényelt intenzív osztályos ellátást. Kanizsán az intenzívre felvett betegek 44 százaléka nem élte túl a vírusfertőzést, ugyanakkor csodával határos módon az egyik beteg  70 napos gépi lélegeztetést követően  lényegében gyógyultan távozott az osztályról. Ehhez hasonló orvosi siker világviszonylatban is ritkaságnak számít.