Külföldi munka a válság ellen: vigyázat, a túl csábító ajánlat gyanús!

Budapest - Kényszer vagy kalandvágy a magyarokat általában ezek motiválják a külföldi munkavállalásra. De nyelvtudás, körültekintés és pénz nélkül senki se vágjon bele.

zaol.hu

Akadály a nelvtudás hiánya

Bár egyre többeket érdekelnek a külhoni lehetőségek, sőt, időnként bizonyos szakmákban tömeges elvándorlásról röppennek fel hírek, újabban például arról, hogy orvosok, egészségügyi szakemberek sokasága keres külföldön boldogulást, a nemzetközi statisztikák szerint hazánk Európában az utolsók között kullog a külföldi munkavállalás terén. A tapasztalatok szerint a lakosság nagy része még az ország egyik feléből a másikba sem nagyon mozdul, nemhogy idegen országba, hiába jobbak ott az életkilátások. A külföldi munkavállalásnak komoly akadálya a nyelvtudás hiánya is, hiszen egy legutóbbi felmérés szerint a magyarok 75 százaléka semmilyen idegen nyelven nem beszél.

Uniós válságkezelés tárt kapukkal

A külföldi munkavállalásnak ugyanakkor történelmi hagyományai vannak, hiszen nem véletlenül keltek vándorútra már a középkorban is a mesterlegények vagy járták a világot a vándordiákok. Manapság is megvannak a külföldi tapasztalatszerzés útjai-módjai, s bőségesek a lehetőségek a külföldi munkavállalásra is. Az Európai Unió tagállamai is egyre szélesebbre tárják a kapukat a külföldiek előtt, ma már csak néhány ország állít korlátokat a más országból érkező szakemberek elé.

Az Európai Bizottság által kiadott szeptember havi munkaerő-piaci monitor adatai szerint az EU-ban az átlagos munkanélküliségi ráta kilenc százalék, és bár a munkaerőpiac stabilizálódni látszik, a legmagasabb értékek 2010 év első felében várhatók. A válság által leginkább érintett ágazatok az ipar, építőipar, a kereskedelem, a szállítmányozás és a szolgáltatások.
Az unió a válságkezelésben különösen nagy hangsúlyt helyez a földrajzi mobilitás növelésére, mivel bizonyos területeken beszűkülnek a munkalehetőségek, másutt viszont van mód az elhelyezkedésre. Az Európai Unióban ugyanis jelenleg hivatalosan 600-700 ezer üres állás van! A koordináció szükségességét igazolja, hogy az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) által Brüsszelben megrendezett Job Days 2009 rendezvényre előzetesen 9000 online regisztráció érkezett.

Érdeklődés az állásbörzéken

 A magyarországi iroda által tavaly szervezett két állásbörzére összesen csaknem hétezer érdeklődő látogatott  el,  s  október 17-én a budapesti  rendezvényen 4500 látogatóra számítanak.

Kalmár Andrástól, a magyarországi EURES menedzserétől megtudtuk, hogy a nemzetközi állásbörze iránt nők és férfiak egyenlő arányban érdeklődnek, a tavalyi adatok szerint a résztvevők csaknem fele 2635 éves, egynegyedük pedig 25 éves vagy annál fiatalabb. De nemcsak a fiatalokban van vállalkozó szellem, tavaly a börzén részt vevők hét százaléka 50 évesnél idősebb volt. Jellemző viszont, hogy a jelentkezők több mint fele felsőfokú végzettségű, döntően már rendelkezik külföldi munkatapasztalattal. Leginkább a szállodaiparban, idegenforgalomban, vendéglátásban dolgoztak, jellemzően kevesebb mint egy évet vagy egyhárom év között. A legnépszerűbb célországok Németország és Nagy-Britannia, az USA, valamint Ausztria. A megkérdezettek 92,6 százaléka elsősorban angolul és németül, valamint franciául és spanyolul beszél,  88,2 százalékuk komolyan gondolta a külföldi elhelyezkedést, de abban már bizonytalanok, hogy mennyi időre. A többség néhány év után mindenképpen haza kíván térni és itthon akar kezdeni valamit a megkeresett pénzével vagy megszerzett munkatapasztalatával.

Aki magánközvetítő révén szeretne állásajánlathoz jutni, kellő óvatosságból mindig győződjön meg arról, hogy a közvetítő regisztráltatta-e magát a regionális munkaügyi központoknál. Nem árt az óvatosság, mert soha ne feledjük, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés. A túl csábító ajánlat legyen gyanús.

Ezek is érdekelhetik