Borosta

2016.02.05. 13:45

Apanapló - Zalán és a zombik

A rémálom körülbelül két hónapja kezdődött és szokás szerint a feleségem tehet az egészről. Pedig minden szülő tudja, hogy boltba csak akkor viszünk gyereket, ha nagyon muszáj vagy ha valóban vásárolni akarunk valamit neki.

Pásztor András

Ehhez képest Pásztor Zalán egy zöld hordóval a kezében, diadalittasan érkezett haza a hétköznapi bevásárlásból.

– Ne nézz így rám! Kihisztizte, nem tudtam mit csinálni – védekezett feleségem.

– És mi ez? – kérdeztem vádlón.

– Zombi...

– Micsoda?

Amire ezt kimondtam, Zalán már a nyakamban lógott és kérlelni kezdett, hogy apa bontsad ki, nézzük meg, játsszunk vele.

Hát kibontottam, pontosabban felnyitottam a zöld műanyag hordó tetejét, amiben egy igencsak rondácska zombi bújt meg, kezében ollóval és fésűvel.

– Jaj apa tedd vissza, nagyon félek tőle – kiabált csukott szemmel Zaza.

A zombinak mennie kellett a háztól, a száműzetést kisfiam maga hajtotta végre, így Gyuri papa szekrényének legfelső polcára került a hordóba zárt baba. A zombi ott sínylődött. Egészen egy hétig! Aztán hirtelen minden megváltozott. Pásztor Zalán – bizonyítandó, hogy ő már nagyfiú és nem fél semmitől – ismét felnyitotta a hordó tetejét. Nem telt bele fél óra és már a világ legkedvesebb játéka volt Rocky Snips, a zombi borbély. Zalán sajnos a játék prospektusát is megtalálta, amelyben a 12 darabos kollekció valamennyi zombijáról volt fotó. Pechünkre.

– Apa, anya, ha legközelebb boltba mentek, zombit is hozzatok – hangzott fiamtól az utasítás.

Így lett kettő, aztán három zombi a családban. Végül elkerülhetetlenné vált, hogy az összeset beszerezzük. A borbélyt, a kukást, a csatornatisztítót, a pizzafutárt, a péket, az orvost, a professzort, a szerelőt, a tűzoltót, a pincért, a bankárt és persze a polgármestert is.

Azóta úgy élünk, mint egy szép nagy család. Mi és a zombik... Zalánka reggelente azonnal létszámellenőrzést tart, majd néhány kiválasztott bábú az óvodába is elkísérheti fiamat. Hazaérkezve aztán indul a végeláthatatlan játék, hol házat, hol játszóteret, hol egy egész zombi city-t kell építeni. Este pedig közös fürdés, végül mesenézés zárja a napot.

– Apa, én is lehetek zombi? – tette fel a kérdést a minap Zalán.

– És miért akarsz te zombi lenni, drágaságom? – érdeklődtem négy éves nagy fiamnál.

– Hát azért, mert a zombik ijesztőek és én is ijesztő akarok lenni, mert akkor mindenki félni fog tőlem.

Szóval most éppen itt tartunk. Néha persze elgondolkodom, mit csinálnék, ha lányom lenne? A sors valószínűleg akkor azzal büntetne, hogy naphosszat öltöztethetném a hercegnős babákat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!