Zalai EU-biztos Andor László személyében (frissítve)

Andor László szerint Magyarország számára kedvező a döntés, hogy a foglalkoztatási és szociálisügyi tárcát kapja meg az Európai Bizottságban.

zaol.hu

A magyar uniós biztosjelölt a brüsszeli bejelentés kapcsán az MTI-nek pénteken azt mondta: örül a döntésnek, mert ez a terület nagyon közel áll hozzá.    Véleménye szerint ez volt az egyik tárca, amelyre a felkészültsége, eddigi munkája alapján és Magyarország szempontjait is figyelembe véve számítani lehetett.

Andor László jelezte: korábbi tudományos kutatói tevékenysége sok esetben érintette a munkaerőpiaci és a szociális kérdéseket. Részt vett olyan nemzetközi kutatásokban is, amelyek az Európai Uniót ebből a szempontból elemezték.

Hozzátette: az Európai Parlamentben a szocialista, szociáldemokrata pártok is nagyon fontosnak tartották, hogy ezt a területet valamelyik baloldali kormány által jelölt biztos kapja meg.

Andor László álláspontja szerint a gazdasági válság leküzdése szempontjából ez egy kiemelt jelentőségű terület. Mint mondta, a munkanélküliség már a gazdasági válság kirobbanása előtt is problémát okozott egész Európában. Ennek következtében további szociális problémák alakultak ki, amelyeket a jelenleginél hatékonyabban kell kezelni - tette hozzá.

A biztosjelölt a Magyarország szempontjából különösen fontos területek között említette az esélyegyenlőségi programokat, és a romák integrációját, amelyek szintén hozzá tartoznak majd.

Bajnai Gordon miniszterelnök november 5-én jelentette be, hogy Andor Lászlót, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagját jelöli magyar uniós biztosnak.

 

Andor Lászlóról:

1966-ban született Zalaegerszegen. Közgazdász, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, egyetemi docens. Okleveles közgazdászként 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az egyesült államokbeli George Washington University-n folytatott tanulmányait követően a British Council ösztöndíjasként 1993-ban az angliai University of Manchesteren szerzett mesterfokozatot  fejlődés-gazdaságtanból.

1998 és 1999 között az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának szakértője, 1999 és 2001 között a Világbank tanácsadója, 2003-tól 2005-ig a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója, 2004 és 2005 között a Kopint-Datorg Rt. igazgatósági tagja, 2005-től az EBRD igazgatósági tagja, a testületben Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot képviseli.

Mi lesz Andor feladata?

A magyar biztosjelölt a foglalkoztatás, szociálpolitika és a társadalmi befogadás tárcájáért lesz felelős. A tárca új vonása, hogy megjelenik tevékenységében a "társadalmi befogadás", amely elsősorban az EU tagállamokba bevándorló közösségek integrációjának elősegítését tartalmazza.

A tárca "súlyát" mindazonáltal a foglalkoztatáspolitika jelenti majd. A legfrissebb uniós statisztika szerint a gazdasági-pénzügyi válság nyomán a 27 tagállamban mintegy négymillió munkahely szűnt meg, ami gyakorlatilag az úgynevezett lisszaboni célkitűzések minden munkahelyteremtő vívmányát semmissé tette. A foglalkoztatottság 1,7 százalékos visszaesése  tehát a közösségi programokat helyezi majd előtérbe, s a munkapiaci körülmények javításában Brüsszelnek is jut szerep.

Ehhez nyújt segítséget az Európai Szociális Alap, amelynek számos eszköze lehet a foglalkoztatottság növelésére, az új állások teremtésére. Az Európai Szociális Alap 2009-2010-es programja 19 milliárd euróból gazdálkodik, amely a tagállamok munkahelymegőrzésére koncentrál, s adott esetben a teljes járulékos költségek fedezhetőek belőle, vagyis felfüggesztették a társfinanszírozás követelményét.

A tárca feladatai közé tartozik olyan stratégiák kidolgozása is, amelyek a válság szociális következményeinek elhárítását célozzák.

És végül - amennyiben Andor Lászlót az Európai Parlament szakbizottságai is alkalmasnak találják - ő lesz a partnere a 2011-ben EU soros elnökséget ellátó Magyarországnak. A következő másfél év spanyol-belga-magyar hármas elnökségének prioritása ugyanis a következő évtizedre szóló, az EU gazdasági fejlesztését célzó új Lisszaboni Stratégia megalkotása, amely a végül is nem teljesített 70 százalékos foglalkoztatottság célkitűzését alighanem megerősíti majd.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!