Vakvágány vagy az egyetlen kiút?

Söjtör - Az eredetileg tervezettnél kisebb szalmaerőművet építene a Zala Hőerőmű Kft. Söjtör határába. A helybeliek egy része kifejezetten támogatja a beruházást, mások erősen ellenzik.

Szabó Judit

Az előző hónapok hírei még arról szóltak, hogy az ország tíz településén szokatlanul nagy teljesítményű (49,9 megawattos), villamos energiát termelő, szalmatüzelésű erőmű építését tervezik az Intertraverz Zrt. projektcégei.

A korábban az MSZP vállalkozói tagozatát vezető Hujber Ottó érdekeltségébe tartozó részvénytársaság Söjtört választotta a beruházás egyik helyszínéül, mert van egy olyan trafóállomás a település határában, amely át tudja venni a megtermelt áramot. A falubeliek a tavaly decemberben tartott lakossági fórumon, ha nem is egyöntetűen, de támogatásukról biztosították a beruházást a képviselő-testülettel egyetértésben. Megfogalmazódtak ugyanakkor az első ellenérvek is a fejlesztéssel kapcsolatban, majd újabbak láttak napvilágot. Januárban aztán kilencvenegy söjtöri és huszonegy baki lakos aláírásával beadvány érkezett a környezetvédelmi hatósághoz a szalmaerőmű ellen. Az aláírásgyűjtéshez azóta még húszan csatlakoztak.

A tiltakozók azt kérték, válasszon a beruházó más telephelyet, és csökkentse az erőmű teljesítményét. Kifogásolták, hogy a létesítmény csak 700 méterre lenne a falu Zalaegerszeg felőli szélétől, közel a Natura 2000 területéhez tartozó Válicka-völgyhöz. Aggodalmukat fejezték ki a szalmaégető füstgáz-kibocsátása miatt, s azért, mert rengeteg szalma beszállítására lesz szükség, ami megnöveli a kamionforgalmat. Úgy vélték továbbá, hogy Zala megye agrárkultúrájára nézve káros, ha nagy mennyiségű mezőgazdasági területet állítanak az energiatermelés szolgálatába.

Felvetéseikre válaszul, s az erőmű-építéssel kapcsolatos friss információkat megosztandó újabb lakossági fórumot hívtak össze Söjtörön hétfő estére. A rendezvényen az Intertraverz Zrt. zalai projektcége, a Zala Hőerőmű Kft. képviselői adtak tájékoztatást a beruházás állásáról, mindenekelőtt arról, hogy módosítottak az elképzeléseken: 49,9 helyett 19,9 MW villamos teljesítményű erőmű építését tervezik. Balogh Zoltán, az Intertraverz cégcsoporton belül az erőművi beruházásokért felelős Beruf-Therm Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a szerencsi erőműhöz szükséges tüzelőanyag-szállítás megszervezése már elkezdődött. E tapasztalatok alapján döntöttek a felépítendő erőművek kapacitásának csökkentéséről. Elhatározásukban azonban közrejátszottak a változó jogszabályok is. Eddig a maximum 50 megawattos erőművek kaphattak kiemelten támogatott összeget a zöldáramért, most viszont 20 MW a felső határ.

A teljesítménycsökkentés miatt Söjtör 30-35 kilométeres körzetéből meg tudják oldani a szalma, kukoricaszár vagy energiafű beszállítását az üzembe, az eredetileg tervezettnél kisebb kamionforgalommal. Az elhangzottak alapján a helybeliek óránként négy szalmát fuvarozó kamionnal találkozhatnak.

Balogh Zoltán a házaktól mért hétszáz méteres távolságról elmondta: kétszázzal több, mint az előírt védőtávolság, s igyekezett eloszlatni a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos kételyeket.

- Számításaink szerint az erőmű kibocsátása körülbelül azzal egyenértékű, mintha 75-80 családnál fával begyújtanának a vegyes tüzelésű kazánba - hangsúlyozta.

Hulladékot égetnek-e majd az erőműben? - ez a kérdés is felmerült a beruházás ellenzői részéről. A nevükben Vigh László országgyűlési képviselő újabb beadvánnyal fordult nemrég a környezetvédelmi hatósághoz. Levelében többek között az áll: növeli a lakosság bizalmatlanságát, hogy a Zala Hőerőmű Kft.-t alapító három cég közül kettő hulladékgazdálkodással is foglalkozik, és a villamos energia törvény a kommunális hulladékot ma már zöldenergia-forrásnak minősíti. Balogh Zoltán úgy reagált, szó sincs kommunális hulladék égetéséről, a Söjtörön alkalmazandó dán technológia erre nem alkalmas, ráadásul ha ezt tennék, azonnal bevonnák az engedélyüket.

A fórumon szinte valamennyi felszólaló támogatásáról biztosította a fejlesztést. Baksa István polgármester úgy látta, a biomassza erőmű jelenti az egyetlen kiutat a nehéz helyzetből, ez a kulcsa a település fejlődésének. Sokan osztották a véleményét.

- Az erőműből befolyó iparűzési adóból rendbe lehetne tenni a járdákat, fejleszteni az iskolát. Ha nem lépjük meg, meglépi más - érvelt Varga Árpád.- Oxigént nem fog termelni az üzem, az biztos, de én nem a károsanyag-kibocsátásától félek, mert az ellenőrizhető, ellentétben a gumi- és kábelégetéssel - csatlakozott a felszólalókhoz Klujber László önkormányzati képviselő.

Többen szóvá tették, hogy hiányolják a fórumról azokat, akik aláírásukkal tiltakoztak a beruházás ellen, mert választ kaphatnának a kérdéseikre. Az ellenzők ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságtól várják, hogy megtiltsa az üzem felépítését Söjtörön, mert meggyőződésük, hogy nem oda való. Képviseletükben Kiss Bódog Zoltán, a Szövetség Zaláért elnöke nyilatkozott lapunknak, s úgy vélte: a hazai agrárium jövőjét tekintve öngól, vakvágány egy ilyen beruházás, nem más, mint az erős gabonaipari lobbi válasza a földalapú támogatások megszűnését követő helyzetre. Elmondta: Zala megye mezőgazdasága mindig a nagyobb hozzáadott értékű ágazatokra, az állattartásra, a gyümölcs- és zöldségtermesztésre épült, sokszínű volt, sok embert eltartott, míg a szalmaerőmű alapanyagéhsége a falvak eltartó képessége szempontjából perspektivikus ágazatok további pozícióvesztéséhez vezet.

- Veszélynek látom, hogy az elsavanyodott zalai talaj elveszíti a tápanyag-utánpótlását, ha még a gabonaszártól is megfosztják. A műtrágyázás nem megoldás, mert tovább savanyítja a talajt, a zöldtrágya pedig olyan drága, hogy nem érné meg a termelés - mondta Kiss Bódog Zoltán.

A lakossági fórumon Tarr Ferenc, az erőmű tüzelőanyag-ellátásáért felelős cég vezetője alaptalannak tartotta az aggodalmakat, úgy látta: nem jelenthet gondot, hogy igényt tartanak a megyében keletkező évi 460 ezer tonna kukoricaszár és gabonaszalma 21 százalékára. Hozzátette, hogy az égetés során keletkező hamuból később biotrágyát gyártanak. Eleinte azonban várhatóan a nagykanizsai depóniára kerül a hamu.

A környezetvédelmi felügyelőség június végéig felfüggesztette azerőmű engedélyezési eljárását a beruházó kérésére, így még van idő mérlegelni az előnyöket és a hátrányokat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!