A siker kulcsa az oktatás - Szakmai beszélgetés a Hangszeresek Országos Szövetségének főtitkárával

A főtitkár azt mondja, korábban nem létezett olyan átfogó könnyűzenei támogatási rendszer, mely a zeneoktatástól az első nagylemezhez vagy akár videokliphez jutáson át a hazai és a külföldi fellépésekig bezárólag gyakorlatilag valamennyi fontosabb szegmenshez segítséget nyújtott volna.

- Bár a Cseh Tamás Program még csak három éve létezik, de már most látszik jótékony hatása - nyilatkozta lapunknak Andrásik Remo.

- A magunk részéről fantasztikus kezdeményezésnek tartjuk, és nagyon drukkolunk, hogy sokáig életben is maradjon.

A HANOSZ főtitkára szerint a magyar könnyűzene akkor tud a nemzetközi élvonalhoz felzárkózni, ha az oktatást egészen fiatal korban megkezdik. A szövetség ennek a demonstrálására indította el a Cseh Tamás Programmal karöltve azt a Hangszert a kézbe nevű akcióját, amely révén február és június között az ország nyolc nagyvárosában 24 ezer iskoláskorú gyermek számára tették lehetővé, hogy a könnyűzenében használt hangszerekkel ismerkedjenek, mellette pedig rendhagyó tanítási órákkal azt is bebizonyíthatták, hogy a pop- és rockzene oktatása nem a valóságtól elrugaszkodott hobbi, hanem a zenetudomány elidegeníthetetlen része.

- A HANOSZ-nak nagyon határozott elképzelése van arról, mit kell ahhoz tenni, hogy a könnyűzenei élet jobbá váljon - magyarázta a főtitkár. - Évek óta kutatjuk, különböző felmérésekkel próbáltunk utánajárni ennek a kérdéskörnek, majd saját tapasztalatainkat is hozzáadva arra a következtetésre jutottunk, hogy csakis a zeneoktatás lehet a siker kulcsa. A hazai intézményesített alapszintű képzés viszont zömében csak a klasszikus zenére, valamint néhány helyen a népzenére terjed ki. Középfokon már van példa könnyűzenei oktatásra, de az gyakorlatilag szinte sehol nem terjed tovább a jazznél. A pop-rockzenei oktatás így magántanároknál, zenei stúdiókban létezik, ami viszont azt a közösségi élményt nem tudja biztosítani, ami ugyancsak fontos lenne. A HANOSZ emiatt elkötelezett híve a könnyűzenei oktatás magyarországi bevezetésének, s ebben a kérdésben gyakorlatilag szintén egy platformon állunk a Cseh Tamás Programmal.

Andrásik Remo, a HANOSZ főtitkára (középen), az Öröm a zene tehetségkutató tavalyi zalai elődöntőjén. Mellette balról Farkas Szilárd, Letenye város polgármestere, jobbról Dömők József, a versenynek helyet adó Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója Fotó: Archív/Gyuricza Ferenc

Andrásik Remo kérésünkre beszélt a szövetség egy másik fontos programjáról, az Öröm a zene tehetségkutatóról is. A főtitkár úgy fogalmazott: maga a verseny egy szakmai alapon működő sorozat, és ebben a tekintetben egyedülálló Magyarországon.

- Nemcsak keressük a tehetségeket, de a lehetőségeink függvényében gondozzuk is őket - folytatta a főtitkár. - Azoknak az előadóknak, akik részt vesznek a versenyen, megpróbálunk korrekt jövőképet felmutatni. Mellette az sem utolsó szempont, hogy a verseny fődíja, a Cseh Tamás Program támogatásának is köszönhetően, egy nagyon komoly szakmai díj, hiszen a nyertes előadó egymillió forintot fordíthat hangtechnikai eszközökre és hangszerekre, kétmillió forintot pedig lemez és videoklip elkészítésére.

Andrási Remo az Öröm a zene sorozat kapcsán szólt arról is, hogy idén már 22 elődöntőt tartanak, ezek többsége le is zajlott. A verseny valamennyi megyét érinti, ezenfelül van budapesti és erdélyi selejtező is, a jövőben pedig a teljes Kárpát-medencére szeretnék kiterjeszteni a sorozatot. Az országos döntőt októberben tartják a Music Expo keretében.

Az Öröm a zene versenyen és annak elődjén olyan jól ismert, a közönség szeretetét is élvező előadók bukkantak fel, mint Szatmári Juli, a Junkie Jack Flesh, a Margaret Island, vagy a Koalabell.