Digitális bébiszitterek? Pszichológus a kütyük gyermekeink fejlődésére gyakorolt hatásáról

Kis totyogó kapaszkodik a tévéállványra, rámeredve a reklámok által vetített világra, avagy üvöltő csemete hangjával szeretné kiharcolni, hogy felmenői végre adják oda neki azt a rettentően érdekes játékot, ami kis ujjacskái simogatására roppant izgalmasan fényeket mutat be neki Kisgyermekes szülők számára bizonyára ismerősek lehetnek a fenti szituációk.

A szakember elővetítette, távol álljon tőle pálcát törni azon szülők felett, akik időnként digitális eszközöket adnak gyermekük kezébe, ahogyan azokat sem szeretné piedesztálra emelni, akik minden körülmények között mellőzik a digitális bébiszittert . Az ítélkezés szakmai szempontból már csak azért sem lenne helytálló, mivel bár egyre népszerűbb ezen kütyük hatásának tanulmányozása, a vizsgálatok eredményei még mindig nem egyértelműek.

Kovács Gergő pszichológus nem ítélkezik Fotó: Belső Viktória

- A legtöbb digitális eszköz függőséget okozhat a felnőtteknél, s ez a gyerekeknél még inkább jellemző. Legjobb példáként erre a számítógépes játékok szolgálnak, amelyekre jellemző, hogy színes, vonzó felületeiken az első alkalmaknál könnyen jönnek az eredmények, sőt, aki naponta belép, még külön jutalmat, ajándékot is kap. Egyszerű, pavlovi reflex indul be, amelynek köszönhetően úgynevezett kondicionálás történik, az illető úgy érzi, az eredmények, jutalmak érdekében muszáj kézbe vennie a kütyüt - vázolta Kovács Gergő. Hozzáfűzte, hogy bár inkább a viselkedésbeli függőségek közé sorolják a felnőtteknél jelentkező játékszenvedélyt, hormonálisan és pszichésen ugyanazon folyamatok játszódnak le ezekben az esetekben is, mint kémiai szerhasználatnál. Az pedig kétségtelen, hogy a kisgyermekek még veszélyeztetettebbeknek tűnnek. A kütyüfüggésnek , mint minden függőségnek, vannak megfigyelhető jelei, így az éjszakai nyugtalanság, álmatlanság, a szociális izoláció, valamint az érzelemszabályozási nehézségek és indulatkezelési problémák, sőt, gyakran még a dühkitörések is visszavezethetők a játékfüggőségre. Emellett a készen kapott virtuális térhez szokott ifjak számára egy idő után unalmassá, ingerszegénnyé válik a valós környezet, se olvasás, se baráti beszélgetés nem köti le őket, ugyanis elfelejtik a saját képzeletüket működtetni.

Keskeny Balázs, Keskeny Milán, valamint Kovács Levente egyaránt nagy kedvvel kalandoz a virtuális világban Fotó: Jákli Balázs

S mindezen kívül még egy másik aspektusra is rávilágított a pszichológus:

- A melatonin egy sötét hatására termelődő hormon, ettől leszünk álmosak. A képernyők által kibocsátott, speciális hullámhosszú fény viszont bizonyítottan megzavarja a melatonin termelődését, alvászavarokat idézhet elő. A csemetéknél ez különösen komoly problémákkal járhat, hiszen agyi és testi fejlődésüket egyaránt hátráltathatja a kevés alvás. A megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés elmaradásával a kicsiknél fáradtság, koncentrációs zavar jelentkezhet, nagyobbaknál pedig ezek tanulási nehézségekké, indulatkezelési problémákká fokozódhatnak - jegyezte meg Kovács Gergő.

De ne csak a negatívumokról essen szó, a szakember arról is beszámolt, hogy rengeteg hasznos információhoz is hozzájuthatnak a gyerkőcök bizonyos elektromos eszközökkel, például természetfilmekhez, élményfeldolgozást segítő mesékhez, fejlesztő, vagy akár tanulást segítő játékokhoz, programokhoz.

- Kimutatták, hogy nincs különbség ceruzával színező és táblagépen színezős alkalmazást használó kisgyermek finom motorikus készségei között - emelte ki a pszichológus, hozzátéve, hogy bizonyos játékok alkalmasak lehetnek még a reflexműködések fejlesztésére is. - Laikusként elegendő megfigyelni egy gyakorlott kisgyerek kezét, ahogy használja az ujjait egy konzolon, egyszerre több funkciót végezve. Egy átlagos felnőtt a nyomába sem érhet Ahogy a villámgyors gondolkodás, a felfedezőkedv és kíváncsiság is gyakran tetten érhető az ifjabb generációknál. Valamint a gyerkőcök kitartását, kudarctűrő képességét is fejleszthetik a számítógépes játékok, ha egy-egy sikertelen próbálkozás után újra és újra nekifutnak egy pályának.

S bár még pontos szakmai állásfoglalás arról sincs, hogy hány éves kortól ajánlott bevezetni a csemetéket a virtuális világba, a pszichológus amerikai és kanadai ajánlásokra hivatkozva azt javasolta, 2 éves kor alatt egyáltalán nem kellene telefont, táblagépet adni a gyermekek kezébe, kizárólag olyan játékok használatát szorgalmazná a kisdedeknél, amelyek fejlesztik kombinációs, motorikus, kommunikációs készségeiket, képzeletüket.

- Kettő és 5 éves kor között a tv-nézés, kütyühasználat napi idejét érdemes nagyjából egy órában limitálni. Kétéves kortól határozottan hasznos lehet, ha természetfilmeket, zenés műsorokat, vagy akár idegen nyelvű meséket együtt nézünk a gyerekeinkkel, felmerülő kérdéseiket megválaszolva - hangsúlyozta Kovács Gergő. Hiszen, bár ma még nem ismerjük a kütyühasználat hosszú távú hatásait, azonban azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy amennyiben kellő odafigyeléssel, szeretettel és törődéssel fordulunk gyermekeink felé, játszunk velük és mesélünk nekik, csak jót tehetünk pszichés fejlődésükkel.