Diákhitel: átok vagy áldás?

<b>ZH</b> - Ha a döntéshozók is úgy gondolják, egy hónapon belül jogszabály- módosítás léphet életbe diákhitel-ügyben. Kérdés, hogy a változás átok lesz vagy áldás....

zaol.hu

– Február utolsó hétvégéjén vettem részt a hallgatói önkormányzatok országos értekezletén, ahol szó volt a diákhitellel kapcsolatos aktuális változtatásokról is – kezdte Lender Lajos, a keszthelyi egyetemi kar hallgatói önkormányzatának elnöke. – Az egyetemünkre járók több mint húsz százaléka felvette a hitelt, nekik biztosan könnyebbséget jelent, hogy mostantól a diploma megszerzése után lesz lehetőség kedvezményes törlesztésre. Újdonság, hogy rászorulók esetleg nagyobb összeget is felvehetnek, bár vitatható, hogy ez tényleges segítség-e, vagy csak a hitelezőnek kedvező, profitnövelő lépés.

A várható jogszabály-módosítás részleteiről Őri András, a Diákhitel Központ szóvivője tájékoztatott.

A válságra reagálva szeretnénk bevezetni, hogy a volt diákhiteles hallgató két évre kérhesse az aktuális törlesztőrészlete mérséklését. Ez a  kedvezmény azoknak lehet segítség, akik e nehéz időkben mondjuk elveszítik állásukat. A jelen szabályok szerint a törlesztés első két évében az aktuális minimálbér 6 százaléka a hallgató által fizetendő kötelező részlet; a harmadik évtől viszont már az átlagos havi jövedelmet is figyelembe vesszük ennek számításánál. Ha ez meghaladta a minimálbért, akkor a volt hallgatónak már a jövedelme hat százalékát kellett törlesztésként befizetnie, s ez nagyon kellemetlen helyzetet állíthat elő, ha valaki magas jövedelmû állást veszít el, hiszen ezt a negatív változást a részlet megállapításánál nincs lehetőség figyelembe venni. Ha a döntéshozók elfogadják a javaslatot, akkor a volt hallgató kérésére két évig marad a törlesztőrészlet a minimálbér hat százaléka – ez ma havi 4130 forintot jelent.

Őri András azt mondja: a válság hatása a törlesztéseknél eddig nem érezhető. 

– Kihasználva az egyébként díjtalan, és közvetlenül a tőketartozást csökkentő előtörlesztési lehetőséget, ügyfeleink a kötelező törlesztés dupláját fizették be eddig. Ám számolunk vele, hogy a válság előbb-utóbb begyûrûzik a diákhitel területére is – magyarázta a szóvivő. – Azért támogatjuk a HÖOK speciális javaslatát, mert segít a bajban, ugyanakkor nem veszélyezteti a diákhitelezés hosszú távú finanszírozhatóságát, amiben jelentős szerepe van a visszafizetéseknek. 


Lapozzon! 

OLDALTÖRÉS: lap


A válság hatására diákhitel- ügyben már eddig is történtek módosítások: február 13-tól álláskereső szülők gyermekei és árva illetve félárva hallgatók számára havi tízezer forinttal nőtt a felvehető hitel összege. Magasabb (8- 9 százalékos) törlesztőrészlet ellenében így a hátrányos helyzetû, államilag finanszírozott hallgatók 50 ezer forintot, a költségtérítéses képzésben részesülők pedig 60 ezer forintot is felvehetnek.


A válság hatására diákhitel- ügyben már eddig is történtek módosítások: február 13-tól álláskereső szülők gyermekei és árva illetve félárva hallgatók számára havi tízezer forinttal nőtt a felvehető hitel összege. Magasabb (8- 9 százalékos) törlesztőrészlet ellenében így a hátrányos helyzetû, államilag finanszírozott hallgatók 50 ezer forintot, a költségtérítéses képzésben részesülők pedig 60 ezer forintot is felvehetnek.


A válság hatására diákhitel- ügyben már eddig is történtek módosítások: február 13-tól álláskereső szülők gyermekei és árva illetve félárva hallgatók számára havi tízezer forinttal nőtt a felvehető hitel összege. Magasabb (8- 9 százalékos) törlesztőrészlet ellenében így a hátrányos helyzetû, államilag finanszírozott hallgatók 50 ezer forintot, a költségtérítéses képzésben részesülők pedig 60 ezer forintot is felvehetnek.

Mindezek kapcsán hallgatók véleményére is kíváncsiak voltunk. A keszthelyi egyetemisták azt mondják: általános tapasztalat, hogy a válság nyomán sok szülő elvesztette állását, ők nem, vagy jóval kisebb mértékben tudják támogatni a gyermekeiket, akik pedig így nem nagyon mérlegelik, vajon lesz-e miből visszafizetni a most felvett hiteleket – megélhetésük érdekében minden forrást megpróbálnak felkutatni. A szociális támogatásért például, amelyet félévente ítélnek oda, legutóbb már nagyjából 30 százalékkal többen folyamodtak.

A gazdasági-vidékfejlesztőnek tanuló Veréb Máté például elmondta: öt testvére szintén diák, így neki is szüksége van a diákhitelre, mivel nem akarja szüleit terhelni anyagi igényeivel.

– A várható diákhiteles változások szerintem nem sokat javítanak majd a helyzeten – vélekedett –, a próbaszámítások szerint például én így is, úgy is „életem végéig” törleszthetek majd. Még szerencse, hogy közgazdasági szakembernek tanulok, így számíthatok arra, hogy pályakezdőként sikerül bruttó háromszázezer forint körüli fizetésért elhelyezkednem – bár ebből is csak nagyjából tizenöt év alatt tudom majd visszafizetni a kölcsönt. Ha az állam segíteni akarna, nem a diákhitel ügyében kellene egyeztetni, hanem például a diákok utazási kedvezményét kellene növelni. Én például Csongrád megyéből járok, s minden egyes utam nyolcezer forint körül jön ki. Ha a válságra tekintettel ezt az árat mérsékelnék, az lenne az igazi segítség, mert ez a pénz tényleg a zsebemben maradna. 


Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: lapketto


Lender Lajos számológépén kalkulálva megjegyezte:


Lender Lajos számológépén kalkulálva megjegyezte:


Lender Lajos számológépén kalkulálva megjegyezte:

– A kevésbé piacképes diplomával rendelkező pedagógusok például egy diplomás minimálbérből – kedvezmények ide vagy oda – évtizedekig törleszthetik majd a hitelüket. Közgazdász hallgatóként azt tanácsolnám mindenkinek, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére a kötelező részletek befizetése mellett éljen az előtörlesztés lehetőségével. Emellett gondolja meg jól minden hallgató, hogy tényleg szüksége van-e a diákhitelre, mielőtt a szerződést aláírja. Van más út is: aki például jól tanul és szociálisan is rászoruló, tanulmányi ösztöndíjakból, részidős munkából és más támogatásokból is több tízezer forintot szedhet össze havonta egyetemi évei alatt.

És bár a személyi hiteleknél jóval kisebb mértékben, de januártól a hallgatóknak járó kölcsön kamata is növekedett: 9,5 százalékról tizenegyre. Őri Andrást kérdeztük: mi várhat a mostani hallgatókra, vajon meddig nő a kamat?

 – A Diákhitel Központ maga is kölcsönöket vesz fel állami kezesség-vállalással a pénzpiacon, tehát nem állami pénzeket osztogat. Az így bevont pénzügyi forrásokat önköltségi elven, profit nélkül, kedvező feltételekkel adja tovább a diákoknak. Ha a piac jelentősen drágul, akkor ez megjelenhet a diákhitel növekvő kamatában is, ha viszont „olcsóbban” lehet pénzhez jutni, akkor a kamat nálunk is csökkenhet. Ez mutatkozott meg 2004-ben is, amikor a dráguló piac a diákhitel 2001-es induló, 9,5 százalékos kamatát 11,95-re emelte. Viszont 2006-ban, a piac konszolidációja után a kamat újra lecsökkent az eredeti szintre. Mi most is valami hasonlóra számítunk.  


Az összeállítást készítette: Kiss Gyöngyvér és Petrovics Ernő

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!